Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-05 / 14. szám

nyire mérvadó új házak építésénél. A terv szerint 32 év alatt lett volna keresztülviendő a 17 utcanyitás. És mi történt ? A közgyűlés az utcarendezést elfogadta és a 17 utcanyitást szó nélkül eldobta. Ha a közgyűlés 17 év előtt jobban meggondolta volna, mit csinál és elfogadja az annyira szükséges új utcanyitást, akkor most az utcanyitásoknak legalább felén már túl volnánk, még pedig bámulatos olcsó áron. A bizottság most nemcsak ugyanezen 17 utcanyitást, de még több mást is hoz javaslatba és mégis mindezeket el kell fogadni, sokkal magasabb ár mellett; mert hisszük, hogy most már elég nagy számmal vannak a közgyűlésben olyan képviselők, kik ennek szükségét belátják. Ipartestületi közgyűlés. — 1913 március 30. — A pápai ipartestület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését. Ilyen viharos gyűlése talán még soha nem volt a testületnek, s talán még az sem történt meg soha, hogy az elöljáróság benyújtotta költségvetést el ne fogadták volna, illetve a közgyűlés újra készítette volna. Egyébként is erős ellenzéki szellem dominált a közgyűlésen, amelyről a következő tudósításban számolunk be : Megnyitás. A közgyűlést 2 óra után a nagyszámban megjelent tagok előtt Legény Ferenc elnök nyitotta meg. Rövid beszédében megemlékezett Mészáros Károly polgármester, iparhatósági biztos lemondásáról, a testület életében szerzett bokros érdemeiről, — indítványozta, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg, s válaszszák meg a testület disztagjává. Elnök indítványát zajos éljenzések közben tette magáévá a közgyűlés. Dr. Hirsch Vilmos ügyész szólásra emelkedvén, szívélyes, meleg szavakkal üdvözölte az új iparhatósági biztost: Csoknyay Károly városi főjegyzőt a közgyűlésen első megjelenése alkalmából. Csoknyay az üdvözlésre programmszerii, tartalmas beszéddel válaszolt. Derék főjegyzőnk, aki már annyi reális eszmét vetett felszínre, ezúttal is életbe-' vágó kérdésekkel foglalkozott. Szükségesnek tartotta olyan intézmények létesítését, melyek az iparosság vagyonosodását segítik elő. Ilyenekül megjelölte ipari közműhelyek és raktárak fel állítását. Ha ezeket az ipartestület felállítja, a nagytőkével szemben versenyképessé teszi kisiparunkat, s megszüntethető lesz a vásározás, mely pedig pápai iparosainknak évenként több mint 100.000 koronájába kerül. Az új iparhatósági biztos magvas fejtegetését élénk figyelemmel hallgatták s végezetül lelkesen megéljenezték. Jegyzőkönyv-hitelesítésre Manheim Ármin, Kalula Gyula és Pukecz Elek kérettek fel. Ezután jegyző felolvasta a legutóbbi rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvét, melyet Nóvák István reklamációja után, hogy erre a közgyűlésre sokan nem kaptak meghivót — tudomásul vettek. A testület múlt évi működésének ismertetésénél jegyző közölte, hogy a testület támogatásával tanulmány-uton volt Vágó Dezső szabóiparos emlékül Páris diszes látképét ajándékozta a nagyterem számára. A jelentés a közgyűlés elé terjesztette azt az eszmét, hogy az ipartestület más városok példájára kérjen anyagi támogatást a várostól. Ennek megfelelő elintézését az elnökségre bizták. A számvevők jelentését a számadások rendbenlétéről tudomásul vették s a felmentvényt az érdekeiteknek megadták. Költségvetési vihar. Eddig csendben, egyhangúlag fogadtak el mindent, de az ideges hangulatból látszott, hogy vihar készül. Á vihar az 1913. évi költségvetés előterjesztésénél tört ki. Az elöljáróság a költségelőirányzatban ugyanis 4204 K 95 f bevételt és 4990 K