Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-05-10 / 19. szám

— Apró megjegyzések. Az új vágóhid és a hús-árah. Az új vágóhidat hétfőn adták át a közhasználatnak, s derék henteseink azonnal beváltották fenyegetésüket : a sertéshús árát kilónként 16 fillérrel emelték, ennek folytán elértük a fővárosi rekordot, az Ízletes sertés-pecsenyében csak 1 kor. 92 fillér leszurkolása után váshat a fogunk. Sőt a ke sergő háziasszonyokat azzal vigasztalják az elégedetten mosolygó hentesek, hogy rövidesen 2 koronán felül ugrik a sertéshús ára. — Hát lássuk: indokolt volt-e egyáltalán az áremelés, vagy ha már emelés történt, indokolt-e az 16 fillérrel? Hiteles információnk szerint az új vágóhídon most egy 100 kilón felüli sertés leszúrása s húsának forgalomba hozatala fogyasztási adóval együtt 8 korona 15 fillér, ezelőtt volt 3 korona 45 fillér, vagyis a kettő között a differencia 4 korona 70 fillér, ebből azonban 70 fillért bátran levághatunk, mert a házi vágásnál a forrázáshoz használt forróviz előállítása legalább is ennyi tüzelőszer-költséget okozott. Marad tehát tényleges különbség 4 korona, amelyet ha 100 kilós sertésnél 100 részre elosztunk, látni fogjuk, hogy egy kiló hús most a henteseknek circa 4 fillérrel kerül többe, mint azelőtt, s ők a hús árát szerényen 16 fillérrel emelték, mintha csak az új vágóhidat direkt — másképen nem indokolható — áremelésre akarták volna felhasználni. Ügy tettek velünk a hentesek, mint lakójával az egyszeri háziúr, aki 20 koronás javítást eszközölvén házánál, ezen a cimen lakójának a házbért évenként 40 koronával emelte. Az élő sertés folyó ára hónapok óta olyan alacsony, amilyen még akkor sem volt, amikor a hús kilogrammját 1 korona 60 fillérért vagy még olcsóbban mérték. A nehezebb élő sertésért ugyanis jelenleg nem adnak többet a hentesek, mint 90—92 fillért, leölve maximum 1 korona 20 fillért, tehát ha megmaradtak volna — aminthogy igen szépen megmaradhattak volna — az új vágási rendszer mellett az eddigi 1 korona 76 filléres áraknál, akkor is igen tisztes polgári haszonra tettek volna szert. Utóvégre nem muszáj egy kiló húson tisztán 60 fillért vagy még ennél is többet nyerni, mert a fogyasztó-közönségnek is van érdeke, nemcsak a henteseknek. S ne felejtsék el a hentesek, hogy a hús-áraknak túlzott emelésével oda kényszeríthetik a várost, hogy újból felállítja a hatósági hús-széket s nemcsak mumusként pár hétig, hanem állandóan üzemben tartja. Viszont arra is van példa, hogy a közönség maga állított fel fogyasztási szövetkezeteket. Elvünk, hogy mindenki éljen meg a maga foglalkozása után tisztességesen, de az „élni és élni hagyni" emberséges elvét ne téveszszék szem elől azok se, akikre a fogyasztó közönség úgyszólván naponként reá van utalva. Veszélyes kocsifeljárók. Amikor a gyalogjárdákat aszfaltozták, a kapu-bejáratokhoz vezető utakat a járdák szélén srég fordított, üvegsimaságu keramit-téglákkal rakták ki. Hát ezt elég rosszul csinálták. Mert ha egy kis eső esik, vagy pláne ha fagyos idő járja, jaj annak, aki véletlenül ezekre a kocsifeljárókra lép, menten végigvágódik az aszfalton. És még megköszönheti, ha ép testtel lábra állhat. Azt hiszem, ha Pápán statisztikát vezetnének a balesetekről, azok okai között jócskán szerepelnének ezek a kocsifeljárók, melyeknek sima tégláin még akkor sem volna tanácsos