Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.
1914-04-04 / 14. szám
méje hatja át. Egy a főpap, aki király és próféta is : az ember Jézus Krisztus s az ő szent népe, királyi papsága mi mindnyájan, akiknek hite az evangélium által, Istennek eme hatalma által minden kétség és sötétség, minden kísértés és akadály, minden nyomorúság és szenvedés ellenében az idvességért és Isten dicsőségéért tusakodik. Nem a méltóságban és hatalomban, nem a parancsban és uralkodásban, nem valami titokzatos erőben és lelki adományban, hanem a munkának, szolgálatnak és áldozatnak mértékében van az a különbség, mely az általános egyenlőség keretében belül bizonyos osztályozásra jogosít. „Aki közöttetek nagy, aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok, mint az embernek fia nem jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ö szolgáljon és adja az ö életét váltságul sokakért 1 1 — mondotta Jézus. Pál apostol is az Isten kegyelme előtti alázat porából azzal a nemes önérzettel emeli fel magát, hogy többet munkálkodott, mint az összes apostolok s hogy a fáradságokban bőségesebb, a sebekben feljebb való s a veszedelmekben gazdagabb, mint a többiek. A világ a méltóságot földi fénnyel, a hatalom magaslatát az alávetettek számával méri; neki az a vezéri nagyság, amely után holttestek kévéi fedik a mezőt ; neki az a tehetség, amelyik nyughatatlan villanással tüz-barázdákat tud szántani az ég csendes tükörén. Pedig micsoda mindez ahhoz, ha én egy futását elvégzett, hitét megtartott élet után szolgálataim gyönyörűséges igáját, megvert orcámat, megszakgatott Lestemet, szivemből a beletört töviseket, lelkemröl a keresztet: az én Atyámnak, Istenemnek, igazságos birárnnak trónja előtt a múltból ;ürelemmel, megnyugvással, a jövőre koronát ráró reménységgel lerakhatom. Ez a valódi néltóság, igazi dicsőség, mert ez nemcsak a ó idők napsugarában fénylik, hanem fénylik a siralmak völgyében s a halál árnyékában is. Ennek elég az Isten kegyelme, mert ha erő.elen is, tudja, hogy ebben az erőtelenségben végeztetik el az Istennek ereje; mert ha nyomorúságba vettetik is alá, tudja, hogy egyedül ízzel a nyomorúsággal dicsekedhetik. Körülöttünk, magyar református püspökök sörül az élet selymes, bársonyos kényelme nem hízelkedik; nekünk a föld java nem ad hatalmat és erőt; reánk a földi kegysugára :sak a leszálló nap bucsuzásával tekint. De gy van ez jól. A szoros kapuhoz, keskeny ithoz, miket mi a tisztaság és igazság szolgálatában járunk, nem kell kényelem ; fegyverünk : a tudomány a bőséggel csak élét 'eszitené s az egyszerűséghez, amiben hitünk i tisztaságunk tükiöződik, kegynél jobban illik iz a szeretet, mellyel százezrek bizalma paizsra jmel. Ez a mi földi erőnk s hatalmunk. Onnan rnzog a termékeny élet ősforrásaiból s méllő inérzetünket komoly magasságba onnan szökteti. Szeretett Szolgatársam! Tudtad eddig is, ijítsd fel újra, hogy a te előséged, méltósá;od, hatalmad és dicsőséged ugyanaz lesz ízután is, ami eddig volt. Embertársaid által örtént felmagasztaliatásod életedbe annyi válozást hozott, hogy ezután többet kell szolgálnod. rr ozzon ma burgonyalevest (5 személynek). Öt nyers burgonyát meghámozunk, kockára vágunk és annyi sósvizben, hogy éppen ellepje, puhára főzünk. Ezalatt egy kanál zsirból és ugyanannyi lisztből világosbarna rántást készítünk, kevés reszelt hagymát, törött borsot és egy késhegynyi paprikát adunk hozzá. 