kiadást, vagyis 785 K 5 fill. deficitet irányzott elő, de nem jelölt meg semmi fedezetet, amellyel a deficitet pótolni akarta volna. Csapó Géza a tanoncok jutalmazására szánt összeget céltalannak találta s törölni kívánta, ugyancsak ő kifogást emelt a kamarai útiköltségek ellen, Kummir János pedig azt kifogásolta, hogy a betegsegélyző járulékot miért vették fel nagyobb összegben, mint tavaly. Vágó Dezső, Edelényi Szabó József, Hajnóczky Béla, Legény elnök ideges közbeszólásoktó) zavarva az eredeti tételek meghagyását ajánlották. Ezután Manheim Ármin vette szakszerű bírálat alá az egész költségvetést. Csodálja, hogy az elöljáróság deficitet irányzott elő, mikor a bevételek fokozásával s a kiadások redukálásával reális költségvetést lehetett volna összeállítani. Erre vonatkozólag tervezetet terjeszt elő. Szabó István Manheim tervezetét helyesli, de nem találná célszerűnek a hírlap-előfizetési tétel kisebbítését. Bő hm Samu éles kritikát, mond a deficites költségvetés felett, mire elnök azzal vág vissza, hogy az ő elnökösködése alatt is volt deficit. Hajnóczky Bela kéri a költségvetés elfogadását. Dr. Hirsch Virnos ügyész keményhangu felszólalásában abszurdumnak tartja, hogy a testület előre számítson a deficitre. Ilyen költségvetést ő még nem látóit. A pénztári egyensúlyt feltétlenül biztosítani kell. Indítványozza, hogy a közgyűlés a költségvetéssel egyáltalán ne foglalkozzék, hanem Manheim tervezete alapul vételével állítson fel egy új, reális költségvetést. Ezt elfogadták, s elnök óriási zajban tiz percre felfüggesztette az ülést. Szünet után. Szünet alatt elkészítették s nyilt ülésben elfogadták az új költségvetést, amelyet 4903 K 95 f bevétellel s ugyanannyi kiadással irányoztak elő, s kimondották, hogy a testület 24.665 K 44 f tőkevagyonának 5% kamatoztatásáról gondoskodnak. így a költségvetéssel rendbe I jöttek volna, de a tanácskozás nyugodtsága ezután sem következett be. Böhm Samu személyes kérdésben szólva, visszautasítja, mintha ő tavaly, 47a hónapos elnökösködése ideje alatt, a deficites állapotnak részese lett volna. Ö már meglevő helyzetet talált. A továbbiak során statisztikai adatokkal kimutatta, hogy a testület tőkevagvona 5 év alatt több mint 7000 koronával csökkent. Csapó Antal szeretné, ha a testület kisebb, olcsóbb lakásba menne, mi által megszűnnék a deficit. Hajnóczky Béla az előző évek hiányait igazolja, amelyek egyébként is mindenkor közgyűlési meghatalmazással állottak elő. Csodálja, hogy ezt éppen most forszírozzák oiyan nagyon. További ügyek. A behajthatatlan hátralékos tagsági dijakat törölni rendelték. Heves vitát idézett elő az alapszabályok módosítása is. Az elöljáróság azt indítványozta, hogy a jövödelmek szaporítása szempontjából az iparjogot váltó új iparosok belépti diját emeljék fel 40 K 60 f-ről 60 K 60 f-re. Zajos ellenmondásokkal tiltakoztak a terv ellen. Lövinger Ignác, Geczö János az iparjog-megszerzésének drágábbá tételét már csak azért sem ajánlják, mert miatta megszaporodnék a kontárok száma. Becsey Ferenc is igazságtalannak tartaná az emelést, inkább azt proponálja, hogy minden segéd bejelentése után 20 fillér irodai költség fizettessék. Ez ellen viszont Pilzl János, Ádám János, Csapó Cyula és Tamás József foglaltak állást. Végül is az indítványt egyhangúlag elvetették. Két alelnöki tisztség rendszeresítését kimondották. Tamás József a tagsági járulékokat progresszív alapon kívánná fizettetni. Igazságos, hogy aki több alkalmazottat tart, aránylagosan nagyobb nagyobb terheket is viseljen a testület fenntartásánál. Az