járni, ha vízszintesen volnának lerakva. A multkorokban voltam tanuja a következő esetnek. Egy vidéki úri ember egy cserép szép virággal haladt a Kossuth Lajos utcán. (Talán a virággal feleségének vagy leányának akart kedveskedni.) Egyszercsak kocsifeljáróhoz érve, a vele szemben jövőt ki akarta kerülni, miközben a feljáróra lépett, elcsúszott s a cserép virággal együtt nagy lendülettel végig vágódott az aszfalton. Ijedten ugrottam segítségére, s végtelenül megörültem, mikor lábra állítva láltam, hogy komoly baja nem történt, csak az összetörött virágcserép sebezte meg arcát és kezét. Mondhatom, nem valami diszes jelzőkkel illette vidéki barátunk azt a bölcs embert, aki a feljárókat ilyen veszedelmes téglákkal rakatta le. Pedig igen könnyen el lehetett volna hárítani a veszedelmet. Ezeket a téglákat tudvalevőleg gyártják rovátkázott mintában is, s ha az aszfalt szegélyét egyenes irányban sima téglákkal rakták ki, a kocsifeljárót lehetett és kellett volna ilyen rovátkázott téglákkal kirakni. Intézkedjék a váró sgazda, hogy ez a jövőben így történjék. Sőt ha a városnak volnék, én megtenném azt is, hogy a veszélyes kocsifeljárókat felszedetném s újból csináltatnám rovátkázott téglákkal. Az egész nem kerülne sokba, csak a munkadíjba, mert a sima téglákat fel lehetne használni másutt. S ha egy kis áldozatba kerülne ? Azt is megérné az emberek testi épsége. Mert a törött kezek és lábak helyett ni ncs földi hatalom, amely újakat adhatna. — A munkásbiztosító pénztár közgyűlése. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár évi rendes közgyűlését f. hó 18-án, jövő vasárnap d. u. fél 3 órakor tartja a városház tanácstermében. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya a pénztár igazgatási szerveinek újjáválasztása. Választanak a munkaadó és alkalmazott érdekeltségek külön-külön 6—6 igazgatósági rendesés 6—6 póttagot, 3—3 felügyelő-bizottsági rendes- és 3—3 póttagot, 10—10 választott bírósági ülnököt és 5—5 helyettes ülnököt, országos pénztári közgyűlési kiküldöttül 1—1 rendes és 3—3 póttagot. — Öt éves találkozás. Felhívom azokat a társnőimet, kikkel az 1908. évben a pápai ref. tanítónőképzőben együtt képesítőztem, hogy folyó évi junius hó 29-én jelenjenek meg a fenti intézetben és engem előre értesítsenek. Honig Erzsi Czelldömölk. — A munkásházak ügye, mint azt már megírtuk, a képviselőtestület által pénzügyi előkészítés végett a bizottságoknak visszaadatott. A város polgármestere most hirdetmény utján hivta fel azokat a telektulajdonosokat, akiknek a városhoz közel munkásházak céljaira alkalmas ingatlanaik vannak, hogy május 25-ig tegyenek zárt ajánlatot arra nézve, hogy ingatlanaikat katasztrális holdanként, vagy négyszögölenként mennyiért volnának hajlandók eladni és hogy ajánlatukkal meddig maradnak kötelezettségben és nyilatkozzanak arra nézve is, hngy a szükséges területet mikor volnának hajlandók a város rendelkezésére bocsátani ? A japánok gyakorlati érzéke azonnal feSisRiesíe az jftSgT" uj ""SfcS iiPEflOUN jTrffi számos előnyeit! A

