Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-07-05 / 27. szám
PAPAÍ HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Munkásnő-otthonok : Bezerédy Pál ujabb müve. Amikor Bezerédy Pálnak, a földmivelésügyi miniszterhez intézett, előttünk fekvő jelentését lapozgatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis selyemhernyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbinói herceg jóvoltából került a vatikáni könyvtárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomában országutjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. 1879-ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutottak, 1912-ben pedig már 4,117.857 korona jövedelmet jelentett a selyemhernyó Magyarország földmivelő népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912. évi juniusban (1880 óta) a századik millió koronát fizették ki a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál legombolyítása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért selyemfonódáinkban nehézségeket okozott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg körülbelül összeesett ezekkel a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam .ezentúl csak 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, aminek következtében évente mintegy négyezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekből. A fiuk, mint tanoncok még csak elhelyezkednek valahogy, de mi lesz a leányokkai e reájuk nézve éppen legfontosabb életkorban ! ? Szerencs ésen oldották meg a kérdést a selyemfonódák mellett épített munkásnő otthonok által. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130.000 K-ba került, a győri otthon 240 leány számára 200.000 koronába, a komáromit egyelőre 60, később szintén 240 leány számára rendezték be. A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, testsúlyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesítik és őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkásleányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetük egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként úgy, hogy már 4—5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és így könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasítási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanítható munkaerőhöz jut. Maga az állam sem az ellátáshoz, mint egyátalában a munkásnő-otthonok fenntartásához semmivel nem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja rendelkezésükre. Az elhagyott gyermekeknek ilyképpen bérfizetéssel járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok alól, hanem magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak, íme egyike azoknak a szociális reformoknak, amelyek alapján mégis csak remélhetjük, hogy „Magyarország lesz!" A város csatornázása. (Folytatás.) A teljes tájékoztatás céljából szószerint idézem az 1899. évi „Műszaki leirás"-ban foglaltak egy részét és azután kimutatom mit jelent részünkre, illetve terhünkre „az öntöző mű ingyenes elkészítése". S látni fogjuk, hogy nem mindig igaz azon példabeszéd, hogy „az ajándék marhának nem kell nézni a fogát". Jelen esetben ez egy igen fogas kérdés ! „Városok területét a lakosság lehetőleg kihasználja és rendszerint sürün lakja. Ennek egyik nagy előnye a városi életnek kifejlődése és azzal kapcsolatban a város haladása. Viszont egyik lényeges hátránya a sürün lakottságnak, hogy a város talaja és az abban mozgó talajvíz folytonos fertőzésnek van kitéve, ha ennek meggátlására a kellő berendezések hiányoznak. Főleg ebből magyarázható azon körülmény, hogy a városok belterületén a kutak vize rendszerint élvezhetetlen és ez kényszeríti a városokat arra, hogy a lakosság egészséges és jó vizzel való ellátására-vízvezetéket építsenek. A talaj fertőzés azonban nemcsak a talajvízre van kihatással, hanem a levegő minőségére is és rendszerint oly helyen, hol a talaj fertőzött, ott a levegő sem jó. Hogy tehát a város levegője jó és tiszta legyen, arra nézve első sorban szükséges, hogy a talaj a sok szerves anyag káros befolyásától