Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-05 / 14. szám

PÁPÁI HÍRLAP. 1918 április 5. a jelenlegi tervezettel, mert nem lesz neki elég radikális. Ha a benyújtandó utcarendezési tervezetet alaposan akarjuk keresztülvinni, akkor szükséges, hogy a tisztelt városi tanácsunk alaposan átváltozzék és vegye valahára oly komolyan az utcák és a házak építését, aminőt ez megérdemel. Eddig a városi tanács folyton és mindig elnéző volt, mindendenki úgy épített és oda épített, ahová neki tetszett; aki olcsó telken akart építeni, vett egy darab földet, többnyire csak 120 D-ölet és épített rá házat, aztán jött a másik meg a harmadik és épített mellette, i szóval az emberek csináltak egy utcát és csak akkor folyamodtak építési engedélyért, mikor a ház már tető alatt volt és a városi tanács oly túlságos enyhén vette az ügyet, hogy csak néhány K-ra büntette az építőt és az utca rossz helyen megmaradt a közügy nagy kárára. Do ha a tanács az ilyen rendetlenkedőket úgy büntette volna, hogy házukat lebontatja és ő jelöli ki az utcát és a házhelyek nagyságát, akkor bizonyos, hogy nem mertek volna építeni engedély nélkül és előbb, míg a mérnök a ház helyét nem jelölte ki. A városi tanácsnak ezen túlságos enyhe magatartása és nemtörődömsége nagyon rossz hatással volt a lakosságra, kivált azon esetekben, ahol egy háznak beljebb kellett menni, makacskodtak, ellenálltak, és csak így magyarázható meg azon szörnyű eset, hogy egy építtető, akinek 2 m.-t kellett volna átengedni az utcatérnek, sehogyan sem akart engedni a tanács helyes magatartásának és végzésének, 14 vagy 15 beadványban védelmezte a maga álláspontját; mely hosszú idő alatt egyik kihágást a másik után követte el; sőt a tilalom ellenére háza utcai frontját is újból építtette és mint a kőszikla maradt meg az ő álláspontján. Nekem az mondotta, hogy ha A-nak, B nek és C-nek megengedték az építést, úgy mint ők akarták, úgy őneki is meglehet engedni. Sőt azt is megtette, hogy szomszédaival aláíratott egy kérvényt a városi közgyűléshez, melyben kéri, hogy ez előbbi határozatát változtassa meg, és az ő és szomszédai számára más építési vonalat állapítson meg. Természetes, hogy ő gondolt azon előfordult esetre, hol egy másik makacs építtető szintén úgy tett és sok kilincseléssel keresztül vitte, hogy egy nagy többség illetéktelenül azt határozta, hogy házát oda építheti, ahol eddig volt. Ha ilyen kérvényeket nem utasítunk el a limine, akkor kár utcarendezést csinálni, mert Pápán, hol csekély kivétellel az utcákat szélesíteni kell, mindig fogna k jönni ilyen kérvények. Az utcarendezési vonalon, ha már egyszer helyesen van megállapítva, változtatni nem szabad. Utcáink görbesége nem engedi meg, hogy ezeket teljesen egyenesekké lehessen átváltoztatni, mert ez rengeteg pénzbe kerülne ; ezért csaknem valamennyi utcánkban úgyis kellett több enyhe törést csinálni; de ezeket még szaporítani nem szabad, mert mindegyik törés a szépészet rovására történik. Az építészeti bizottság javaslata szerint, lesz három utca, amely délről északra az egész várost átszeli. Az egyik a keleti, mely a veszprémi vámtól a Jókai-utcán, Fő-utcán, Fő-téren át a győri útra és vasútra vezet; a másik: a középző, a Csóka utcán, Batthyány-utcán, Czuczor Gergely-, Korona-, Vásár- és Kisfaludy-utcán át szinte a vasútra vezet; a harmadik: a