17a liter forró vizben négy Maggi-féle kockát feloldunk, feleresztjük vele a rántást, a puhára főtt burgonyához öntjük és az egészet felforraljuk. Meg fog róla győződni, hogy a ^iáBBi kockából, drbja 5 f, előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó ízt ad. Nagyobb lesz a terhed, a felelősséged súlyosabb és hevesebb az a tusakodás, amit a lelkiismeretben az erő fogyatéka és a kötelesség parancsa támasztanak. De amig ezt a terhet, felelősséget és tusakodást érzed, amig magaddal szemben nemes elégedetlenség forradalmát tudod szítani, addig ne féltsd a mérleget, amelyen az Ur a te arravalóságod értékét fogja eldönteni; mert az az igazi emelkedés, amelynek fokán felfelé haladva magadat mindig kisebbnek, eszményedet az Ur Jézus Krisztust mindig nagyobbnak, mindig dicsőbbnek látod. Mint ahogy a nagy Keresztelő János mondotta : „Annak növekednie kell, nekem pedig alászállanom a. Az alázatosság legyen a te legfőbb ékességed. Belőle szeretet és kedvesség származik azokra, akik reád bízattak; magadra pedig felmagasztallatás mind a kivül valók jó bizonysága, mind az Isten kegyelme által. Az erőt és hatást, az eredményt és áldást a szeretetnek ama nagy kölcsönhatásában keressed, mely a te lelked s a reád bízottak lelke közt a viszontvaló áldozat szent szövetségét biztosítja. Megtudjad, hogy nem az uralkodásban van az igazi nagyság, hanem a szolgálatban ; nem a parancsban az elsőáég, hanem a példaadásban; nem a rangé a magasság, hanem a léleké; nem a gazdagságé a fény, hanem a jócselekodeté; nem az a hatalom, hogy félnek tőlünk, nem az a királyság, hogy csodálnak, hanem az, hogy szeretnek. Hatalommal az Atya Ur Isten, megigazítással a Fiu Ur Isten, megszentelődéssel a Szent Lélek Ur Isten szentelhetnek fel téged, én pedig azzal, ami a régi, új és örök parancsolat ; törvény, próféták és evangélium summája, t. i. szeretettel. A hosszantartó lelkes éljenzés és taps után Németh István püspök letérdelt, Balthazár püspök pedig mindkét kezét áldólag a fejére tette s krisztusi munkájához az Isten áldását kérve, a lélekemelő aktus, a püspökké avatási szertartás véget ért. A küldöttségek. Ezek után a különböző egyházi és világi küldöttségek járultak üdvözléseikkel és szerencsekivánataikkal az új püspök elé a következő sorrendben : az egyetemes ref. konvent és egyházkerületek Degenfeld József gróf, az ág. hitv. ev. egyházkerületek Gyurátz Ferenc püspök, az Országos Ref. Lelkészegyesület Balthazár Dezső püspök, az esperesi kar Czike Lajos, a gondnoki kar Chernel Antal, az igazgató tanács és kerületi tanintézetek Beöthy Zsolt főisk. gondnok, Veszprém vármegye Hunkár Dénes főispán, a róm. kath. hitközség Kriszt Jenő esperesplebános, a Szent-Benedik-rendi székház dr. Teli Anasztáz igazgató, az ág. hitv. ev. gyülekezet Mesterházy László másodlelkész, Pápa város Mészáros Károly polgármester, a gróf Esterházyuradalom Wuest Ferenc igazgató, az országos ref. tanító-egyesület Simon Károly, az országos ref. ifjúsági egyletek Konkoly Thege Béla, a kir. közjegyzői kamara Baditz Lajos, a kir. járásbíróság dr. Keresztes Ferenc, az állami képző Kötse István, a dohánygyár Okolicsányi József, a földmives-iskola Tar Gyula, a felmérési felügyelőség Kovács Károly, az államvasutak Kristóffy Gyu!a, a pápai Jókai-kör dr. Kapossy Lucián, a horvát-szlavon misszió Eőri Szabó Dezső, Nyitra, Pozsony, Székesfehérvár, Veszprém ref. egyházak Demjén Márton, a főiskolai képzőtársulat, theol. önképzőkör, gyorsírókor Szabó Imre, a pápai