Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-09-20 / 38. szám
nációbeli népség 32 van még városunkban. Édes magyar nyelvünket heszélik 20.077-en, tehát az idegen nemzetiségbeliek is majd mind tudnak magyarul. Felekezetek szerint így oszlik meg városunk lakossága: R. kath. 12.518, gör. kath. 18, ref. 2552, evang. 1977, gör. kel. 6, unit. 1, izr. 3076, egyéb 2. Irni és olvasni tud 15.648 egyén, ami — ha leszámítjuk is a még nem iskolaköteles 6 éven aluli lakosság számát — amellett tesz tanúságot, hogy bizony még mindig fölös számban akadnak nálunk is analfabéták. A lakásviszonyokat a kővetkező adatok világítják meg: Összesen 1856 lakóház van városunkban. Ebből kő- vagy téglaház 957, kő- vagy tégla-alapra épült vályog- vagy sár-ház 579, tisztán vályogvagy sár-ház 312, fa- vagy más anyagból épült 8 ház. Cseréppel vagy bádoggal van fedve 1128-, zsindellyel vagy deszkával 154-, náddal vagy zsúppal 574 ház. Ime, ezek az adatok foglaltatnak Pápára vonatkozólag az országos népszámlálási" kimutatásban. Összehasonlítva más, hasonló nagyságú városok viszonyaival, nincs okunk szégyenkezni miatta. Az országos átlagon semmi tekintetben nem maradtunk alul. Hisszük azonban, hogy a következő, 1920-ban megtartandó népszámlálás még előrehaladottabb, még fejlettebb állapotot fog találni városunkban. * Bergmann & Co. (Tetschen a. E.) Steckenpferd iliomtejszappana utolérhetetlen hatású szeplők eltávolítására és nélkülözhetetlen szer arc- és bőrápolásra, mit számtalan elismerőlevéliel bizonyíthatunk Gyógylárakban, drogériákban, illatszer- és fodrászüzletekben 80 fillérért kapható. Szintúgy páratlan ivatásu női kézápolásra a Bergmann „Manera" iniomkrémje, mely tubusokban 70 fülérért mindenütt kapható IOBSSSOBBHH1! Költségvetési vita. — Városi közgyűlés, 1913 s-sept. 15. — Városunk képviselőtestülete f. hó 15-én d. e. és folytatólag délután tartott gyűlésében vitatta meg részleteiben a mult héien elfogadott költségvetést. Különösen három ponttal foglalkoztak hosszasabban. A rendőrség tételével, hol a rendörbiztosi állás megszüntetése került újra napirendre, a közegészségügyi kiadásokkal, hol a többségnek sikerült a retrográd irány nagyobb dicsőségére a közkórházra beállított tétel törlését kimondani s végül — régi tradició szerint — a hitfelekezeti segély ügyével, melyet — mint az előre is látható volt — továbbra is megtartottak. A közgyűlésről itt következik tudósításunk: Tisztviselői fizetések. E tételnél dr. Hoffner Sándor szólott, kimutatva, hogy mig országos átlagban fizetésekre a költségvetési összeg 26'7°/<r a szükséges, nálunk 36'8% kell e cimen. Szól ezután a rendőrségről, amelynek színvonala nemhogy a kiadásokkal aránylagosan, de egyáltalán nem emelkedett, iskoláztatás egyáltalán nincs, vagy ha igen, nem illetékes tisztviselő részéről. Az állam is megkövetelte a detektív állások betöltését, s csak most rendez detektivképző tanfolyamot. A polgármester kétségbevonja dr. Hoffner adatainak helyességét, mire ő megnevezi a forrást, amelyből merített. A polgármester erre azzal replikáz, hogy az országos átlagot a nálunk kisebb városok nagy száma csökkenti. Szokoly Ignác rendőrkapitány azt állítja, hogy ő is, a fogalmazó is, főkép pedig a rendőrőrmester állandóan tartanak „iskolát 8. Dr. Hoffner csodálja akkor, hogy a rendőrlegénység tagjai sorában máig is több félanalfabéta van. Dr. Fehér Dezső indítványt tesz, hogy a rendőrbiztos fizetésére beállított tételt,' mint teljesen fölöslegeset, a város törölje; . ez a pótadónak 1%-os csökkentését jelentené. Fischer Gyula nagyon hiányosnak tartja a rendőrségi oktatást, mikor még azt se tudják rendőreink, hogy a város szerencsétlen félbolondjaival szemben hogy kell viselkedni; a velük ingerkedő népséget nemhogy lecsillapítanák, ők is ingerlik. Dr. Lövy László saját tapasztalatából bizonyítja, hogy van a rendőrlegénység sorában olyan, aki nem tud olvasni. Sarudy György ellenzi a rendörbiztosi fizetés törlését, mert ebben a képviselőtestület már határozott, s az ellene beadott fellebbezés még nem dőlt el. Majd szól a múltkor említett városi párt ellen, attól fél, hogy ez csak pártérdekeket szolgál. Dr. Kőrös Endre tudatja, hogy a rendőrbiztosi állás ügyében beadott fellebbezést a vármegye elutasította s így ez az állás ma is szervezeti szabályzatunkban rendszeresítve van, amelyre a fedezetet megtagadni nem áll jogunkban. Varga Rezső feleslegesnek véli a sok hivatalnokot a rendőrség\nél. Halász Mihálynak alkapitány nem kell. Dr. Kende Ádám szabatosan körülírja a városi pírt feladatát abban, hogy ez hatalmi tendenciáktól távol a városi költségeket józanul, tervszerűen, a tényleges szükséglethez képest állapítsa meg. A rendőrbiztosi állás ügye ma nem tárgyalható, de a legközelebbre napirendre tűzhető. Dr. Fehér vitatja a képviselőtestületnek azt a jogát, hogy betöltetlen állástól a fedezetet megtagadhatja. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, dr. Fehér indítványa mellett 18-an, ellene 16-an szavaztak s így a rendőrbiztosi állás költségét törölték. Győri Gyula azt az önálló indítványt tette, hogy állások szervezése, fizetések rendesése a jövőben csak a rendes költségvetés tárgyalása alkalmával történhetik. Ezt egyhangúlag elfogadták. Köztisztaság. A köztisztasági költségeknél Lippert Sándor a kis-téri pálinkafőző, s az Erzsébetliget melletti szappangyár bűzét tette szóvá. Dr. Lövy László viszont a Kossuth-utcai nyitott csatorna dolgáról beszélt (amiről lapunkban is irtunk pár hét előtt). A fenyegető kolera miatt is sürgeti a legnagyobb tisztaságot. Dr. Gsehszombathy László részletesen felsorolja azokat az intézkedéseket, melyeket eddig a fenyegető kolera ellen foganatosított. A Kossuth-utcai mizériát ismeri, a tanácsban szóvá is tette, de egyelőre nem tudtak segíteni, mert azon a részen aszfaltozni kellene s aszfalt nincs. Az uradalmat pedig kötelezni kellene, hogy a már meglévő földalatti csatornát vegye igénybe. Dr. Hoffner a bűzelzáró csatornák rosszkarban lételérői szólt, ép így Becsei Ferenc is. A mérnök igéri a hiányok pótlását. Mentő-kocsi. Muli József helyes megokolással megteszi azt az indítványt, mely először a Pápai Hirlap ban látott napvilágot, hogy a város betegek s szerencsétlenül jártak szállítására mentőkocsit szerezzen be. Az indítványt a közgyűlés 21 szóval 17 ellen elfogadta. A kórház alap 3009 K-ja. A polgármester indítványozza, mivel úgy is kilátásunk van arra, hogy állami közkórházunk A leány piros, telt ajkai könnyelmű mosolyra nyiltak. Igaz, Balla nagyon szereti, szegény ... Jó fiu, de az ő oldalán dolgozni is kellene és az uraság szeszélyeit eltűrni, mint szegény, jó szülei teszik . . . Eh, talán gazdasszonya lenne az urának, — cselédsorba álljon, amikor parancsoló úrnővé lehet I ? . . . — Összetett kezekkel