Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-07-05 / 27. szám
Az usztató-rendszernél a város összes csatornavizei az emberi ürülékek, házi szennyvizek, ipari- és csapadékvizek, egy a város minden utcáját behálózó csatornarendszer által gyűjtetnek össze és abban saját súlyuk által előidézett mozgási sebességgel az esés irányában haladnak tovább, mig a városon kivül egy arra alkalmas helyen — esetleg tisztítás után — valamely élő vízfolyásba bevezettetnek. A csatornavíz befogadására szolgáló vízfolyás választásánál csakis a Tapolcza patak jöhetett figyelembe, miután Pápa városához közel csakis ezen állandó vízfolyás található, mert a többi létező vizfolyás szárazság alkalmával úgyszólván semmi vizet sem vezet. A Tapolcza patak vízmennyisége állandónak mondható és az a több izben eszközölt mérések szerint másodpercenként 700 liternek találtatott. Ily vízmennyiség mellett a lefolyásra kerülő szennyvíz aránylag csekélynek mondható és bevezetve már a kellő hígításra talál. A lefolyásra kerülő vízmennyiséget fejenként 100 literben állapítja meg a műszaki leirás, 14.000 lakos után tehát itt az adatokat a mostani viszonyokhoz mérten helyesbítem. 22.000 lakos után 100 litert számítva 2,200.0C0 liter kerü 1 lefolyásra a csövekben. A Tapolca patak pedig 54 óra alatt (24X 60 X 60 = 84.400 nap) 60 millió és 480 ezer liter vizet hoz. Tehát a felhígítás harmincszoros volna még akkor is, ha minden sürü anyag is a Tapolczába volna eresztve, ami pedig a derítő medence közbeiktatása folytán el lenne kerülve s így a felhígítás még nagyobb, körülbelül 50-szeresre tehető. Betorkolási helyül a vízfolyásnak lehetőleg olyan pontja választandó, mely jóval a város alatt fekszik és hol a csatornavíz m'ndig szabadon ömölhet ki, hogy a szennyes viz emelése (szivattyútelep létesítése) elkerültessék. A Tapolczánál erre alkalmasnak a Fejérmalom alatti szakasz mutatkozott, dacára annak, hogy a város szélétől 1500 méterre van. E tervezett helyen a terepviszonyok igen előnyösek, úgy hogy a szennyesvizek tisztítása céljából esetleg a csatornavízzel való öntözés is nehézség nélkül keresztül vihető." (Folytatjuk.) aj á n Íj a kitűnő Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, Pápa, javít és hangol zongorát, pianinót. Főtér. lembe kell vennünk. Talán kérdezzük inkább [ ezt: mi éghető ? így valamivel közelebb jutunk a dologhoz. A laikus legelőször is a fára, szalmára, papirosra gondol, majd a benzinre, spirituszra, petróleumra meg más efélékre. S csodálkozni fog azon, hogy olyan anyagok, melyeket ő éghetetleneknek tart, szintén égnek, tehát hogy az éghető testek száma sokkal nagyobb, mintsem gondolta volna. Ilyen pl. sok fém, mint a kalcium, ólom, ón, zink, vas, arzén, a nemfémek közül a foszfor stb. Mindenki ismeri a magnézium-fényt, melyet a fotográfiában alkalmaznak. A magnézium-sodrony gyufával meggyújtva, vakító fehér lánggal ég. Persze a gyufa szerepét itt félreismerik, azt hiszik ugyanis az emberek, hogy a gyufa lángját átviszik a magnéziumra. A „meggyújtást" csaknem mindenki így értelmezi s azt hiszik, hogy a meggyújtott test lángja tulajdonképen a régi láng, melyet új táplálékkal láttunk el. Igy gondolják a gyertya, a láfnpa, a gáz stb. meggyújtását. De tartsuk csak a magnézium-szalagot a tűzhely izzó vaslapjához. A vaslemez nem ég, nincs lángja s a magnézium nemsokára mégis meggyullad, mintha csak lángba tartottuk volna. Ugyanígy meggyullad a többi A pápai ref. főgimn. tanulóinak fog-állapota. A külföldön szokásos ifjúsági fogvizsgálatok, hazánkban, egy pár helyet kivéve, majdnem ismeretlenek. Németország minden iskolájából kimutatásokat közölnek, itthon csak a főváros, Miskolcz, Győr