Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-19 / 16. szám

el a Szózatot, melynek csodás hangjai nemcsak mz intézetet, de a jelenvolt közönség szivét és lelkét is betöltötték. A lélekemelő énekszám, melyet az énekkar Gáty Zoltán mesteri vezetése mellett nagyszerűen adott elő, nagy hatást keltett. A feltörő viharos taps lecsillapultával Antal Gábor püspök emelkedett szólásra. Husz évi reménykedés megy teljesedésbe — úgymond — amikor ma a református egyházkerületnek eme diszes és hatalmas nőne velő intézetét felavathatják, melyet a korszellem megértésének a követelménye és az egyház iránt érzett kötele sség hozott össze. Az állam ugyanis bármily nagy gondot fordított is a nőnevelésre, de a nők nevelését mégis elhanyagolta, mert a 48 előtti időkben erről gondoskodva nem volt. De változtak a viszonyok, mert mig a múltban ha a nő meg akart is felelni legnemesebb hivatásának, hogy kellemes otthont teremtsen és az egyháznak és hazának hasznos gyermekeket neveljen, nem igen adatott meg neki a mód, hogy azt megtehesse, ma azonban nemesszivü adakozók és az állam jóvoltából a nőnevelés ügyét is szolgálhatják. Legszomorúbb helyzet jutott a protestáns lelkészek és tanítók árváinak, mert mig a kath. egyház főpapjai nemcsak megértették ennek nagy szükségét, de kedvező anyagi helyzetüknél fogva bőkezűen áldozhattak a nőnevelés ügyének, ők nem számíthattak másra, mint felebarátaik segítségére. Hálával emlékezik meg Tisza Kálmánról, aki 20.000 koronával, Tisza István grófról, aki 40.000 koronával, Hegedűs Sándorról, aki 10.000 K-val, Ács Károlynéról, aki 25.000 K-val, Thaiy Istvánról, aki 6000 K-val és az intézet tulajdonképpeni és legnagyobb- alapítójáról, László József kocsi lelkészről, aki erre a célra 154*000 koronát hagyományozott, De még így sem ment volna teljesedésbe a husz éves reménykedés, ha az egyháznak segítségére nem siet az állam a tanári fizetések kiegészítésével és a felszerelési összeghez való hozzájárulással, amelyért az egyházkerület nevében hálás köszönetét fejezi ki. Igy jöhetett csak létre ez a ma már diszes és modernül felszerelt nőnevelő intézet, ahol nem nevelnek exaltált nőket, nem teszik üressé a kedélyt a tanítással, hanem annak növendékeit vallásos, hazafias és családias nevelésben részesítik. Imádkozik az ég Urához, hogy ezt mindenkor elérhesse és Isten áldását kéri mindazokra, akik ezen intézet megteremtésén fáradoztak és mindazokra akik annak falai között vannak. Az államtitkár beszéde. Benedek Sándor államtitkár meg-megújuló lelkes éljenzés között emelkedett szólásra. Bevezetőleg tudatta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét és üdvözletét hozza, akit fontos államügyek a fölavató ünnepélytől távol tartanak. Boldognak érzi magát, hogy a fölavatáson jelen lehet, mert szive össze van nőve ezzel az egyházzal, mely ma itt fontos kultur-ünnepet ül. „A nőnevelésnek ezt a díszes csarnokát — folytatta tovább — egyfelől a református hivek vallásos érzülete, a közoktatás iránti helyes érzéke és anyagi áldozatkészsége, másfelől pedig az állam anyagi támogatása építette meg, világos bizonyítékául annak, hogy az egyház és állani karöltve haladó, egyetértő és összhangzatos tevékenysége képezi azt a helyes utat, amely a kulturális fejlődés biztos talajára vezet. E kulturális intézetnek kettős célja van. Magasztos hivatásuk színvonalán álló tanítónőket képezni, akik a népmilliók gyermekeinek agyába és szívébe plántálják a tudásnak és nemes érzékeknek első csiráit. A magyar nemzettest törzsét képező polgári középosztálynak kötelességtudó, művelt, vallásos leányokat és anyákat nevelni, akik a családi életbe magukkal viszik a munkának a szeretetét, a polgári egyszerűséget, a mély vallásos és erkölcsi érzést