nyugoti, egy 25 méter széles út, mjly a földmives iskolától a somlói vámhoz, innen a borsosgyőri ulra és tovább a hamuházakhoz vezet; ezt egyelőre Sorompó- utcának neveztük el. Itt említem meg, hogy a bizottság a középső utat úgy tervezte, hogy az az evangélikus templom mellett vonuljon el; úgy hogy ezen templom az utcán állna és ezen út 15 méter szélességben átvágná az Árok, Major, Rákóczi, Eötvös, Petőfi, Szt. László és Korvin-utcákat és a Kard utcán és Kis-téren át a celli-utba szakadna. Ez által a sok közle megszűnnék és ezen új utca, mely a város legközepén menne keresztül, igen hatalmasan virágoztatná fel ezen ósdi állapotban maradt utcáinkat. De mivel ezen terv kiviteléhez legalább 17 vagy 19 ház lebontása válnék szükségessé és a költség körülbelül 300.000 koronára rúgna, ezen terv ajánlásától elállott. Sokkal rosszabb azon utcák állapota, melyek keletről nyugotra mennek. Az egész városban nincsen egyetlen utcánk, mely azt egész szélességben átszelné; pedig kellene ilyen legalább 3 vagy 4. Az építészeti bizottság Igen természetes tehát, hogy Beszterczey Pál azt gondolta magában, hogy ha már megházasodik, úgy rendezi, hogy vénasszony ne zaklassa sohase nyugalmában. Mást így nem is vehetett feleségül, mint egy Gaál-kisasszonyt. Az alacsony termetű, kissé összeszáradt, de még mindig hetykén lépkedő Beszterczey uram kiválasztotta Gaál Veronát, aki félfejjel magasabb volt a legtöbb férfiúnál és ha véletlenül nem leánynak születik, szép termete miatt bizonyosan a király testőrzői közé sorozták volna. — Ugyan hogyan fogtok csókolózni ? — kérdezte a Verona nagybátyja, a mindenre kíváncsi Kozsinczky. Verona elmosolyodott: — Finoman, Mihály bácsi. Beszterczey majd leiágaskodik, én lehajolok egy keveset, aztán eléri az ajkamat. így mondta Verona, mosolygott is hozzá, de bánatos, szomorú volt ez a mosoly. Kozsniczky csóválta eleget a fejét: — Hm. Ezek a fránya Gaálok még az ördöghöz is hozzáadnák a leányaikat, csak szabaduljanak tőlük. Beszterczey alaposan szerette a menyaszszonyát. Abban a tétlen tunyaságban, amelyben eddig leledzett, kis telke, háza szilárdan megmaradt. — Háromszáz esztendeje aludtunk ugyanezen fedél alatt; bár aludnánk még háromszázig — mondta ásítozva, de a szerelem még rajta is kifogott. Nyerges lovat ajándékozott az öreg Gaál Mátyásnak, mert az másképpen nem akart megjelenni az esküvőn, mint csupán lóháton. Sürgős váltókra pingálta fel nevét, amelyet a Gaálok mindenféle lehetetlen helyeken értékesítettek. Beszterczey csendesen káromkodott, amidőn hallotta: — Az ördögbe. Miért nem vittétek a megyei takarékpénztárba. Ott tisztességesen kifizették volna, nem uzsorázta volna. A Gaálok nagy szemeket meresztettek, mintha soha hírét sem hallották volna a megyei takarékpénztárnak. Gaál Mátyás végre fölényes hangon közbeszólt: — Nem érted te ezt, öcsém. A Gaálok már háromszáz esztendeje járnak a zsidóhoz. A zsidó jó, türelmes hitelező ; vár és prolongál, csak néha-néha fizetni kell neki. A bank nem vár, megharagszik és bunkósbottal támad az emberre. meg sem kisérlette ilyeneket csinálni, mert a költség roppant nagy lenne és ezért ilyent nem is javasol. Minden város legfőbb ékességét képezik a terek. Pápának csak 3 tere van és mindegyikben van egy épület, ami közegészségi tekintetben hátrányos. Most, mikor az utcarendezést, az utcanyitásokat