Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-07-26 / 30. szám

káztathatom trafikjogomat, azért nem veszek magyar árucikket. Sokat, igen sokat lehetne használni a hazai ipar fejlesztésének, ha a m. kir. trafikosokat a magyar ipar szolgálatába bevonnék. Sőt ezek lehetnének ama hivatalos expoziturái a magyar iparnak, amelyek terjesztenék nemcsak a hazai vásárlók körében a honi áruk jórészét, hanem az itt járó idegen is szivarvásárlás közben szivesen vinne emléktárgyat haza speciális magyar vonatkozású tárgyakból. Iskolai értesítők. ii. Állami polgári leányiskola. Az állami polgári leányiskola értesítője mindenekelőtt a tanulók létszámának emel kedéséről emlékezik meg, mely a lefolyt évben már a 235-öt érte el. Majd arról az örvendetes tényről, hogy úgy az új tanfelügyelő, dr. Vértessy Gyula, mint a miniszteri iskolalátogató Mihalik Sándor szükségesnek jelezték az iskolai épületnek természettani szertár, előadóterem, énekterem és könyvtárhelyiséggel leendő bővítését. Erre nézve a terv már meg is van s ha a minisztérium jóváhagyja, akkor az építés megtörténik. A vallásos nevelésről, ünnepélyekről stb. szóló rész után a gondnokság névsora következik, majd a tanári karé, mely 10 tagból állott. A tanári kar 19 gyűlést rendezett, kiránduláson voltak Tapolczafőn. Kertészeti ismereteiket házi botanikus kert létesítésével gyarapították. A tanterv s tankönyvek közlése után a növendékek névsora következik. Az I. o.-ba 64 nyilvános és 5 magántanuló, a II. o.-ba 36 nyilvános és 10 magántanuló, a III. o.-ba 46 nyilvános és 11 magántanuló, a IV. o.-ba 37 nyilvános és 8 magántanuló volt beirva. A nyilvános tanulók összes létszáma 184 volt, ezek közt 141 pápai, 43 vidéki. Vallásra 49 r. kath., 13 ref., 28 ev. és 94 izr., anyanyelvre mind magyar. Előmenetelre a levizsgázott 171 tanuló közül 24 kapott kitűnő, 45 jeles, 68 jó, 19 elégséges és 13 elégtelen osztályzatot, a bukottak percentje 7'5% elenyészően csekély. A szép eredmény dicséretet érdemelő. A kézimunka tanfolyam I. évfolyamára 13-an, a II. évfolyamára 4-en jártak. A tanfolyam növendékei nagy gyakorlati munkát végeztek. Az iskolai értesítőt az intézet jeles igazgatónője, Nagy Gabriella ismert gondjával állította össze. III. A róm. kath. hitközség iskolái. Az értesítő első része a hitközség leányiskoláiról szól, mely tudvalevőleg az irgalmas nővérek vezetése alatt áll. A tantestület új tagja volt a lefolyt évben Vargha Blanka- nővér, helyettesítették Blazovich Jákó és Niszler Teodor bencés tanárok. Az iskolai év történetéről szóló rész főkép a rendezett ünnepélyek programrnját közli. Ezek közül kiemelkedett a Hornig bíboros püspök 50-éves lelkészi jubileuma alkalmával tartott ünnepség. A felszerelés gyarapítására 1708 K-t fordítottak, a beszerzett tárgyak részletezése hiányzik. Az elemi leányiskolában tizenöten tanítottak összesen 12 osztályban. Az osztályok népessége nem volt sehol sem túl nagy; legtöbb tanuló a IV. osztályban 63, legkevesebb a VI.-ban 23. Összesen beiratkozott 684, év végén vizsgát tett 615 tanuló; ezek közül előmenetelre 92 kitűnő, 143 jeles, 142 jó, 131 elégséges, 102 elégtelen. Az elégtelenek percentje 16%- Magaviseletből dicséretes 340, jó 207, tűrhető 68. A polgári leányiskoláról szóló rész közli a kath. iskolák új tantervét. Hozza az internátus tájékoztatóját, melyből megtudjuk, hogy az ellátás évi dija 400 K. Következik a növendékek névsora. Mindegyik osztályba 38—38 tanuló volt beirva, amint azt a névsorból látjuk, statisztikai kimutatások ugyanis hiányoznak. A polgáriba járó tanulók közül kitűnőek voltak az I. osztályban : Arányi Karolin, Gárdos Anna, Markovics Teréz, Miklós Margit, Okolicsányi Juliska, Pereszteghy Irén, Viz Vilma; a II. osztályban: Grézló Margit, Promintzer Cili; a III. osztályban : Kurics Anna, Németh Juliska; a IV. osztályban: Dvorzák Felicia, Koréin Franciska, Okolicsányi Aranka. Az elemi fiúiskoláról szóló rész rövid áttekintést nyújt az év történetéről. A tantestület köréből Egresits János megvált s helyét Kecskés Lajos foglalta el. Örvendetes, hogy a népes iskolában semmi járvány vagy ragály a tanítás menetében zavart nem okozott. A tantestület 14 tagja 14 elemi osztályban tanított. Az osztályok között idén is voltak túlzsúfoltak, így a II. B) ben (Zsilavy Sándor osztálya) 75, a III. B)-ben (Tauber Géza osztálya) pláne 84 tanuló volt. Szükségesnek látszik, hogy mint az I és II. osztályban már megtörtént, a II. és IV.