s a magyar haza iránti kötelességek tudatát. A hazának ilyen anyákra van szüksége, mert hiszen az anyáktól függ nemcsak a családi élet boldogsága, de a jövő nemzedék jellemének kialakulása is. Egy francia államférfiú bölcsen mondja azt, hogy az elme, a könyvek, az iskolák és az atya oltják belénk az eszméket, de az érzelmeket az anyától nyerjük, a jellemeket az anyák alkotják. A pápai nőnevelő-intézet belső életét eddig is a jellemképző nevelés s a hazafias szellem töltötte be. A magyar református egyetemes egyház történelmi tradíciói, az egyházkerület fényes köztevékenysége s a nőnevelőintézet tanári testületének magas színvonala kizárják azt, hogy ez az irány, a nőnevelésnek ez a magasztos kultusza valaha megváltozzék. Azért mély meggyőződésem, hogy ennek a nőnevelő-intézetnek élőfája nemcsak az egyháznak hoz virágokat és terem gyümölcsöket, hanem mindnyájunk legtisztább eszményének, a magyar hazának is. Ezekkel az érzésekkel tolmácsolom a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őszinte elismerését, hálás köszönetét és szívből fakadó üdvözletét. Legyen áldás ezen a kultúrális alkotáson s áldja meg az Isten ennek elöljáróit, tanárait és növendékeit." Az intézet átvétele. Az államtitkár lélekemelő szép szavai után dr. Körös Endre tanítónőképző-intézeti igazgató vette gondozásába az intézetet. Ünnepi esztendeje van — úgymond — a kultúrának és népnevelésnek, mert a magyar népoktatás megteremtőjének, báró Eötvös József születésének most van századik évfordulója, akinek szelleméből sarjadt ki nemcsak az egész magyar népoktatás, de aki a nőképzésnek is úttörője volt. Az ő szellemében cselekedett a szintén százados emlékezetű László József, a nagy alapító is, aki nemes élete egész keresményének felajánlásával ezen intézet alapját megv.etette. Müve most lett teljessé azáltal, hogy az újjáépített intézetben a polgári iskola mellett teljes tanítónőképző is áll s igy a nyolc-osztályu intézet megadja mindazt, amire a művelt magyar nőnek szüksége van. Azzal, hogy az összes évfolyamait elvégző tanítványainak tanítói oklevelet ad kezébe, megvalósítja az Eötvös és László ideáját, hogy a magyar nőt az élet küzdelmeinek megharcolására önállóvá és függetlenné kell tenni. Fölmagasztosult érzéssel veszi át az intézetet és a tanári kar és a maga nevében is szent fogadalmat tesz, hogy mindazt megvalósítja, amit az államhatalom és a magyar népoktatás ügye ettől az intézettől megkövetel. A lelkesedéssel és éljenzéssel fogadott beszéd után a ref. főiskolai ifjúsági énekkar adta elő Tóth Lajos énektanár vezetése mellett Révfy Géza : Rendületlenül cimü nagy koncepciójú, hatásos szerzeményét, amelynél szebb, precízebb előadást férfikartól még nem sokat hallottunk. A lehelletszerü pianók, a hatalmasan feltörő fortisszimók és a mindvégig megtartott kitűnő összhang, valamint a ritkaságszámba menő elsőrangú hanga nyag valósággal lebilincselték a hallgatóságot, mely a férfikar élvezetes előadását viharos tapssal honorálta. Czike Lajos jubileuma. Az ünnepély másik része Czike Lajos főiskolai egyházi gondnok jubileumának volt szentelve, aki most töltötte be 50 éves lelkészi működését. A könnyezésig megható volt az a meleg szeretet, mellyel a galambősz papot minden oldalról körülvették. Tisza István gróf helyett elsőnek Antal Gábor püspök üdvözölte az ősz papot. A dunántúli egyházkerület — úgymond — a mai napra tűzte ki Czike Lajos főiskolai gondnoknak 50 éves lelkészi működésének megünneplését. Tisza István gróf kérte magának azt a szerencsét, hogy jubileuma alkalmából ő üdvözölhesse, de ebben Tisza tileg elaggott egészen és gondolatai, amennyiben a fiával foglalkoztak, teljesen megzavarodtak. — Pedig folyton csak reá gondolt! Csöndesen, szótlanul