kérlek, Magda, hallgass reám. Nem akarom, hogy boldogtalan legyen az egyetlen gyermekem. A gazdagság egymaga nem boldogít. — Ne gyerekeskedj, anyám. Meglásd, nektek is hasznotokra válik, ha a báró felesége leszek és , . . — Elhallgass! — fortyant fel az aszszony. — Bennünket bele ne keverj ebbe a becstelenségbe. Mi nem bővelkedünk földi javakban, az igaz, de elégedettek vagyunk és boldogok, mert szeretjük egymást. — A gazdagság sem tesz boldogtalanná, anyám . . . Szegénynek lenni, ... ez a legnagyobb szerencsétlenség, én nem bírnám el a szegénységet, ezen még a legodaadóbb szerelem sem segíthetné . . . — Magda! az asszony hangja remegett az izgalomtól. — Ismertem egy lányt, aki csak azért, hogy egy gazdag ember felesége lehessen . . . eladta magát ... és megőrült. Megőrjítette az első délutáni vágyódása, a megbánás és az undor. . . + A kastély udvarára hintó érkezett és az inas egy öreg urat segített ki a kocsiból, aki lassan ment fel a vastag szőnyeggel letakart márványlépcsőn. A nagy, gyönyörű faragványos bútorokkal díszített teremben, a kandalló mellett, fázósan üldögélt a kastély ura, az öreg báró. Apró, vézna ember, csupa-ránc arca olyan, mint egy összeaszalódott alma. Lábait melengette és belebámult a sistergő, lobogó lánggal égő fatuskók tüzébe. Amikor bejött a vendég, meglepő mozgékonysággal ugrott fel helyéről. Valósággal kellemetlen és groteszk látvány volt a fiatalos mozgékonysággal ugrándozó hetvenéves aggastyán. A bárót és vendégét, Mándy egészségügyi tanácsost, gyerekkori intim barátság fűzte egymáshoz. Külsejükben egyenesen ellentétek voltak. Mándy magas, szélesvállu, nyilt arcú és hajlott kora dacára is katonás tartású, egyenes alakú férfi volt. A báró ellenben összeszáradt emberke, betegesen reszkető kezekkel. Valóságos rajongással csüngött öreg barátján. A rajongást csak akkor fenyegette veszély, ha Mándy a halálról beszélt. A báró irtózattal gondolt a halálra. Élni akart és újra fiatal szeretett volna lenni. Ezen törte folyton, vörhenyesen szürkehaju, madárfejét. Egyszer aztán gondolt egy nagyot. Megnősül! Szép, forróvérű, fiatal leányt vesz feleségül, aki csengő kacagással, víg dalolással tölti be a zord kastély szobáit, aki puha karokkal öleli és reá leheli viruló fiatalságának üdeséget! Ez majd ő belé is önt fiatalságot, eltünteti a sötét árnyékokat, melyeket a halál rémesen odafestett a nagy, széles falakra. Nem remélt ő szerelmet. Csak meleget akart, napsugaras meleget és fiatalságot, amely elriassza a halál félelmét . . . A kandalló mellett egymással szemben ültek a báró és Mándy. A báró elmondotta barátjának házassági tervét, hogy feleségül veszi Magdát, egyik régi gazdatisztjének szépséges leányát. — Nem szégyenled magad — szólt reá hangosan Mándy — nézz a tükörbe! Egyik lábbal már a sirban vagy és mégis házasságról álmadozol! — Csakis azért teszem, látod, nem akarok folyton a sirra gondolni, a halálra, inkább Magdában gyönyörködöm, őt bámulom, az ő diadalmasan szép fiatalságát csodálom! — Ebbe aztán bele is őrülsz ! nem szeretném megérni, hogy végül kényszerzubbonyba bujtatnak, öreg pajtás. Azt hittem, azért hivatSALVATOR vese-és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vorhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdnyuizkereskedésekben QrHTjl AffKT Szinyelipóczi Salvatorforrás-vállalí és gyógyszertárakban. OUnULlEO AVjU^I Budapest, V Rudolf-rakpart 8.