ref. egyház, nőegylet, leányegylet Kis József ref. esperes vezetésével. Németh István püspök, bármennyire fárasztó volt is, minden küldöttségnek különkülön igen találóan válaszolt. Külön megemlítendőnek tartjuk Kriszt Jenő róm. kath. esperes-plebánosnak a kath. iskolaszék nevében mondott üdvözlő beszédét, s az erre adott választ. Ők — úgymond Kriszt — akik nem állanak Németh István püspök kormányzása alatt, teljesen szabadakaratukból jöttek őt üdvözölni, s különösen idevonzotta őket Németh István püspök szellemének műveltsége, melynél fogva minden vallással karöltve, együtt érezve iparkodott mindig a legjobb egyetértéssel a magyar haza javára munkálkodni. Kívánja, hogy amikor csak egy különbség van köztük, a valláskülönbség, de ezt is feledteti keresztény voltuk tudata, a haza javára és a különböző vallásf elekezetek közt való együttérzés munkálására a Mindenható sokáig éltesse. Németh István püspök válaszában utalt arra, hogy legfőbb törekvése mindenkor abban állott, hogy tevékeny r észt kért magának abból a munkából, mely a kath. anyaszentegyházzal való együttműködéshez szükséges. Ami e tekintetben szerény tehetségétől telt, azt minden utógondolat nélkül, a szeretés vezérlete alatt végrehajtotta, mert ebben csak a Megváltó parancsát követte, ki azt akarta, hogy minden eljárásunkban az őszinte, igaz, önzéstől ment szeretet nyilvánuljon meg. Ezt akarja ő is és ebben az irányban kéri továbbra is azt az őszinte jóakaratot, azt a szeretetet, aminek Kriszt esperes kifejezést adott. Mindkét beszédet a közönség hosszasan megéljenezte és megtapsolta. Távirati üdvözlések. Az ünnepéi y alkalmáva-l Németh István püspökhöz több száz távi rati üdvözlés érkezett. Táviratoztak többek között : Széli Kálmán, Darányi Ignác, Zsilinszky Mihály v. b. t. tanácsosok, Esterházy Pál gróf, Baksay Sándor, Kenessey Béla, Baltik Frigyes, Scholtz Gusztáv püspökök, Néger Ágoston kanonok, Jándi Bernardin perjel, Kürtliy György komárom i, Barthal Auréí pozsonyi főispánok, Várossy Tivadar főigazgató, Patay Gyuláné, Somogyvárm egye törvényhatósága, a debreczeni, eperjesi, sopron i főiskolák stb. Bankett. A küldöttségek üdvözlésével befejezést nyert ünnepség után délben 2 órakor a Griffszálloda nagytermében 300 terítékes bankett volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Az első felköszöntőt Németh István püspök mondta a királyra, a beiktatott püspököt Tisza István gróf köszöntötte fel nagy hatással. Szép pohárköszöntőket mondtak : Czike Lajos, dr. Tüdős István, Kis József, dr. Antal Géza, Sárközy Aurél, Nagy Lajos, Mészáros Károly, Oroszy Jenő és sok felkérésre dr. Balthazár Dezső. A menű, amely a főgimn. tanulók által készített ízléses, szép linóleum-metszet előnyornatokra volt nyo;nva, a következő volt: Eagout leves Fogas tartárral "Vesepecsenye körítve Almás és meggyes lepény Pulyka és kappan Saláta, kompót Farfait, fagylalt Sajt Fekete kávé Somlai bor. Elismeréssel és dicsérettel kell adóznunk a Griíí-szálloda tulajdonosának, Ötvös Sándornak a kitűnő konyháért és a példás kiszolgálásért. A pompás ételek és a figyelmes kiszolgálás a sok száz vendég legteljesebb elismerését érdemelte ki. Nem volna teljes a referádánk, ha különösen meg nem hajtanók az elismerés lobogóját a fáradságot nem ismerő rendezőség és élén az elnök Kis József esperes előtt, akiknek egyedül köszönhető, hogy ez a nagyszabású ünnepély a legnagyobb rendben, a legkisebb fennakadás nélkül lefolyhatott.