dolgozgatott csodaszép hímzésein. Időnkint azonban egészen különös izgalom fogta el a szerény, szelidlelkü asszonyt. Levelet kivánt a fiától, szivettépő zokogással, vagy kiáltozva, toppantva mint egy dühösködő gyerek, követelte a fia levelét. Természetesen távol tartottak tőle mindent, ami emlékeztethette volna fiának tragikus halálára, vagy megzavarhatta volna boldog tudatlanságát. A jó emberek most is kieszeltek valamit. A becsületes irodaszolga leült és amilyen jól csak értett hozzá, megszerkesztett egy levelet, kigondolt lehetőleg hihető dolgokat, a fiúi szeretet gyöngéd megnyilatkozásaival és sok szívélyes üdvözlettel elkészítette és aláirta az elhunyt hadnagynak nevét. Azután lehetőleg megfelelő borítékba tette és átnyújtotta a levelet a szerencsétlen anyának. A szegény ember egész testében remegve leste a sikert. A kísérlet beütött, a szegény asszony nem vette észre a jámbor csalást, boldogan újságolta a levél tartalmát és egy ideig sokkal vigasztaltabb és nyugodtabb volt. Csak az volt a különös, hogy nem kivánt válaszolni a levélre. Ettől féltek legjobban és már elhatározták, hogy a póstán elfogják az ilyen válaszlevelet. Valósággal furfangosak lettek a jó emberek. De a szegény anya tökéletesen apatikus volt, nem válaszolt a levélre, noha nagyon gyakran elolvasta. Egy napon azzal lepte meg környezetét, hogy ő biztos benne, miszerint a fia főhadnagy lett és napról-napra várja az új levelet, a mely e hirt tartalmazza. Miután az izgatottság újból tetemesen növekedett, az irodaszolga megírta a levelet és főhadnagyi minőségben irta alá. Ami ezután következett, az valósággal groteszknek nevezhető. Egész rövid időközökben magasabb rangfokozatba léptette elő a szegény elmebajos nő a fiát és az iroda szolga, aki akarattal félre irta a levelet, mar ezredesi minőségben szerepeltette a Poldit. Ekkor érte az asszonyt a fentemlített baleset és engemet hívtak hozzája. Türelmesen beteg volt és hallgatag, élénkebb csak akkor lett, amikor az ezredes fiáról mesélt nekem. Már ismertem az agyrémét, az irodaszolga első látogatásom alkalmával mondotta el az asszony szerencsétlenségét. A többit megtudtam később. Mélységes részvétet éreztem a szerencsétlen iránt és többször felkerestem, mert már akkor mutatkoztak nála az aggkori gyengeség jelei. Az étkezés tekintetében is szeszélyes lett, úgy hogy egészen elgyengült és nagy fáradságomba került feltartóztatni a véget, ami ellen éveken át sikerrel küzdöttem. Gyengesége és betegeskedése dacára mos t folyton nyugodt és szelid volt szegény asszony, szorgalmasan végezte gyönyörű kézimunkáját. Futólagos ismeretségnél senki sem vette volna észre ágybéli defektusát. Különös volt az is, hogy balesete óta, amely hosszabb időn át az ágyhoz kötötte, nem léptette elő a fiát magasabb rangra és a leveleit sem kivánta már. Valamennyi levelet — a jó irodaszolga hamisítványait — egy kis csomagban mindig magánál tartotta és időközönként elolvasta valamennyit. Élénken mesélgetett a fiáról, az ezredesről é s meglepő fantáziával színezte ki, hogy az egész időn át miért nem látogathat el az anyjához. Felesége van és gyermekei és aztán ilyen nagy ezrednek a parancsnoksága sok dologgal és gonddal jár és a legmagasabb ur, a császár, nem nélkülözheti őt most a határszéli garnizonban, mert háborús hírek keringenek . . . Megrendítően borzalmas és egyben nevetséges volt ez a szegény öreg hibbant eszű asszony, akinek elmebaja az örökös anyai A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít | ( f W apssk WW akadémiát végzett szabómester, vago p

áp

a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. ^^•qj^J^^jj^ kiváló minőség: és csinos kiállításukért több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve^