Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-04-04 / 14. szám

íz uj választókerületi beosztás, Megjelent a választókerületek beosztásáról szóló belügyminiszteri rendelet és beteljesedett az, amitől előre féltünk, de amivel szemben hasztalan buzdítottuk mozgalom indítására városunk közönségét. Mikor hirek jelentek meg arról, hogy a választókerületek választóit átlagosan 3000—4500-ban kerekítik ki, mindjárt feltámadt aggodalmunk, nem származhatik-e ebből hátrány városunkra. Majd később újra visszatértünk e dologra és annyit el is értünk, hogy a főrendiházban Gyurátz Ferenc, a minisztériumban országos képviselőnk szót emeltek Pápa régi jogának fenntartása mellett, de maga a város közönyös maradt intelmünkkel szemben és semminémü életnyilvánulásban nem adta jelét annak, hogy a képviselőküldés terén függetlenségének fenntartását helyesnek, üdvösnek, a város presztízse érdekében állónak tartaná. A beosztás most megjelent. Pápához 14 község van csatolva, a pápai járás nyugati része. Nem annyi e községekben a szavazók száma, hogy a várost majorizálhatná, de ha csak félannyi is, mint magában a városban, kétségtelen, hogy ezek a szavazatok nem lesznek oly mértékben alkalmasak a speciálisan városi érdekek istápolására, mint maguk a városi szavazatok. Hogy ezt így tudják ott fenn is, bizonyítja, hogy csak szűkebb hazánkról, Dunántúlról szólva, több oly várost, mely eddig járásával szavazott, önállósítottak. Ez történt Kaposvár és Nagykanizsa esetében. Igaz, hogy ezzel szemben Szombathely nem lett önálló, de viszont továbbra is önálló Komárom, ahol pedig csak nagyon csekéllyel lehet több választó, mint Pápán. Hisz Pápának a kiterjesztett választójoggal 2000—2200 választója lesz. A választókerületi beosztást — egész vármegyénkre kiterjedőleg — itt közöljük : Devecseri választókerület. Székhelye: Devecser. Adorjánháza, Alsóiszkáz, Apáczatorna, Bakonypölöske, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Felsőiszkáz, Karakó szörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kiskamond, Kispirit, Kisszőllős, Középiszkáz, Magyarpolány, Nagyalásony, Nagykamond, Nagypirit, Noszlop, Oroszi, Somlójenő, Somlószőllős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Veszprémpinkóc, Vid. (32 község.) Enyingi választókerület. Székhelye: Enying. Balatonbozsok, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Berhida, Csajág, Dég, Enying, Fokszabadi, Kiskovácsi, Küngös, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Ősi, Papkeszi, Peremarton, Siófok, Siómaros, Szilasbalhás, Vilonya. (21 község.) Nagyvázsonyi választókerület. Székhelye: Nagyvázsony, Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bánd, Bódé, Csehbánya, Csékut, Halimba, Herend, Kishidegkut, Kislőd, Kolontár, Magyarbarnag, Márkó, Mencshely, Nagyhidegkut, Nagyvázsony, Nemesleányfalu, Nemesvámos, Németbarnag, Öcs, Padrag, Pusztamiske, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tósok, Tósokberény, Tótvázsony, Urkut, Városlőd, Veszprémfajsz, Vörostó. (32 község.) Pápai választókerület. Székhelye: Pápa. Békás, Borsosgyőr, Dáka, Kéttornyulak, Külsővat, Marcalgergelyi, Mezőlak, Mihályháza, Nemesszalók, Nyárád, Pápa r. t. v., Pápadereske, Pápasalarnon, Pórszalók, Vinár. (15 község.) Ugodi választókerület. Székhelye: Ugod. Adásztevel, Alsógörzsöny, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonypéterd, BakonyságBakonyszentiván, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Béb, Csót, Döbrönte, Farkasgyepü, Felső, görzsöny, Fenyőfő, Gecse, Gicz, Homokbödöge, Iharkút, Kisganna, Kup, Lázi, Lovászpatona, Marczaltő, Nagyacsád, Nagydém, Nagyganna, Nagygyimót, Nagytevel, Németbánya, Nóráp, Pápakovácsi, Pápanyőgér, Pápateszér, Románd, Sikátor, Szűcs, Takácsi, Tapolczafő, Ugod, Vanyola, Vaszar, Veszprémvarsány. (44 község.) Veszprémi választókerület. Székhelye Veszprém. Balatonalmádi, Gyulafirátót, Hajmáskér, Kádárta, Királyszentistván, Litér, Öskü, Sóly, Várpalota, Veszprém r. t. v., Vörösberény. (11 község.) Zirczi választókerület. Székhelye: Zircz. Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonybél, Bakonycsernye, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Bakonyszombathely, Bársonyos, Borzavár, Csatka, Csesznek, Csetény, Dudar, Hánta, Jásd, Kerékteleki, Lókut, Magyarszentkirály, Magyarszombathely, Nagyesztergár, Olaszfalu, Porva, Réde, Sur, Szápar, Tés, Zircz. (29 község.) NESTLÉ"" ES2H GYERMEKLISZT kJ Próbadobozokat, valamint orvosi röpiratot a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ cég, WIEN, I., Biberstrasse 138 P. Városi közgyűlés. - Márc. 27., 28., 30., ápr. 1., 2. A második nap közgyűlés, melyet délután 3 órakor nyitott meg Mészáros Károly polgármester, az előző napi közgyűlésnél is népesebb volt, ami annak tulajdonítható, hogy néhány kisebb ügy letárgyalása után ekkor kezdték meg a város ulcarendezési térképének tárgyalását. Március 27. Pénz szekrény beszerzés. Első tárgy a város pénztárába egy pénzszekrény beszerzése volt, melyet a képviselőtestület hozzászólás nélkül névszerinti szavazással megszavazott. Utcarendezési térkép. Nyolc-tiz illetőségi ügy letárgyalása után Révész Arnold városi főmérnök az utcarendezési térképet általánosságban, majd a megállapított záróvonalakat ismertette szakszerű, alapos tanulmányra valló előadásban. Mindjárt a záróvonalak tárgyalásánál élénk vita fejlődött ki, amelyhez elsőnek dr. Hoffner Sándor szólott, aki nem tartja megfelelőnek az északi záróvonalnak a győr-fehringi vasútvonallal való meghúzását, mint azt az állandó választmány javasolta, hanem azt javasolja, hogy itt a záróvonal az építészeti bizottság által javasolt és az Urdomb északi végén húzódó ut legyen. Dr. Lövy László szintén ilyen értelemben szól és az építési bizottság javaslatát ajánlja elfogadásra, amely a bizottság öt évig tartó alapos tanulmányozist igénylő munkájának az eredménye. Csoknyay Károly a Hungária-gyár mögött javasolja a záróvonal megállapítását. Dr. Lakos Béla ugyancsak a Hoffner-féle javaslat értelmében szól, melyet azután a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. A részletes vita során a felsővárosi utcák vonalát az előadói javaslat szerint fogadta el a közgyűlés, hosszabb vita csak a Hosszu-utca szélességének megállapításánál volt. Itt ugyanis a tanács azt javasolta, hogy az utca szélessége 16 méter legyen, mig az állandó választmány 25, a főmérnök pedig 19 métert javasolt. Végre is a közgyűlés dr. Lövy László és Keresztes Gyula hozzászólása után az utca szélességét 19 méterben állapította meg. Vita keletkezett a Szarvas-utcánál is, amelyben Blau Henrik, Keresztes Gyula és dr. Hoffner Sándor vettek részt. Utóbbi figyelmeztet arra, hogy a túlszéles utcák tetemes költséget okoznak a városnak, ezért fokozott óvatosságra inti a közgyűlést. A közgyűlés ezért ennek az utcának a szélességét csak 12 méterben állapítja meg. A legnagyobb ós leghevesebb vita mégis a Győri-ut utcavonalának a megállapításánál keletkezett, melynek majd kétóra hosszáig tartó tárgyalásánál Molnár Kálmán, Becsey Ferenc, dr. Kende Ádám, Barthalos István, dr. Fehér Dezső, Klein József, Oyöri Gyula szólaltak fel. A vita ugyanis akörül forgott, hogy a Győri-ut utcavonalánál meghagyassék-e a mostani vonal és a Koréin féle háznak beljebb kelljen-e menni, vagy sem ? Dr. Kende Ádám, Barthalos István, dr. Fehér Dezső a jelenlegi állapot mellett törtek lándzsát, s mig a többi felszólalók helytelennek és igazságtalannak is tartanák, ha a város egyik legszebb utcája így elcsufittatnék. A közel kétórai vita után névszerinti szavazással döntötték el s a képviselőtestület 46 szavazattal 