Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.
1913-06-28 / 26. szám
PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Lapüilajdonos főszerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Villamos fény a Balatonon. A sok panasz között, amellyel a hazai (régi jó magyar szokás szerint: csak a hazai) fürdőket szokták illetni, egy immár elnémulhat. Csodás gyorsasággal befejezésük felé közelednek a balatoni elektromos müvek s immár e nyáron Füred, Almádi, Földvár, Siófok stb. mind az ócska gyertya helyett villamos fénnyel várják vendégeiket. A nagyszabású elektromos mű, mely a Balaton két partját viz alatt kábellel köti össze, dicsőségére válik a tervező Hor, Tempis tanárok s az építő Pozsonyi Kábelgyáron kívül legfőkép a Balatoni Szövetség vezetőinek, ezek sorában elsőként dr. Óvári Ferencnek, s feltétlenül indító ok lehet arra, hogy a Balaton veszprémi, zalai, somogyi partjait végre megérdemlett mértékben keressék fel az üdülni vágyók azon ezrei is, kiknek útjok eddig a külföld sokszor még primitívebb, de legalább nem magyar fürdői felé vezetett. Mivelhogy nekünk minden szebb, minden jobb, mihelyt nem a miénk, mivel mi a magunkét rendszerint csak leszólni tudjuk. Városrendezés. Ha végigtekintünk városunk utcáin, több helyütt látunk serénymunkát, melyek mind arra irányulnak, hogy a városias jelleg kidomborodjék, a forgalom élénküljön, üde, szabadabb légjárás frissítse fel a fülledt, kellemetlen szagú levegőt. Csákányok villannak rneg előttünk a Gráf-féle kávéházzal szemben, hogy eltüntessék a nem éppen hízelgő jelzővel ellátott Koritschoner-féle házat, mely elzárta a szabad kilátást a város keleti részére, a legutóbb létesített tisztviselő telepre. A város képviselőtestületének jó és szép érzékére vall azon elhatározás, hogy ezt a házat megveszi és lebontatja, miáltal a kicsi halteret megnagyobbítja, befásításával, parkírozásával tereink számát emeli, melyekben amúgy is nagy hiányt szenvedünk. De indokolttá tette a forgalom könnyebb lebonyolítása ezen háznak eltüntetését, mert ott a Fő-utca igen szük, két kocsi alig képes egymást kikerülni. Ezen háznak lebontásával azonban csak félmunkát végezne a képviselőtestület, mert a !Fő-utca forgalmát, kilátását, szépségét, a Gráf-kávéház is nagymértékben akadályozza. Tehát elodázhatlan ezen háznak a megvétele és még pedig sürgősen, mert amint tudjuk, a házat a tulajdonos el is adta oly feltétellel, hogyha a város nov. l-ig nem reflektálna rá, a szerződés perfektté válik. A városi tanács annak tudatában, hogy a Koritschoner-féle háznak megvétele ezen utca szakasznak kérdését nem oldja meg, a város jól felfogott érdekében kötelező nyilatkozatot szerzett a Gráf-féle házra 68 ezer koronáért, amely 5000 K bért hoz tudomásunk szerint, nehogy a városi tanácsot mulasztással vádolhassa bárki, amint megtudta, hogy a Gráf-féle ház eladatniszándékoztatik, nyomban megtette javaslatát a képviselőtestületnek a ház megszerzésére, amely a legközelebbi közgyűlés által fog tárgyaltatni. Megtette javaslatát azért, hogy megóvja a várost a háznak más kézbe jutása esetére a vételárnak felszöktetésétöl. Tudjuk azt, hogyha a városnak kell venni valamit, az mindig drágább, mintha magános szerez. Tehát meg kell ragadni az alkalmat, hogy első kézből vegyük azt meg, amire minden körülmények között szükség van. A kötelező nyilatkozat szerinti vételár túlmagasnak nem mondható, mert az 5000 K bér a befektetett tökének 7°/o-át meghozza. A város tehát rossz vételt ez idö szerint nem csinálna, mert mindaddig mint bérházat és üzlethelyiséget gyümölcsöztetné, mig ezen házból utcarendezés folytán fent maradó telket vagy megfelelő áron el nem tudná adni, vagy a szomszédos telek megvételével azt közintézmény céljaira felhasználni nem lehetne. Hogy menyire szükséges ezen háznak megvétele, mutatja a már meghúzott utcarendezési vonal, amelybe épült fel a Fehér-, Györké- és