Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-02-22 / 8. szám
X. évfolyam. 8. szám. Pápa, 1913 február 22. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A cél szentesíti . . . Liberális, radikális, szabadkőmíves lapoknak nem csekély okuk van a sápítozásra. Hogy a legellentétesebb pártok szövetkeznek közös akcióra, arra elég példát mutat a parlamentek története, de hogy szociális ták segítsenek a centrumnak, mikor a jezsuitákat akarják visszahozni Németországba, ez valóban példátlanul álló szövetkezés. Persze, persze a cél: a kancellár megbuktatása s mivel épen a jezsuitái örvényt tárgyalták, a szociáiisták aktuálisan és stílszerűen alkalmazták a jezsuita elvet: a cél szentesíti az eszközt. Vigasztaló az egész vigasztalan esetben pedig csupán egy: a jezsuitákat (figura docet) vissza lehet hozni, de az inkvizíciót már nem. ww Ötven év. Pápa városának nemcsak az alapítási időrend sorrendjében, de vagyoni erőben és jelentőségben is első pénzintézete a Pápai Takarékpénztár e hó 27-én nevezetes jubiláris ünnepet ül: ötvenedik közgyűlését fog" a tar tani. Ha egyébkor, közönséges években inkább csak a Takarékpénztárral szorosabb viszonyban állókat szokta érdekelni az évi számadások, mérleg, nyeremény felosztási javaslat s minden egyéb konvencionális tárgy elintézése, az idei közgyűlés messze kimagaslik a rendesek köréből s méltán számot tarthat az intézettől távolabb állók, bátran mondhatjuk : egész társadalmunk érdeklődésére. Amiért két-három emberöltő előtt a haza legjobbjainak kellett még lelkük nemes hevületével izgatni, az, hogy a takarékpénztáraknak a nemzeti lét — mely végre is elsősorban gazdasági lét — szempontjából van és pedig végtelen nagy jelentősége, ma már többé magyarázatra, igazolásra nem szorul. A Fáy Andrásoknak Széchenyi István müvéből merített lelkesedése Magyarország gazdasági fejlődésének új korszakát nyitotta meg. A kérdés csupán az lehet, hogy e korszakba mikép illeszkedett bele a most jubileumát ülő hatalmas pénzintézet, hü volt-e azokhoz a magasabb elvekhez, amelyek azokat a nagyokat vezették, akik a Takarékpénztár eszméjét hazánkban először élő valósággá változtatták. A hízelgés nem kenyerünk, de az igazság kimondása viszont kötelességünk. Az igazság pedig az, hogy a Pápai Takarékpénztár e félszázad alatt mintája volt az üzleti becsületességnek. Szoliditása nem a mi szük körünkhen, de messze nagy vidéken íi szinte 'párHUanui álló. A rábízott vagyoni érdekek felett hűséggel őrködött. A hitel nyújtásában körültekintő óvatosság vezette, viszont azonban megelégedett a lehető legkisebb kamatlábbal. Még tovább ment: adósait a legmesszebbmenőig kimélte, sohasem vezette tisztán a rideg, üzleti szempont, de mindig emelkedett emberi érzés is. Tényként megállapíthatjuk, hogy valódi ideális hagyományok letéteményese volt és maradt a Pápai Takarékpénztár, olyannak maradt meg mind e mai napig, aminőnek első alapítói, kiknek neve méltán diszíti az intézeti évkönyv első lapját: Nagy Ignác, Bermüller József, Hanauer Béla, Tóth Lajos és Woita József kontemplálták. Ez alapítók közül immár egy sincsen életben. De müvük él és virágzik. A kis mustármag bibliai története jut eszünkbe, mikor olvassuk, hogy az intézet 30.000 forint alaptökével alakult és e 30.000 forintot 300 darab részvény alakjában csak úgy tudták megszerezni, hogy a legtöbb részvényest hazafias, jótékony szempont vezette