megóvassék, ami csakis a terület csatornázása által érhető el. A csatornázás közegészségügyi előnyeit legjobban bizonyítja a statisztika, mely számos városban kimutatta azt, hogy a csatornázás után a járványok és halálozások mily feltűnő arányban csökkentek. Fölösleges és nehéz volna e helyen a csatornázás valamennyi előnyeit felsorolni, elegendő, ha még megjegyezzük, hogy a csatornázás által úgy az udvarok, mint az utcák sokkal tetszetősebben kiképezhetők és tisztábban és szárazabban tarthatók, mint anélkül és a csapadékvíz elvezetése is a föld alatti csatornákban történhetik meg és így a forgalom az úttesten lefolyó víztömegek által nem szenved", majd így folytatja: „Pápa város fekvését és esési viszonyait tekintetbe véve, legcélszerűbbnek mutatkozik a a létező csatornázási rendszerek közül az úgynevezett angol vagy usztató-rendszer alkalmazása. A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Gyötrő percek* (Szonett.) Ma még ürítjük kelyhét a gyönyörnek, Az üdv verőfénye még ránk kacag . . . S egünkön már árnyak boronganak, Valami sajgó bánatok gyötörnek. Lelkünk úgy megriad . . . orvul rátörnek Sötét sejtelmek, mint fenevadak Hogy életkedvünkön pusztítsanak, Feltépve leplét a titkos jövőnek. S megvádolunk némán nagy kényúr: élet! ... Mi lesz, ha fényünk örök éjbe széled ? — V a9V l es z találkozásunk túl e léten ? I — De elmerül hitünk e szalmaszála, És kétkedőn, némán magunkba szállva, Lelkünkre csüggedés borúi sötéten. Szelényi József. • E költemény először a „Pesti Hírlap* f. évi junius hó 26-iki számában jelent meg. Mi a tüz?* Irta: Sajó L. Két gigászi tüz-eset mutatott rá mintegy két évvel ezelőtt, hogy technikánk minden fejlettsége mellett is mennyire tehetetlenek vagyunk e hatalmas elemmel szemben. Az egyik nálunk történt, mikor kigyulladt a sármási földgázforrás; a másik csaknem ugyanakkor Berlinben : egy több ezer métermázsányi benzinnel töltött tartály gyulladt meg. Mind a Jcét eset világosan mutatta, hogy a megszokott oltó-szer, a viz, az ilyen tüzekkel szemben teljesen hatástalan. Ennek a jelenségnek a belső okai az égő gázak tulajdonságaiban keresendők. Vegyileg a földgáz közeli rokonságban van a petróleummal és a többi földi olajokkal ; a földgáz a benzinen át a petróleumig és a szilárd aszfaltig egy geológiai fejlődést képviselnek. Ezért a hozzáértő egészen természetesnek találja, hogy akár a földgáz, akár a benzin hatalmas tüztengerének oltása leküzdhetetlen nehézségekkel jár. Ha szembe akarunk szállani valami veszedelemmel, mindenekelőtt alaposan meg kell A Darvin cimü folyóiratból, ismernünk ennek természetét. így jutunk el ahhoz a kérdéshez is: mi a tüz ? A válasz nagyon egyszerűnek látszik. Mindenki azt hiszi, hogy meg tud felelni a kérdésre s csak akkor látja a nehézségeket, ha mindenféle tüzet figyelembe kell vennie. Minthogy a tűznél anyagok változnak meg, forduljunk először a vegyészhez, akinek mégis csak legjobban kell ismernie az anyagok átalakulásait. Ő némi habozás után azt fogja mondani : a tüz az anyag oxidálódása. Ez a meghatározás nemcsak általánosan elterjedt, de a tudomány is helyesnek ismeri el, noha még abból az időből való, mikor az oxigént fölfedezték (1775) s Lavoisier mondotta ki először 1782-ben. De ha különböző esetekre alkalmazzuk ezt a meghatározást, hamar kiderül, hogy nem jó, mert vannak tüzek, amelyeknél nem történik igazi oxigénfölvétel. Továbbá igen sokszor nagyon hevesen megy végbe az oxidálódás, anélkül, hogy lángokat látnánk, úgy hogy tűzről alig beszélhetünk. így ismét csak az előtt a kérdés előtt állunk: mi a tüz? Nagyon sok tévedést követhetnénk el, ha a föladat megoldását magában a kérdésben keresnők. Aminek az az oka, hogy a „tüz" szó nem foglal magában minden esetet, amelyet figyeReggelizés előtt félpohár Schmidthauer-féie Használata valódi áldás gyomorbajosoknak* székszorulásban szenvedőknek keserűvíz az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fill. Nagy üveg 60 fill. Kapható helyben és a környéken minden gyógyszertárban és jobb füszeriizletben.