eszmét helyesléssel fogadták, s megvitatását dr. Hirsch ajánlatára egy rendkívüli közgyűlésre tűzték ki. Ugyancsak a rendkívüli közgyűlés elé utalták az ipartestületi székház építése, valamint Kovácsics cserélte fel a díszmagyart, a Gaálok elszéledlek jobbra-balra, a híres geszterédi banda tagjai újra olyan sármunkások lettek, mint azelőtt. De az igazi nagy komédia mégis csak a lakodalom után kezdődött. Beszterc/ey Pál szőrén-szálán eltűnt onnanhazulról. Mintha csak a föld nyelte volna el, nyoma veszett. Kiment a szőlőjébe, a présházban aludt, mint a nyomok mutatják; vele volt dupla puskája, vadásztarisznyája. Később még a kését is megtalálták a tiszai nádasok felé vezető úton ; még későbben pedig egy véres zsebkendőt találtak, amelyről azt lehetett hinni, hogy a Beszterczey Pálé volt. Egyéb nyomokra nem akadtak. — Kutya mája! — kiáltotta Kozsinczky, a nyugalmazott őrnagy. — Ezt a szegény fiút csakugyan megbolondította a házassag. Csikfogó pákászok láttak egy Beszterczeyhez hasonló férfiút csónakon átkelni a Tiszán ; puskája volt és vadásztarisznyája: de ugyan hány vadász kóborol a Tisza mentén? Az öreg Gaál Mátyás — akit furdalt a lelkiismeret a hátasló miatt — nyakába vette az egész határt. — Jói van, — dünnyögte — ha nem kell neki a Veron. De azért minek pusztítaná el magát? Van nekünk még elég lányunk otthon, akármelyikkel boldog lehetne. Nemcsak Veron van a világon. Akadtak még más önkéntes kutatók, akik átfürkeszték az egész vidéket. Gaál János dr. Ujhelyből ezt írta a rokonoknak : — Legalább azt tudjátok meg, hogy él-e, meghalt-e. Igazán kár volna azért a szegény Veronért. Veronáért bizony nagy kár lett volna. Éjjel nappal egyebet nem tett, mint szünet nélkül sirt. Egyszerre azt vette észre a szivében, — ilyen hóbortosok az asszonyok — hogy halálosan szereti azt a nem szeretett férfiút. Valami sajátos babonaság folytán úgy élt, tettvett a házban, mintha az ura csak a szomszédba ment volna, egy pipát elszíni és egy pohár bort meginni Kozsinczky őrnagyhoz. De a hetek, hónapok hiába múltak, Beszterczey nem jött haza vacsorázni. Már új esztendőbe is fordult az idő, már kezdtek felhagyni a Beszterczey keresésével, csak a Veron nagy bánata nem lett kisebb egy körömfeketényivel sem. A szeme mindig könnybe borult, amikor az asztalon észrevette azt az üres terítéket. Sirt, ha a szolgálók szellőztették a Beszterczey bundaját, téli sapkáját, csizmáját. De elszomorodott még akkor is, ha Káró, a vén kopó a kötényéhez dörzsölte a fejét. Mintha szemrehányólag, bánatosan nézne rá ez a kutya is! Gaál Mátyás fehér szakállát néha bebedugta a muskátlis ablakon. — Mi lesz, Veron ? — puhatolózott. — Tönkremegy a gazdaság, tönkremégy te is. Férfi kellene ide. — Van nekem drága jó uram. — Ördögöt van —• morogta Mátyás. — Ha legalább holttá nyilvánítanák, ha legalább férjhez mehetnél újra . . . Veron eleinte csak szelíden védekezett az ilyen ajánlatokra, mert a bánat nagyon megszelídítette. De később gorombán felelgetett, még seprőt is fogott Kozsinczky őrnagyra aki környékezte. Az őrnagy haragosan dörmögött a szomszédból ezután : — Most már kötelessége előszerezni a férjét. Hogy elégtételt vehessek magamnak. Hadd vágjam pozdorjává. — Majd eljön. Én tudom, hogy ö nem hagyhatott itt engem. Ezt hajtogatta Veron és szép arcára ELVÁLLAL: Földméréseket, parcellázásokat, birtokés határrendezéseket, községi köz- es dülöút-kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat. FÖLDES és TSA okleveles mé

rnök iné írnoki és építési irodája PÁPA Széchenyi=tér 5., Kohn Adolf féle házban.