mutattak e téren követésre méltó példát, ámbár közszükségességét mindenki elismeri. A fejlődő ifjúságnak első sorban az ételeket jól megőrlő szervezetre van szüksége. A nagyon is elfoglalt tanuló nem gondol ennek jelentőségével. Nagyon is hasznos a vizsgálatokkal figyelmüket fogaik állapotára felhívni. Mig tehát egyrészt tudomására adható kinek van j ó fogazata, a rossz foguakat figyelmeztetni lehet fogaik rendbe tartására. Más előnye is van a vizsgálatoknak. Általános a panasz, milyen rossz fogú az emberiség. Bár a fogászat történelme az emberiség egész múltjában megemlékezik erről, ma csak azért feltűnőbb ez, amivel többet foglalkoznak vele. A rossz fogazat okát theoretikus feltevéseken kivül nem tudják, tömeges vizsgálatokat kell tehát tenni, hogy a nagy számstatisztikai adatokból következtetést vonhassunk le. Érdekes e tekintetben, hogy a hegyi lakóknak jobb fogazatuk van a völgyben, vagy síkságban lakóéknál. A meszes vizű vidékeken rosszabb a puha vizekkel élőkénél. A fekete kenyérrel táplálkozóknak jobb foguk van mint azoknak, akik fehér kenyeret esznek. Nézzük most a vizsgálatok eredményét. Megjelent összesen 577 tanuló. Ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolai ifjú csak kivételesen van abban a korban, mikor a bölcsesség fog kibúvik, személyenként teljes fogazatu egyéneknél 28 fognak, azaz összesen 16.156-nak kellene lenni. Mivel csak 15.837 fog találtatott, hozzáadva a még kijavítható 601 fogat, tehát összesen 920 részint rossz, részint romlás miatt már eltávolított az ifjúság jelenlegi fogállapota. Összehasonlítva hazai és külföldi adatokkal, ez igen jó arány. Mert mig ezek 70—80%ról beszélnek, nálunk 27% a rossz fog. Bizonyság, hogy a pápai tanuló-ifjuság erős csontrendszerü, egészseges vidékről származva, egészséges közegészségi viszonyok közt tartózkodik. Érdekes a két állkapocsban levő vizsgálatok eredménye. Az élettani törvények szerint, két hasonló l fém is, ha erősen fölhevítjük őket. A foszfor viszont már csekély fölmelegítéstől is meggyullad. Az előbbieket tehát csak izzítani kell, hogy meggyulladjanak. A kalcium meggyújtásához 760 G° kell, a foszforéhoz csak 60°. A meggyulladáshoz tehát csak oxigén jelenléte (levegő) és fölhevítés kell. Még ez az utóbbi is elmaradhat, ha a vasat vagy ólmot rendkívül finom por-alakban alkalmazzuk. Ilyenkor az oxigénfölvétel magától megindul a szabad levegőn s a fémek izzásba jönnek. Azokat az anyagokat, melyek a levegőn előzetes melegítés nélkül is — maguktól — meggyulladnak, pirofór-oknak nevezik a vegyészek: ilyenek a foszfor, a szilícium-hidrogén stb. De az anyagok gyulékonyságánál még egy körülmény játszik fontos szerepet és pedig az oxigén sűrűsége. Eddig az oxigént csak abban a hígításban alkalmaztuk, ahogy a levegőben van, amelyik tudvalévően csak 21% oxigént s 79% nitrogént tartalmaz. Pedig a tiszta oxigénnel, sőt ennek sűrített formájával, az ózon-nal is kísérletezhetünk. Mondottuk, hogy az oxidálódás nagy mértékben függ attól, hogy milyen finoman eloszlott állapotban van a kísérleti anyag; de feladatú szerv közt a többet dolgozó előbb romlik meg. Élénk bizonysága ennek a két állkapocsban levő fogak összehasonlítása. Az állkapcsok közül csak az alsó mozog, a felső összeköttetésben levén a fejjel, szilárdan áll. Osszehasonlííható a két rágókésziilék az őrlő malomkerékkel, hol az egyik mozdulatlan, ellenben a másik körforgásaival szétmorzsolja a gabonaszemet. Mondható tehát, hogy az alsó állkapocs fogazata rosszabb- a felsőénél. Számokban kifejezve, volt az alsó állkapocsban 8029, a felsőben 7808. Az alsóból többet kihúztak, tehát több rossz fog is volt benne, ha pedig a meglevő rossz fogak számát tekintjük