aláírása megtételénél. Ma az intézet alaptőkéje 1,000.000 korona s mikor az új részvényeket tavaly előtt kibocsátották, valóságos harc volt érettük. Kétségtelen: a Pápai Takarékpénztár ma a vidék legtekintélyesebb pénzintézetei közé tartozik, s ha — amiben nincs semmi okunk kételkedni — vezetésében uiiiiuíg a régi szellem fog nwg*maradni, a régi szellem, a szolidítás szelleme, mely azért nem idegenkedik a korszerű újításoktól sem, akkor tekintélye a haladó évekkel még növekedni fog. Tekintélyt nemcsak anyagi erő nyújthat, tekintélyhez erkölcsi erő is kell. Az erkölcsi erőt pedig azon az úton szerezheti meg a Pápai Takarékpénztár, amely úton — a kulturális, humanitárius célok A „PAPAI H ÍRLAP " TARCAJA, Mignon. Reád ne leljek és ne hallj felölem, Kár volna tudnod, hogy mi lett belőlem És szétfoszolva fájó lenne látnod A te legelső hitegető álmod. Csak lásd te bennem és sirasd örökkön Mi szép, mi jó, mi tiszta volt a földön, S maradjon szent előtted minden emlék, Mikéntha most is az a régi lennék. S úgy őrizlek meg én is tégedet, Milyenné akkor tett a képzelet. -És bűnös lelkem — hogyha felidézi, Ártatlan lényed most is megiyézi; Ajkad a csöpp, az édes mézet ontó Es mosolyod, a lágy, a rózsabontó S kezed, amely kezemhe félve ér — Oly csodaszép vagy — és oly hófehér! Milyen lehetsz most : soha meg ne tudjam; A régi vagy: magamnak azt hazudjam, Mesék leplébe, csillogó ködökbe Maradj takarva, Mignon, mindörökre. Nyomodba most is nyitnak még a rózsák S olyannak látlak — álmodott valóság — Kihez a vágyak is remegve érnek — Oly csodaszépnek és oly hófehérnek. Mezey Sándor. Apró történetek. (Pápa város múltjából.) Irta: Molnár Kálmán. Ennek a tejjel-mézzel folyó országnak — ahogy azt Árpád apánk mondta — ma is speciális alakjai a kóborcigányok, akik a legártatlanabb foglalkozásukon, a lókötésen és- a libalopáson kívül sokszor borzalmas cselekedetekre is vetemednek. De Fáraó állítólagos nemzetségei nemcsak ma ilyenek, hanem évszázadokkal ezelőtt is ilyenek voltak. A huszadik század modern szelleme azonban mindenáron hasznos polgárokat akar nevelni ebből a nomád-népből. Helyhez akarja kötni, munkára akarja szorítani, hogy majdan az utókor gyermekei áldjanak bennünket, amért ettől a kellemetlen néptől megszabadítottuk őket. Pedig hát e tekintetben mi már taposott ösvényen járunk, mert városunkban az 1760. esztendő március havának 10. napján tartoíf generális gyűlésen már előfordult a cigányok letelepítésének kérdése, mely ekképpen nyert megörökítést: „Már többedizben publikáltatott a fölséges Asszonyunktul kiadott azon kegyelmes pátens — ahogy ez szószerint irva vagyon — melyre való nézvést kemény büntetés mellett parantsoltatik az helység Bíráinak, hogy a Határokban sátorozó cigányoknak házokat tsinállanak és más bötsületes emberek példája szerént azokba lakjanak, mert ha ezeket tenni elmulatják, az ollatén Elöljárók méltó büntéseket el fogják venni, az cigányok pedig megfogattatván hóttig való rabságba vitetődnek, már csak azért is, mivel a cigányok ezeknek előtte a szökött katonáknak továbbmenetelre alkalmatosságot adtak, A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít || F V ^ 99 akadémiát végzett szabómester, vago uezsö/g^^N. Pá p a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. TC7J- -í f 1 kiváló minőség és csínos kiállításukért MUnKaim több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