1 A 6 A W 7 í Vasúti menetrend. (Érvényes 1913 május 1-től.) Vonat indul Pápáról s Győr felé Reggel 5 óra 21 p.-kor, vegyesv. Reggél 6 „ 16 „ gyorsv. Délelőtt 10 „ 49 „ gyorsv. Délután 2 „ 36 „ személyv. Délután 6 „ 25 „ gyorsv. Este 7 „ 56 „ vegyesv. Éjjel 1 „ 44 „ személyv. Czell- Reggel 5 óra 47 p.-kor, vegyesv. dömölk Délelőtt 11 „ 9 „ gyorsv. felé Délután 12 „ 58 „ személyv. Délután 5 „ 20 „ gyorsv. Este 7 „ 30 „ vegyesv. Este 9 „ 10 „ gyorsv. Éjjel 3 „ 22 „ személyv. Csorna Reggel 5 óra 25 p felé Délután 3 „. 20 továbbá: minden szerdán d. e. minden pénteken reg -kor, vegyesv. „ vegyesv. 10 ó. 52 p.-kor 3 ó. — p -kor Bánhida felé Reggel . Délelőtt Délután óra 20 perckor „ 58 „ 25 » n Vonat érkezik Ir*ápár*a : Győr felől Reggel Délelőtt 11 Délután 12 Délután 5 Este 7 Este 9 Éjjel 3 5 óra 20 p. 7 54 18 24 9 15 -kor, vegyesv. gyorsv. személyv. gyorsv. vegyesv. gyorsv. személyv. Czelldömölk felől Reggel Reggel Reggel 7 Délelőtt 10 Délután 2 Este 6 Este 7 Éjjel 1 5 óra 16 p.-kor, vegyesv. 6 „ 11 „ gyorsv. 7 „ 5 „ vegyesv. 47 „ gyorsv. 29 „ személyv. 23 „ gyorsv. 29 „ vegyesv. 34 „ személyv. Csorna Délelőtt 10 óra 19 p.-kor, vegyesv. felől Este 8 „ 49 „ vegyesv. továbbá : minden pénteken reg. 7 ó. 10 p.-kor minden szerdán d. u. 2 ó. 20 p.-kor Bánhida felől Reggel . Délután Este . óra 32 perckor » 10 „ m n Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az idegek rázkódtatása kizárva! Bersonmiivek Budapest, VII. oom x Lohr Mária (Kronfusz) a főváros első és legrégibb csipke-tisztító-, vegytisztító- és kelmefestő-gyárintézete, Budapest, VIII., Biross-utca 85, a szakmájába vágó összes megrendeléseket gyorsan és jutányosán teljesíti. — Nök választójogi kongresszusa. A nők választójogi világszövetsége VII. kongresszusát junius hó 15—20. napjain tartja Budapesten. A kongresszuson 24 állam egyesülete lesz képviselve. A magyar rendező bizottság felkéri a nők választójogának barátait, hogy a kongresszuson minél számosabban vegyenek részt. Résztvételi dij 10. K. Jelentkezni lehet Budapest, VII, István-út 67. x Gyermek-kiállitásokat azért rendeznek, hogy az egyes tápanyagok értókét megállapíthassák. — A legnagyobb díjak nyert esei azok a szülők, akik elválasztás pillanatától kezdve Phosphatine Faliéres-el táplálják a gyermeket, inert ki azzal táplálkozik, szépen fejlődik és nem kap bélhurutot. Világhírű gyermekorvosok. egyhangú véleménye, hogy a gyermek táplálását az elválasztás idejétől a legtökéletesebben a világszerte kedvelt „Phosphatine Faliéres" tápszerrel eszközölhetjük. — Köszönetnyilvánítás, Dr. Sávoly Brúnó ügyvéd szives volt a Pápai Izr. Ápoldának boldogult édes anyja Steinberger Lipótné szül. Brachfeld Herinin emlékére 1000 korona alapítványt tenni. E nemes lelkű cselekedetért hálás köszönetét nyilvánítja Koréin Ernő pénztáros. x Nemcsak a gazdagok kiváltsága a fürdőzés! Minden embernek, ki egész éven át robotol, joga van néhány hétig pihenni, reumás, köszvényes, vagy egyéb baját gyógyítani és sza badságát jó levegőn és szép vidéken eltölteni. Ezt a jogot úgy az állam, mint a legtöbb magánvállalat elismeri, amikor hivatalnokainak néhány heti szabadságot ad. Csak az a baj, hogy az utazás és a más helyen való tartózkodás többletköltségét nem sok ember bírja. £ bajon eredményesen segít Trencsénteplicz fürdő igazgatósága azáltal, hogy a tavaszi és őszi hónapokban, vagyis a főidény 10 hetét kivéve az egész évben, minden hivatalnoknak és ehhez hasonló foglalkozásúnak napi csekély nyolc koronáért teljes penziót és gyógyfürdőt, vagy iszapkezelést ad külön szobával és úri ellátással. Ilyen olcsón a mai drágaság mellett még otthon sem élhet az ember.