Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-03-01 / 9. szám
HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség ; Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DK- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. száin, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Wernsee és Muraszombat. A lapok sokat írnak arról, hogy a vendnyelvü határvidék közvetlen közelében Wernseeben az osztrákok szlovén főgimnáziumot állítottak, hogy a mi hazafias vendjeinket a pánszláv eszmék hiveivé tegyék. Ez alkalommal azon is keseregnek, hogy mért nem állított vagy állít az állam középiskolát Muraszombaton ? . . . Hát aki erre a kérdésre feleletet akar kapni, az igen tanulságos olvasmányra talál az Országos Tanáregyesületi Közlöny ez évi 11. számában, ahol egy jeles értekezés kimutatja, hogy nálunk Magyarországon mindenütt van középiskola, csak ott nem, ahol kellene. Dunántúlon például valósággal tengődik a felsőlövői és szentgotthárdi főgimnázium, meg a sümegi reáliskola, míg Körmend (6970 lakos), Sárvár (9052 lakos), Siklós, a határszéli Csáktornya, Barcs középiskola nélkül állnak. Az ország minden egyéb vidékein is képtelen elhelyezésekre mutat rá az értekezés, amely megállapítja, hogy a középiskolák elhelyezésével nálunk igen sokszor nem kulturális, de kortes célt szolgáltak. Jubileumi közgyűlés. — 1913 jan. 27. — A Pápai Takarékpénztár e héten csütörtökön tartotta évi rendes közgyűlését, melynek különösebb jelentőséget kölcsönzött a közgyűlés jubiláris jellege. E jelleg kidomborodott külsőségekben — a részvényesek nagyobb számú megjelenésében, az ünnepi hangulatban is, de kifejezésre jutott főkép a közgyűlés belső tartalmában s mindenekfelett abban az előkelő tónusú, tartalmas beszédben, amellyel Karlovitz Adolf, hatalmas pénzintézetünk újonnan választott elnöke a jubileumi közgyűlést megnyitotta. A közgyűlés lefolyásáról itt következik beszámolónk : A közgyűlést a takarékpénztár szép dísztermében d. u. 3 órakor Karlovitz Adolf alelnök nyitotta meg. Miután megemlítette, hogy Galamb József elnök akadályozva van a megjelenésben, meleg szavakban üdvözölte a nagy számban megjelent részvényeseket s a sajtó képviselőit. Ezután áttért az ötven-éves mult méltatására, melynek tanúságát a következők ben foglalta össze: „Az önöknek már kézbesített zárószámadások és a lefolyt 50 évnek számokban is felelevenített története jól eső megnyugvással tölthet el bennünket az elmúlt idő felhasználását illetőleg, bizalmat és erőt igér és nyújt egyúttal a következő évek munkásságára. Szerény kezdetből néha mostoha viszonyok között fejlődött intézetünk arra a fokra, amelyen ma látjuk. Intézetünk fundamentuma a bizalom a nagyközönség részéről, ez csiráját a kezdeményezők és tovább munkálkodók önzetlenségében, ügybuzgalmában, páratlan becsületességében bírja. E tényezők összefüggő fonálként húzódnak végig társulatunk életében." A kegyelet és hála emlékének voltak szentelve azok a szavak, melyekben az intézet alapítóiról szólott. Az öröm hangja csendült ki szavaiból, mikor megemlékezett az intézet régi törzsökös tagjairól: Krausz József ker. tanácsos, felügyelő bizottsági elnökről, dr. Steiner József igazgatósági tagról, kik több mint egy emberöltő óta állnak az intézet kötelékében. Az intézet „hatalmas tölgyeként" aposztrofálta Saáry Lajos ügyészt, méítán büszkélkedett a volt vezetők sorában Antal Gábor ós Gyurátz Ferenc püspökök illusztris neveivel, a jelenlegiek közül pedig kiemelte dr. Antal Géza képviselő országos nevét. Mély hálával szólott az intézet elhunyt főtisztviselőiről: Süttö Károly és Hammer Károlyról. Elismeréssel emlékezett meg a 36 éve munkás főtisztviselőről Kunte N. Jánosról. Végül üdvözölte az ezúttal először megjelent új részvényeseket, kérve őket, hogy mindenben régiek nyomdokát kövessék. Áttérve az évi jelentésre, meleg elismerő szavakban méltatta a lemondott elnök Galamb József bokros érdemeit s indítványozta, hogy a közgyűlés hálájának és elismerésének jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Majd figyelmébe ajánlotta a közgyűlésnek az igazgatósági jelentés javaslatait, főkép azokat, amelyek a tisztviselői karra vonatkoznak Miután tudatta végül, hogy a közgyűlésen 47 részvényes 3392 részvénnyel és 331 szavazattal vesz részt s miután a jegyzőkönyv vezetésére Saáry Lajost, hitelesítésére Gál Jánost, Hermán Pált, Koréin Ernőt kérte fel, a közgyűlést — lelkes éljenzés közt — megnyitotta. Az