Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-06-21 / 25. szám

LAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos fő szerkesztő: L>«-- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A gerinces birodalmi gyűlés. Az osztrák birodalmi tanács nem üdvözölte a huszonötéves uralkodói jubileumát ülő német császárt. Nem üdvözölte, mert az elnöki székben ülő német nemzetiségű Sylvester félt tőle, hogy ha el is határozzák az üdvözlést, csehek, szlovének stb. részéről olyan nyilatkozatok történhetnek, amelyek megfosztják a határozatot ünnepi jellegétől. Ennél szomorúbb, szenzációja még kevés volt Ausztriának. Mert ez dokumentumául szolgált annak, hogy a német Ausztria tisztára fantazmagória s hogy odaát immár a szlávok az urak. A szlávok közül ugyan a lengyelek rendszerint dinasztikus kormánypártiak, sőt még rendszerintebben kormányon ülők, ám ha a szent szlávság eszméje rajtuk is erőt vesz, akkor a németséget az egész vonalon háttérbe szoríthatják. Ez reánk nézve vajmi kevéssé örvendetes, mivelhogy homlokegyenest ellentétben áll a haza bölcsének vezetőgondolatával, hogy odaát a német, nálunk meg a magyar elemé legyen a hegemónia. S ha most ugyanazon lap, melyben valaha a Deák húsvéti cikke megjelent, az osztrák birodalmi gyűlést gerincesnek nevezi, mert nem üdvözölte Vilmost, a magyar országgyűlést meg gerinctelennek, mert üdvözölte, akkor ismét egy dokumentumát kaptuk annak, hogy nálunk a politikai erkölcsök végleges elfajulása immár a legimminensebb nemzeti érdekeinket is veszélyezteti. Állami, vagy Yárosi közkórház? A közegészségügyi bizottság a közkórház kérdésének és létesítésének szakszerű tárgyalására és javaslatok tételére, mint azt annak idején már megírtuk, egy szűkebb körű bizottságot küldött ki, hogy a tanács által a bizottság elé terjesztett négy kérdésre szakszerű választ adjon. A hetekig tartó beható tárgyalások eredménye az a jelentés, mely dr. Weltner Sándor városi orvos alapos hozzáértést igénylő összeállításában került a mai napon a városi tanács elé. JVJi, akik a közérdekű kérdések megvitatásában mindig az elsők szoktunk lenni, eme nagyfontosságú és az egész város közönségét egyformán érdeklő ügyben is szükségesnek tartjuk, hogy a közegészségügyi bizottságnak a tanács elé terjesztett részletes javaslatával a nagyközönséget megismertessük. Közöljük tehát a közegészségügyi bizottság határozati javaslatát, mely az alábbiakban került a város plénuma elé: 1. Az első kérdés: szükség van-e Pápán közkórházra? Erre a kérdésre a választ már megadj a az a belügyminiszteri leirat, melyet a polgármesteri hivatal 8295. számú, 1912 augusztus 19-én kelt felterjesztésére 137.776/1912. VlI/b. szám alatt a belügyminiszter 1912 október 12-én a város közönségéhez intézett s amely leirat megállapítja, hogy Pápa városának közkórház létesítésére irányuló törekvése „a jelzett jelentésben felsoroltak alapján nemcsak indokolt, de szükséges is". A felterjesztésben elösoroltaknak számbeli adatokkal való kiegészítése céljából a bizottság megjegyzi, hogy tekintetbe véve a Pápán és környékén élö mintegy 6000 tagját a kerületi munkásbiztosító és különböző vállalati betegsegélyzö pénztáraknak; a 4000 före tehető nyári, gazdasági munkásságot; az egész iskolai éven át itt élö s mintegy 1500 főre tehető, idegen községbeli tanulóifjúságot ; az állandóan itt állomásozó 200 főnyi honvédhuszárságot; valamint tekintetbe véve a helyi egészségügyi viszonyokat : számíthatunk arra, hogy a létesítendő közkórházban az évi betegforgalom legalább 1500 megbetegedési eset lesz, annyival is inkább, inert a város és tágabb értelemben vett a kórház szempontjából ide gravitáló környékének lakossága együttesen legalább is 100-ezer före tehető. 