is, hasonló eredményt kapunk. Rossz fog volt a felsőben 439, az alsóban 541. Nem kell e tény bebizonyítása végett messze mennünk, a mindennapi életben majdnem mindenkinek rosszak a hátsó alsó zápfogai. Egyes fogak is hasonló eredményt mutatnak. Legrosszabbak a sokat dolgozó nagy őrlőfogak, jobbak a metsző, de a lehető legjobbak és legerősebbek a szemfogak. Osztályonként vizsgálva a fogakat, az I—IV. osztályú fogak fokozatosan rosszabbak, oka, hogy ezek a fiatal gyermekek félnek fogaik rendbehozatalától, ellenben az V—VIII. osztálybelieknek fogaik jobbak, sokkal többen voltak kezelés alatt, és így jobban is felfogták a fogazat időbeni ápolásának szükségességét. Rossz fog volt az alsó osztályokban 187, a felsőbbekben 137. Tömött az alsókban 10, a felsőkben 102. Sokszor hallunk rossz fogról említést anélkül, hogy tudnók mi okozza a fogak e betegségét. Régente vérkeringésbeli zavarnak mondták, volt idő, midőn azt gondolták, hogy a fogakban kukac van, mely azt megrontja. Lépten-nyomon halljuk a cukor és édességek romlékony hatását. Lényegében ezen állításoknak van valami alapjuk. Az igazi okát azonban a mai tudomáy kísérleti eredmények alapján magyarázza. Miller berlini egyetemi tanár szerint a legegészségesebb szájban is több ezer bacillus van. Ezek azonban nem ártalmasak, sőt mivel az emberi szervezetben lefolyó vegyi változást eszközlik,, szükségesek és azért: jóindulatu bacillusoknak neveztetnek. Ezzel ellentétben vannak az ártalmas, a rosszindulatú bacillusok, melyek ha a szájba jutnak, megindul az életfennmaradásért folyó harc. Ha a száj tiszta, ha a rosszindulatú bacillusok megélhetésükre szolgáló tápanyagot nem kapnak, csakhamar legyőzetnek, elpusztulnak. Ha azonban a száj tisztátalan, a jóindulatúak győzetnek le, az ártalmas rátelepszik legalább ennyire függ attól is, milyen sürü az oxigén. Legjobban oxidál a tiszta ózon, amelyik nem egyéb, mint sűrített oxigén: 3 térfogatrész oxigén 2 térfogatrésznyire összesűrűsödve szolgáltatja az ózont. A kísérleti anyag sűrűsége (tehát tömör- vagy por-alakja), meg az oxigén sűrűsége közötti viszonyt legegyszerűbben a vasnál állapíthatjuk meg. Ismeretes, hogy egy darab vasat a fehér izzásig hevíthetünk a levegőn, anélkül, hogy elégne; nagyon finom por-alakban pedig melegítés nélkül is elég ugyancsak a szabad levegőn. Viszont ha az egyik végé n izzásba hozott vasdrótot vagy óra-rugót tiszta oxigénbe tesszük, mind a kettő szikrázva ég végig. Az anyag eloszlásának a finomsága tehát csökkenhet, ha az oxigén sűrűsége növekedett, vagyis az elégés lehetősége éppúgy megvan. Még közelebb jutunk föladatunk megoldásához, ha megvizsgáljuk, vájjon csupán az oxigén képes-e tüz- és égéstelenségeket létrehozni. A klór-ban akadunk egy olyan elemre, amelynek viselkedése nagyon hasonlít az oxigénéhez. Ha az antimont vagy az arzént por-alakban tiszta klórgázba helyezzük, azonnal meggyulladnak s rendes tüzjelenségek között egyesülnek a klórral; a foszfornál már akkor is bekövetkezik ez, ha nagyobb szilárd darabokban hozzuk össze k'órral. Viszont a réz és zink ötvözetét csak izzó állapotban támadja meg a klór. A vörösréz is elég a klórban, ha előbb izzásba hoztuk. A klór tehát abban is hasonlóan viselkedik az oxigénhez, hogy egyik anyagot föl kell hevíteni, hogy vele egyesüljön, a másik meg már hidegen is egyesül vele. A harmadik ilyen gáz a flour. A kén, a ^ m-^, k '— ló bó é Jj^^^^J, QÍl gyógyforrás vese- és hólyagbajoknái, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható dsvdnyvizkereskedésakben cpuTTT rrpc Aff\CT Szinvelipóczi Salvatorforrás-vállals és gyógyszertárakban. O^nULlW ALrU^l Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.