24 ellenében úgy döntött, hogy a Győri-uton úgy marad minden, ahogy volt. Március 28. Az utcarendezési térkép folytatólagos tárgyalása volt egyetlen tárgya a mai közgyűlésnek is s a sok vita miatt a Fő-utcán kivül nem is volt képes több utcát letárgyalni. A részletes vita során Böhm Samu nem tartja üdvösnek, hogy a javasolt utcavonal mindenütt keresztülvitessék, mert ez esetleg az építkezési kedvet nagy ban megakasztaná. Fischer Gyula az emeletes házak adómentessége és amellett szólal fel, hogy állapíttassék meg az a körzet, amelyen belül mást, mint emeletes házat építeni ne legyen szabad. Dr. Hoffner Sándor szintén ily értelemben szól. A Griff-szálloda fő-ulcai vonalánál dr. Lakos Béla oly értelomben szól, hogy az épületből a tervezet szerint vágassék le akkora, hogy az utca így egyenes vonalat képezzen. Hivatkozik a nagytemplomra, mint monumentális műremekre, melyet szintén egy Esterházy gróf építtetett s azt hiszi, hogy a jelenlegi Esterházy nem fog a levágás elé akadályt gördíteni, amikor az egyik elődje által épített műremek szépségeit kívánja ezzel érvényre juttatni. Wüest Ferenc ellenzi a levágást, mert ezzel egy ino^ dern szálloda építése volna ott megakadályozva. Dr. Fehér Dezső Lakos indítványát pártolja, Billitz Ferenc ígéretet kíván a Griff-szálloda megépítésére, de a levágást nem szavazza meg. Oyöri Gyula szintén a levágás ellen szól s a közgyűlés úgy is határozott, hogy a Griffszálloda a régi vonalban marad. Csoknyay Károly főjegyző erre azt javasolja, hogy akkoi a fő-utcai többi házak h ozassanak kijebb, hogj így némileg egyenes u!cavonal legyen. A köz gyűlés dr. Körös Endre ós Révész Arnold ellenzése után ezt a javaslatot is elvetette. Hosszabt vita volt a Kossuth-utca Főtéri torkolata körül Az egész képviselőtestület helyeselte, hogy as utca szélessége itt 8 méterrel szélesíttessék csak azon volt nézeteltérés, hogy a kapuszir lebontásának kötelezettségét külön határozatbí kell-e foglalni, vagy az utcaszélesítés ezt termé szetszerüleg magával hozza-e. A vitában rész vettek dr. Lakos Béla, dr. Kende Ádám, dr Fehér Dezső, dr. Kőrös Endre, dr. Scheibet Jenő s végül a közgyűlés nagy többsége a kapuszin lebontása kötelezettségének jegyzőkönyvbe foglalása mellett döntött. Vita volt aztán még a Nagy Károly-féle ház levágása körül, amelyet a közgyűlés többek hozzászólása után megszavazott. Március 30. E közgyűlésnek egyetlen fontos és érdekei pontja több városi képviselőnek a rendőrbiztos állás betöltésére vonatkozó javaslata és a ta nácsnak ezen állás eltörlésére vonatkozó indít ványa volt, mely igen sok képviselőt vonzott i közgyűlési terembe. Előrelátható volt, hogy ezei pontnál nagy erőfeszítésre készül mind a ké tábor, ami be is következett. Rendörbiztosi állás. A közgyűlés megnyitása után az ügye dr. Csoknyay János tiszti főügyész ismertette és a tanács javaslatát elfogadásra ajánlotta. A tárgyhoz elsőnek Molnár Kálmán szó lott, aki a tanács javaslatával szemben azt bi zonyította, hogy a rendőrbiztosi állásra sokká nagyobb szükség van ma, mint 1872-ben, ami kor azt szervezték. Hivatkozik különben a szer vezeti szabályrendeletre, amelynek 152. §-a sze rint ez a javaslat nem is tárgyalható, mert a abban megszabott három hónap még nem telt e miért is azt javasolja, hogy a tanács indítvány egyszerűen vétessék le a napirendről, a rendői biztosi állásra pedig hirdessék meg a pályázatol Dr. Lövi László a be szüntetés mellett szól, mei hiszen a rendőrbiztos teendőit már el is törö ték. Dr. Hoffner Sándor Molnárral szemben mellett érvel, hogy a tanács indítványa tárgya ható, mert a sürgősséget is fennforogni látji másrészt a rendőrkapitányságon olyan állapoto vannak, hogy az alkapitányi állás a közséj bíráskodás szempontjából is sürgős közszüksége képez. Keresztes Gyula azt az állást tartja be