2. Ezek alapján adhatja meg a bizottság válaszát a második kérdésre: milyen méretű legyen a közkórház ? Az ország közkórházi statisztikájának tanulmányozása után ugyanis megállapítható, hogy 1500 megbetegedési eset kellő módon való ellátására legalább is 120 ágyas közkórházra van szükség, ilyen közkórhr^ keretében kellő, pavillonszerü elhelyezést nyerhetnek a törvény által megkivánt belgyógyászati, sebészeti, fertőző betegségek és elmebetegek megfigyelő osztálya, valamint az ezenkívül szükségesnek mutatkozó, szülönök és nőgyógyászati betegek osztálya is. 3. A harmadik kérdés arra vonatkozik, mekkora anyagi áldozatába kerülne a városnak önálló közkórház létesítése? Erre nézve a beszerzett információk alapján előadhatja a bizottság, hogy önálló közkórházra a város kétféle módon tehet szert: vagy városi közkórház létesítése, A PÁPAI HÍRLAP TÁRCÁJA Miklós gróf. Irta : Dóra. Ha felszólalok ma Miklós gróf megdöbbentő és sokat vitatott öngyilkosságának ügyében, teszem azt tisztán magára a szerencsétlen ön.gyilkosra és Velencében élő, sajnálatraméltó fiatal özvegyére való tekintettel. Mik'ós gróf öngyilkossága — melyet az elmúlt tavasszal követett el genfi nyaralójában — főleg azért keltett oly nagy feltűnést, mert az elhunytnak látszólag meg volt adva minden, ami a teljes boldogsághoz szükséges. Egyetlen fia volt szüleinek, akik kényeztették és rajongó szeretetük minden melegével vették körül. Előkelő, rokonszenves fiatalember volt, megáldva a test és lélek minden szépségével. Végül pedig szerette őt a leg-, gyönyörűbb asszony, akinek szépségét az előkelő fársaság pártatlanul elismerni és csodálni volt kénytelen. Akik a Stefánia-uton szoktak sétálni, azok bizonyára ismerték Miklós gróf elegáns könnyű hajtókocsiját, mely elé két nemesfaju barna ló volt fogva. A huszonhatéves gróf maga hajtott. Utoljára a mult évi tavaszi lóversenyek alkalmával látták fogatát, amikor többször a fiatal grófné hajtotta a lovakat. A grófné egy futtatást sem mulasztott el, mig férje csak ritkán jelent meg a versenytéren. Miklós gróf felesége Bécs egyik előkelő szinházának volt nagytehetségű, fiatal művésznője. A gróf szülei- nem gördítettek akadályt egyetlen fiuk házassága elé. A menyegző pompás volt. Kétszáz vendég vett részt a kastélyban rendezett lakomán. Öt hónappal később a fiatal férj öngyilkossága vetett véget a látszólag boldog frigynek ... A fővárosban mindenfelé sokat fecsegtek a dologról. Miklós grófék nem tartoztak azok közé, akiket gyorsan elfelejt az ember. Két hónappal ezelőtt Miklós gróf följegyzései kerültek kezeimhez, amelyeket közvetlenül a halála előtt fejezett be és a nevemre cimezte. Hónapokkal halála előtt találták meg egyik ruhájának zsebében. Leközlöm e följegyzéseket. Megkapó nyilvánulásai egy lelki egyensúlyát vesztett ember emésztő szenvedéseinek ... * D . . . puszta, október 4. . . . Milyen gyönyörű ez a tiszta, hűvös októberi éjszaka. Nem tudok aludni, de olvasni sem tudok ma. Elkergetni igyekszem a gonosz gondolatrajt, amely űzi, kergeti egymást szegény, zaklatottan lüktető agyamban . . . Imádlak, Gilda, gyönyörű, szépséges menyasszonyom ... és mégis . . . Ma este együtt: ültünk Gildával a kertben. Boldogan simultunk egymáshoz — szerelmesen, szótlanul . . . Az áhítatos csöndet Gilda suttogása törte meg. — így szeretnék meghalni. Részemre az élet nagyobb boldogságot már nem hozhat . . . E szavakat Gilda számtalanszor mondta már a színpadon — és ugyanilyen hangsúlyozással. Úgy éreztem, mintha váratlanul hideg zuhany alá kerültem volna. Legszívesebben otthagytam volna Gildát, de ő oly megható FÖLDES és TSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája PÁPA SzéchenyMér 5., Kohn Adolf féle házban. ELVALLAL: Földméréseket, parcellázásokat, birtokés határrendezéseket, községi köz- és dülőút-kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.