Matus-féle ház. Ezen házak közé ékelt Gráf-féle ház teljesen kihasal az utcatestre, azt megszükíti s az utcavonalat ékteleníti. Ha tehát a képviselőtestület a fő-utcai vonalat ekkép állapította meg, gondoskodni is kell annak keresztülviteléről is még pedig oly időben, mikor azt legkisebb összeggel valósíthatjuk meg. Bármily szűkös viszonyok A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA A nevelőnő. Irta: Lagerlöf Zelma. A gyermekszobában nagy zsivaj volt, olyan, hogy biz tosan disznóölést játszottak és mintha kihozták volna a legélesebb nagy kést a konyhából. Ám azért nyájas mosollyal és mindezzel mit sem törődve, ült az új nevelőnő a háziaszszony sz alónjában és csipkekendőt hirnezve, élményeit beszélte el. Heydenné asszony már két izben föltekintett varrógépe mellett ülve, s a kisasszony csevegését félbeszakítva, intő hangon kérdezte tőle : — Miért csinálnak a gyerekek ily fülsiketítő lármát? Emma kisasszony a fejét sem billentve meg, felelte nyugodt hangon : — Igen, ma igen jó kedvük van. És ezzel felvette ismét elbeszélése fonalát, mintha kizártnak tartaná, hogy Heydenné aszszony más iránt is érdeklődik, mint az ő kalandjai iránt. Nem törődött azzal sem, amikor úrnője maga kelt fel a gép mellől, hogy utánanézzen a gyerekek dolgának. Nyugodtan ülve maradt és barátságosan kérdezte : — Bizonyára nem olyan rosszak? És amikor erre a kérdésre egy meglehetősen kelletlen választ kapott, továbbra is barátságos maradt, célozva a neveletlen gyermekre és aztán beszélt tovább saját dolgairól. — Igen, Emma egy különös leány volt! Semmi sem tudta kihozni sodrából és mindig jókedvű volt. A két piros arcán a megelégedettségnek mindig olyan kifejezése ült, hogy olyanok voltak, mint két ropogós piros alma, amelybe az ember szeretne beleharapni. Szinte lehetetlen volt vele szemben barátságtalanul viselkedni, mert mindenkit lefegyverzett nyugodt mosolyával és ártatlan arckifejezésével. Sejtelme sem volt arról, hogy elégedetlen is lehetne valaki. Csak jót beszélt azokról a családokról, akiknél azelőtt szolgált s hogy mennyire szerették és becsülték őt magát is mindenütt. Gertrúd asszony restelte, hogy ő nem teljes mértékben volt megelégedve a nevelőnövel, amikor más mindenki tele volt dicsérettel. Azért hát iparkodott magán uralkodni, amikor úgy véite, hogy oka van a bosszankodásra. Nem akarta ugyanis, hogy ő róla azt higyjék, hogy ő roszszab, mint a többi. Való azonban, hogy a nevelőnő az ő házában nem azt a helyet foglalta el, amelyet ő neki szánt. Amikor a fiatal leányt szerződtette, azt hitte, hogy egy igénytelen leányt fogad házába, aki csendes lényével a gyermekek nevelésének szenteli magát. Ám Emma kisasszonynak hivatása dolgában talált felfogása egész más és sokkal sokoldalúbb volt. A gyermekek többnyire egyedül voltak, ő meg ott ült az asztal mellett és bizalmaskodot vele is, mint mindenütt. Ha este látogató jött, akkor korábban fektette le a gyermekeket és átvette minden teketória nélkül Heyden asszonytól a háziasszonyi teendőket, ő olyan egyéni önállósággal szórakoztatta a vendégeket, mintha mindig uri nő lett volna. Ha az ő uraságát hivták meg valahová, természetesnek tartotta, hogy ez a meghívás neki is szól és már készen állott, amikor a többiek még bajlódtak a toalettel. így aztán lehetetlen volt otthon hagyni. Lám! Lám! Egy új nevelőnőt nem kaptak, hozzájutottak azonban egy új családtaghoz ! Gertrúd asszony aggodalmas arccal mélyedt gondolataiba, hogy miként lehetne ezen a helyzeten változtatni. Most már alig hallotta, hogy miket beszél az Einma leányzó az élményeiről. Egyszerre aztán figyelmessé lett. A leány FÖLDES és TSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája PÁ I BA Széchenyi=tér 5., Kohn Adolf féle házban. ELVALLAL: Földméréseket, parcellázásokat, bírtokés határrendezéseket, községi köz- és dülőút-kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.