-ben is harmadik párhuzamos osztály nyittassék. A tanulók összes száma volt 652. Közülök előmenetelre kitűnő 51, jeles 115, jó 202, elégséges 211, elégtelen 67 = 10%. Mint látható, idén a fiuk különben viselték magukat a tanulásban, mint a leányok. Ritka eset. Magaviseletből 237 kapott dicséretes, 331 jó és 83 tűrhető jegyet. Pintér és Parlagi egyetlen estélye augusztus hó 5-én tartatik meg a színházban. Elsőrendű műsor. W Jegyek előre válthatók HSi Goldberg Gyula papirkereskedésében, Főbuszné vállát vonogatta. — No én tudom nélkülözni . . . Beszéljünk, ha úgy tetszik, másról. Az ajtó ebben a pillanatban megnyílt és a küszöbön Főbusz Adolf hosszú, fekete alakja jelent meg. Komoran, mint a végrehajtó, lépett előre; csontos, hosszú ujjával távozást intett nejének. Ugy, ahogy az az összes színpadon szokás: — Asszonyom, lessék lakosztályába vonulni. Főbuszné fölkelt és minden megindultság nélkül ennyit mondott: — Éppen jókor, kezdett az ügy elposványosodni. Távozott. Főbusz kivett egy papírlapot a zsebéből és odaadta Mágennak. — Tessék elolvasni — mondotta szigorúan. Mágen gépiesen engedelmeskedett és olvasta a következőkét: „Öregem, minden külön értesítés helyett tudatom, hogy ma délben egyik barátom megszöktet. Hogy melyik, az rád nézve, úgy vélem, közömbös. Sőt rám nézve is. Fő, hogy megszabaduljak tőled. Szervusz! Lotti." Főbusz úr megszólalt. Szava szárazon, kimérten hangzott: — Lotti, mint tudni méltóztatik, a feleségem. — Oh igen . . . A helyzet tehát világos : ön előtt egy férfibecsületében megcsúfolt ember áll, kinek joga van a csábítónak szegezni a kétségbeesés fegyverét. Revolvert vett elő. Mágen az asztal mögé kuporodott. — Főbusz ur, az istenért 1 — Keljen fel, barátom, még nem tartunk ott. Én ezt az ügyet simán szeretném elintézni. — Simán? Hogy tetszik ezt érteni. Főbusz úr kivette óráját és egy férfiszfinksz nyugalmával mondotta : — Most két óra, ha ön öt óráig nem eífektuálja a szöktetést, akkor élve ebből a villából nem távozik. Itt hirtelen páthoszba szökött a hangja: — Mert fő a becsület! — De Főbusz úr kérem, én itt csak másodsorban jöhetek szóba . . . Főbusz ur elutasító mozdulatot tett: — Pardon, ón nem bocsátkozhatom a prioritási kérdés taglalásába . . . — De engedje meg legalább, hogy a telefont használjam. — Kérem parancsoljon, ilyen csekélységeket sohasem tudtam megtagadni feleségem barátaitól. Adjő! Elment. Mágen rohant a telefonhoz, hogy Láma dr.-ral beszéljen. Két órai viharos telefonhajsza után Láma dr. megjelent a villában. — No, csakhogy itt van! — kiáltotta Mágen. — Mi történt ? — kérdezte Láma. Mágen töviről-hegyire elmondott mindent, a revolvert erősen aláhúzta. — Kilenc milliméteres Browning . . . Érti ? — Értem, de mit tartozik mindez énrám ? — kérdezte dr. Láma.' — Mágen dühösködni kezdett. — Micsoda beszéd ez? Kinek másnak kötelessége őnagyságát megszöktetni, mint önnek ? Nem ön van első helyen bekebelezve? Láma dr. húzódott, grimaszokat vágott, végre kinyögte : — Barátom, nem tehetem, nincs pénzem. — Kedves barátom — kezdte Mágen a szokott üzleti hangon —, szegény ember vagyok, de erre a célra szivesen bocsátok ezer koronát rendelkezésére. Láma dr. ingerülten vágott szavába : — Maga bolond! Mit kezdek én ezer koronával? A vasúti jegyek, a hotelek, a borravalók, a kéjkirándulások, az automobilok . . . — Hát mennyi kell ? — Három ezer koronán alul beszélni sem lehet. Az a minimum. Elvégre ráfizetni nem akarok erre az üzletre. — Fogja ön ezt olcsóbban csinálni. — Egy vassal sem. Menjen, csinálja maga. — Még egy darabig alkudtak, végre is Mágen leolvasott az asztalra háromezer koronát. Éppen csakhogy eltette a pénzt a fiskális, mikor az ajtó megnyílt és Főbusz úr szikár alakja jelent meg. Finom, előkelő mosoly játszott ajka körül. így szólott : — Uraim, az ügy, mellyel önöket terheltem, tárgytalan. Nőm ezelőtt félórával szökött meg Stern Oszkár nevü könyvelőmmel. — Áh, áh ! — Nincs abban semmi, kérem. És most engedjék meg, hogy egyedül hagyjam önöket, de tarokkpartnereim oly idegesek . . . Adjő, uraim, adjő ! Elment, Láma dr. nagyot ugrott és a levegőben kétszer összeütötte a bokáját. Kijelentette, hogy ennél boldogabb napja nem volt.