Pápai Hírlap – XI. évfolyam – 1914.

1914-03-28 / 13. szám

A díszfaiskola bérbeadása. A városi tanácsnak a díszfaiskola évi 700 oronáért való bérbeadása tárgyában előterjeszett javaslatát, Keresztes Gyulának azon módoító javaslatával, hogyha arra a területre az Jsóvárosi vasútállomás építésénél szükség volna, L város kártérítéssel nem tartozik, — egyhangúlag elfogadta, s a faiskolát a földmivesiskolálak bérbeadta. Antalháza puszta. Az Antalháza-pusztai építkezések és a >uszta eladási ügyét Révész Arnold v. főmérnök smertette s az áll. választmánynak azt a javasatát ajánlja elfogadásra, hogy a város építse neg a tervezett épületeket 21.551 korona költséggel, mert a 4000 koronás építkezést nem artja célravezetőnek. Dr. Lakos Béla utal arra, logy a várost a bérlővel kötött szerződés nem cötelezi a nagyobb építkezésre, annál kevésbbé kártolja ezt a javaslatot, mert a városnak a íaszonbérből amúgy sem igen marad meg pénze, násrészt a parcellázásnál ezeket az épületeket egyáltalán nem lehetne értékesíteni. Javasolja ehát, hogy bizza meg a közgyűlés a- tanácsot, iogv Antalháza puszta parcellázási terveit készítse el s a birtokot akár parcellázva, akár így tagban, amikor arra elfogadható vevő íinálkozik, lehetőleg még a bérlet lejárta ílőtt adja el, az épületeket pedig 4000 kor. iöltséggel helyezze jókarba. Keresztes Gyula kártolja Lakos indítványát és azt fogadja el. Billitz Ferenc nem hajlandó a birtokot eladni, nkább vegyen a város. Dr. Kende Ádám utal írra, hogy törvényerővel biró szabályrendelet tötelezi a várost cselédlakások építésére. Ö s a birtok eladása ellen szól. Pénzügyileg sem át garanciát arra, hogy az megfelelő áron elidható volna. Az eladási javaslatot tehát elvetenlőnek tartja, míg a teljes építkezés keresztüliendő. Varga Rezső, Koréin Ernő szintén dr. íende álláspontját pártolja. Győri Gyula híve rolna a parcellázásnak, ha azt a földéhség mrancsolná, de mivel ezt nem látja, Kende tdám véleményéhez csatlakozik. Wittmann Ignác )éldákkal iparkodik igazolni, hogy a parcellázás íem hasznos a városra, így nem fogadja el a avaslatot. Tdlos Sándor védelmére kel a javasainak, mert csak ők érzik, milyen szociális célt zolgál a parcellázás, amellett, hogy ebből a városnak is nagyobb haszna lesz az eddigiél. Dr. Scheiber Jenő nem szavazza meg a ivaslatot, Baldauf Gusztáv azt javasolja, hogy z eladás csak elvben inondassék ki. Wüest erenc szintén a parcellázás mellett szól. Ő agyon jól ismeri azt a birtokot s mint gazdász llítja, hogy a birtok vételára sokkal többet jvedelmez a városnak, mintha azt bármilyen kedvezően tudná is bérbeadni. Zárszó jogán még Lakos Béla szólott, pártolván előterjesztett indítványát, mire a polgármester a vitát lezárta s egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy Antalháza-pusztát eladja, amikor arra alkalmas vevő kínálkozik, a leégett épületeket pedig 37 szavazattal 12 ellenében 5646 kor. költséggel helyrehozni rendelte. Elnöklő polgármester ezekután a közgyűlést este 7 órakor berekesztette. MAUTHNER 0D0N CS. ÉS KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS BUDAPEST. MÍNTHOGY MAUTHNER NEVE AJ ATT < MÁSFELE MA-< BOT ÁRUSÍTOTT, ELÍTÉLEM NAPI ELZÁRÁSRA,. 11} Az ipartestület ünnepe. — 1914 márc. 22. — Az ipartestület vasárnap délelőtt — arcképének leleplezése mellett — bensőséges meleg ünneplésben részesítette a testület kiváló ügyészét, dr. Hirsch Vilmos ügyvédet abból az alkalomból, hogy immár 20 éve látja el nagy szakértelemmel, páratlan buzgósággal, puritán önzetlenséggel a testület jogi teendőit. Az ünnepség jóval kinőtt az ipartestület kereteiből, mert abból részt kért magának úgyszólván Pápa város egész társadalma, az ot-szágos jellegű ipari intézmények, sőt az ipari mozzanatokat éber figyelemmel kisérő kormány is. Az elhangzott beszédek pedig arról tettek tanúságot, hogy a köz érdekében végzett önzetlen munkát tudja méltányolni és megbecsülni a társadalom. A felemelő részletekben bővelkedő ünnepség lefolyása a következő volt : Délelőtt 11 óra tájban mozgalmas képet mutatott az ipartestület környéke. A nemzeti trikolórral felékesített testületi helyiségbe egymásután érkeztek az ünneplő iparosok, közéletünk vezető férfiai, úgy hogy a terem csakhamar megtelt érdeklődő közönséggel. A testület illusztris vendégei Győr felöl a 11 óra utáni gyorsvonattal érkeztek meg. Fogadásukra több fogattal vonultak ki a testület előljárósági tagjai. A vendégek az ipartestületre megérkezvén, elfoglalták a pódiumon számukra fenntartott helyet. Csoknyay Károly városi főjegyző, iparhatósági biztos és Legény Ferenc ipartest, elnök mellett ott foglaltak helyet dr. Antal Géza orsz. képviselő, Fischer Elemér győri iparfelügyelő a kormány képviseletében, dr. DScú Sá

rnuel orsz. iparegyesületi főtitkár az orsz. iparegyesület és az ipartestületek országos szövetsége megbízásából és Szendröi Mór győri keresk. és iparkamarai titkár. A közönség soraiban ott láttuk az ünnepelt családtagjait, Sült József kir. közjegyzőt, Mészáros Károly polgármestert, Krausz József N. keresk. tanácsost, az ügyvédi kar számos tagját, a Közgazd. Bank küldöttséget stb. Fél 12 óra tájban ünnepies csendben szólásra emelkedett Csoknyay Károly iparhatósági biztos, a diszgyüiés elnöke, s dr. Hirsch Vilmos ügyészi érdemeit méltató lendületes szép beszéddel a gyűlést megnyitván, a megjelentek szives üdvözlése után Bodai István elnöklete alatt küldöttséget kért fel, hogy az ünnepeltet a gyűlésbe meghívja. A küldöttség odajárásáig az ülést felfüggesztette. Erre az iparos-ifjak önképzö-egyletének kitűnően betanult dalárdája elénekelte a Himnuszt, melyet a közönség állva hallgatott végig. Mikor dr. Hirsch a küldöttséggel a terembe megérkezett, zajos éljenzéssei fogadták, minek csillapultával Legény Ferenc elnök a 20-éves évforduló alkalmából az ipartestület nevében szívből jövő szavakkal üdvözölte. Az ünnepi beszédet a testület hosszú ideig volt elnöke, Hajnőczky Béla mondotta. E hó 11-én volt 20 éve — úgymond —, hogy a pápai ipartestület ügyészévé választotta dr. Hirsch Vilmost, s azóta — az ügyészi állás minden évben választás alá esvén — 20-szor választotta meg őt egyhangúlag ügyészévé. A bizalomnak ez a ritka megnyilatkozása pedig abban találja magyarázatát, hogy a jubiláns a testület minden tagjával — a legigénytelenebbel is — állandóan baráti jóindulatát éreztette, tisztségének betöltésében kiváló jogi tudása mellett mindenkor a legnagyobb tapintatosságot ülönben, ha megengedi, hogy felolvassam, a övetkezo: „Édes lelkem Katicám, nálam kedves leveleet igen kedvesen vettem, a Krisztinka öcsém lapotját megvallom nem örömest hallom, mivel gyanis az volt legkedvesebb lányod; s talán >vendőben esett volna vigasztalásodra, még atal korában is lett volna gyönyörűséged benne, ít egyébaránt bizony még akkor mindjárt megandoltam, miként ott hagytad a klastromban, Dgy így fog lenni az ő dolga. Bizony megállom, hogy örömest szólnék magáról, arról a ologról azzal a gyermekkel édes Katicám, de -ni az én pápai utamat illeti, bizony még most ; irhatok semmi bizonyost felőle, mivel szinte ost forgatom itten legjobban a magam dolgait, zon leszek egyébbaránt, hacsak lehet, hogy megyek. Kivánom Istentől, hogy láthassalak enneteket kedves jó egészségben. Bécs, 1687 jg. 14. Néked szeretettel szolgáló igaz atyáda, öcséd: gr. Thököly Mária. Hát csak arra nézve hoztam fel például levelet, hogy űgy-e mennyi nem is sejtett ánat és szomorúság lakik még az annyiaktól igyelt fényes palotákban is. Bizony, tökéletesen úgy van, válaszolt a tudós, de az ilyen emlékek még vonzóbbá, kedvesebbé teszik előttünk e régi épületek emlékét. Azonban talán itt is az ideje, hogy lemenjünk már innen a toronyból, agyon untatom itt kormányképviselő urat az én szülővárosom réges régi dolgainak ismertetésével. Dehogy, dehogy, kérem, sőt inkább örülök, hogy a régi Pápát most már magam előtt látom és kérem merre esik a városháza, s vájjon az is valami régi épület? A városháza nem régóta, csak mintegy száz éves tulajdona a városnak, 1786-ban vette a város egyik polgárától Menner Andrástól, aki az adásvételi szerződésben 3200 Rhenes forintért adta el Pápa városának és ott áll a bencések tornyával szemben a város főutcáján. De most már csakugyan menjünk le innen a tüzoltótoronyból, hiszen a Bástya gyerekserege már mind bennünket néz, hogy mi van innen nézni valónk? Mindjárt, mindjárt, csak még Pápa szép i. környékében gyönyörködhessem. Északnyugatról ! a kis magyar alföld, dél-keletről kellő távolban kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kaph

a"^ SCHULTES ÁGOST Szinv elipóczi Sat vatorf orrás-vállala' Budapest, V Rudolf-rakpart 8. a Bakony, oly nyájas, kellemes kép ez, szólott vendégünk, és hát az a Franciavágás, amiről szó volt a várőrség 1600-i felzendülésénél, merre esik innen ? Nem látszik ide ? Mutassa kérem, merre van ? A Franciavágás már a Bakony szélén van, de az a helye a Bakonynak csakugyan összefügg nagyon Pápa történetével, mert odáig tudtak szökni Schwartzenberg serege elől az összeesküdt vallon katonák a pápai várból, itt azután utolérve, mind elvesztek a kifejlődött egyenlőtlen harcban és hogy a hely neve Franciavágás lett, ez onnan van, hogy francia volt a nyelve az idáig menekülő svájci zsoldos várőrségnek, ma egy puszta is viseli ezt a nevet, ott a Bakony északi végénél. Itt az ideje — szólottam ismét, — hogy tovább menjünk, inert Mátyás kir. házát ínég szeretném megmutatni, ha kormányképviselő úr még nem unja a dolgot. Nagyon szívesen megnézem, volt a válasz és azzal le is jöttünk a toronyból és a Bástyautcán haladva, mutogattam vendégünknek a város belsejébe vivő, párhuzamosan haladó utcáinkat, a Major-utcát, br. Eötvös József, azelőtt Ispotály-utcát, a Rákóczi-utcát, amelynek előbbi neve Uj-utca volt. Miért viselte ez az Uj-utca nevet ezelőtt, kérdezte most a tudós ? Hát csak azért, szólottam, mert száz évvel ezelőtt ez még annyira falusias utca volt, hogy a kocsiutat kétfelől hatalmas vizárok választotta el a gyaloguttól, akárcsak valamely falun, úgy hogy minden egyes házhoz külön hid vezetett át az árkon a kocsiutról. Az árokban naphosszat legelésztek a libák, az utca közepén meg estefelé