elnöki megnyitó után felszólalt Mészáros Károly polgármester s csatlakozván a lemondott elnökre vonatkozó javaslathoz, ezt megtoldotta azzal, hogy Galamb József volt elnök arcképét a díszterem részére festessék meg. A javaslatot zajos éljenzéssel határozattá emelték. A tárgysorozat pontjait Saáry Lajos ügyész adta elő. Kiemeljük belőle a következő fontosabb határozatokat: Az elnök, alelnök és ügyész nyereményjutalékát 1/ 2°/oalj 5 x/2> illetve 2V2—2V 2%r a emelték, az igazgatóság tagjai számára egyenként 1/ 2°/o jutalékot állapítottak meg, a felügyelő-bizottság tagjainak tiszteletdíját 800 koronára emelték fel. Elhatározták, hogy a tisztviselőknek a jubileumi szolgálati év kétszeresen számít s remunerációjukat 50%" al emelték. Elfogadták a nyereményfelosztási javaslatot, mely szerint 1—1 régi részvényre 136 K nyeremény esik. Végül zajos helyeslés mellett kimondták, hogy az u. n. jubileumi alap 10.000 koronáját Pápán állítandó közkórházra adják és pedig ha az városi jellegű lesz, építkezésre, ha megyei vagy törvényhatósági jellegű lesz, ágyalapítványra. Ezután az alapszabály néhány pontját változtatták meg a tényleges helyzetnek megfeleiőleg. Az igazgatóság által vásárolható értékpapírok taxatív felsorolását tartalmazó pontdftl Koréin Ernő szólalt fel. Részéről a viszonyok változására való tekintettel e tekintetben nem kötné meg az igazgatóság kezét. A bizalom jele gyanánt az értékpapír vásárlás terén korlátlan joggal ruházná fel. A javaslatot támogatta dr. Hoffner Sándor is. Saáry Lajos a helyesléssel fogadott javaslatban az igazgatóság megbecsülését látja, mégis bizonyos konzervatív szempontból a régi állapot fenntartása mellett van, mely az e téren való újítást azért nem zárja ki. E kijelentésben a javaslattevő és a közgyűlés is megnyugodott. Fontos pontja volt a közgyűlésnek a tisztviselői nyugdíjszabályzat oly értelmű megváltoztatása, hogy az a tisztviselőknek 40 évi szolgálat után teljes 100% nyugdíjat biztosít az eddigi 80% helyett. Élénk érdeklődés mellett ejtették meg ezután a választásokat. Először az elnököt választották meg. 43 részvényes 305 szavazattal egyértelmüleg Karlovitz Adolf eddigi alelnökre szavazott. Az eredményt lelkes éljenzés fogadta, melynek lecsillapuita után az új elnök rövid, szép programmot adott, a közgyűlés nevében pedig Baranyay Zsigmond, a Pápa és Vidéki Takarékpénztár vezérigazgatója üdvözölte őt, hangsúlyozván Karlovitz Adolf kiváló rátermettségét, rendkívüli munkaerejét, pénzügyi tudását és egyéni kiválóságát. Az alelnök választásnál még több szavazatot adtak le a részvényesek. Összesen 45-en szavaztak 332 szavazattal. Ebből dr. Kluge Endre ügyvéd kapott 207 szavazatot, Osvald János 120 at s így 87 szótöbbséggel dr. Kluge. Endre lett alelnQk. Ezt az eredményt szintén nagy éljenzés fogadta. Dr. Kluget Karlovitz alelnök belsőséges szavakban üdvözölte, mire az új alelnök szép szavakban köszönte meg a bizalmat, melynek teljes buzgósággal kiván megfelelni. Csendben, teljes egyhangúsággal ment végbe az igazgatósági tagok és felügyelő-bizottsági tagok megválasztása. Előbbiek mind a régiek maradtak : dr. Baranyay Ferenc, Berecz János, Faragó János, Fischer Gyula, Kis Tivadar, dr. Kövi József, Nagy Vilmos, Oszvald János, Piatsek Gyula, dr. Rechnitz Ede, Saáry Lajos, dr. Saáry Tibor, dr. Steiner József, Tauber Sándor, Wajdits Károly. A felügyelő-bizottságba dr. Antal Géza, Krausz József N., Steiner Ignác mellé új tagnak — dr. Kluge Endre helyébe — Galamb József volt elnök került. A közgyűlést Karlovitz Adolf elnök órakor rekesztette be. A Jókai-kör estélyei. — Február 21, 22. — Elegánsabbnál elegánsabb toalettekben pompázó hölgyek, szmokingos urak, telt páholyok, zsíjfolt padsorok, nevető szemek, piros arcok: ez volt a Jókai kör mindkét estólyétiok a külső képe, melyet mult hó 21. 03 22 én tartott a városi színházban. Ebből a külső képből lehet következtetni az előadások anyagi sikerére is. Ám az erkölcsi siker más mériegre esik, mert itt csupán azok jönnek számításba, akik minden művészi erejüket latba vetették, hogy a. Jókai-kör eme két estélyén ne csak a szemünk, hanem a szivünk és a lelkünk is megtalálja a maga gyönyörűségét. A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít | | F w Ff akadémiát végzett szabómester, vago uezsogjg^ Pá P a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben! (HHM Munkáim T^^Z^ltZ^l Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. t