és a város belső körzetén levő nagy üres területeket egy évszázadra, vagy talán még többre rendeztük, szükséges lett volna sok teret a jövő új városrészekben javaslatba hozni és elfogadásra ajánlani. De a bizottság, ismerve a közgyűlés hangulatát, és tekintettel a város nagyon szorult pénzügyi helyzetére, csak 4 teret fog ajánlani; az egyiket az Urdomhon, tehát északon ; a másodikat a Barak kaszárnya telkén, nyugoton ; ezt nagynak terveztük, hogy a jövőben ide lehessen áttenni az országos és a heti marhavásárokat ; a harmadik és kicsiny tér lenne a Rozmarin- és Laki-utca között, ezen utcák folytatásában. A somlói vám és a földmívesiskola között elterülő nagy síkságot, mely még a város belterületéhez tartozik, szintén felosztottuk számos utcára a jövő beépílhotés céljából. Ezen nagy terület közepére egy nagy oktogon teret fogunk javaslatba hozni, melyből az utcák sugár alakban fognak kiindulni. Nyilvánvaló, hogy ezen 4 tér még a legszűkebb szükségletnek sem fog megfeleni, az építészeti bizottság egy része szeretett volna 3—4-szer annyi terett csinálni és ajánlani ; de mivel a nagy piacok meglehetősen megdrágítják a jövő utcákat, ettől elállott. De igen szeretnők, ha a közgyűlésen többen felszólalnának és utasítanák az építészeti bizottságot, hogy az üres telkeken I alkalmas helyen még több teret hozzanak javaslatba. Célszerűnek tartom itt felemlíteni, hogy ezelőtt 17 vagy 18 esztendővel az építészeti bizottság benyújtott a közgyűlésnek egy utcarendezési javaslatot 17 utcanyitással. Ezen 17 utcanyitás összesen belekerült volna akkor 150.000 forintba ; pedig a megveendő vagy kisajátítandó házak árát 50%"

a^ drágábbra vették fel, mint az akkori ár valósággal volt. Néhai Török mérnök készítette a mappát, mely még most is meg van a városházánál, és amely most is többÍtíy aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy Horeczky Gyula, a buji pap összeeskesse a szerelmeseket. A nagy Gaál Veron olyan közömbösen lépett az oltár elé, mintha nem sokat törődne az egész ceremóniával. Horeczky meg is intette: — Leányom, a szíved keresd . . . Amire olyan furcsán mosolygott Verona, hogy Beszterczeynek a hideg futott a hátán keiesztül. Csak akkor borult lángba a Verona arcza, amikor a templomból kijövet megpillantotta az unoka testvérét, Gaál Jánost drt, aki ügyvéd volt Ujhelyben. Az ügyvéd odafurakodott a gratulálok tömegén át a leányhoz. Kezet csókolt neki. — Én is eljöttem, hogy szerencsét kívánjak neked, Veron. Verona lehunyta a szemét. Hosszú szempillái alól sajátságosan nézett az ügyvéd arcába: — Örvendek, hogy eszedbe jutottam — szólt és erősen a Beszterczey karjába kapaszkodott. A kis ember sötét arcczal nézte a csizmája orrát. — Nem is tudtam, hogy ez az úr unokatestvére, Veron — mormogta és különösen mozgott kifent bajusza. — Nekem nagy atyafiságom van — felelt Veron. Gaál Mátyás a házaspár közé dugta fehér szakállat: — Nagy bizony. Azon csodálkozom egész nap, hogy az egri püspök elmaradt, pedig csaknem nagybátyja Veronának . . . Ennek a lakodalomnak is vége lett egyszer, amint mindenféle lakodalomnak vége szokott lenni. Beszterczey hétköznapi ruhával kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vört>enynéi, errésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmentes savanyúvíz. SCHUI TES ÁGOST Sziny elipóczi Salvatorforrás-váHala