Pápai Hírlap – X. évfolyam – 1913.

1913-04-05 / 14. szám

SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: D B' KŐRÖS E NDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. 'Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Dr. Havas Ernő eltűnése. Bennünket az egész szenzációs esetben egyetlen mozzanat ragadott meg. Dr. Havas eltűnt. Minden ellene szól, hogy öngyilkossá lett volna. Minden jel arra mutat, hogy bűntény áldozata lett. A bűn­tények felderítésének — bebizonyítottan — minden rendőrségnél van hathatósabb nyomozó eszköze : a teljes publicitás. És a nizzai sajtó ezt a publicitást tagadta meg a kétségbeesett szülőktől, a honfitársuk sorsáért ággódó magya­roktól, nem — az igazságszolgáltatástól. A nizzai sajtó nem akar az igazságszolgáltatásnak segít­ségére lenni, mert a nizzai sajtó a szállodások zsebében van, a szállodásoknak pedig kényel­métlen, sőt előnytelen, ha a tavaszi évad kö­zönségét az újságok bűntények leírásával fo­gadják sportünnepek reklámozása helyett. így hát a nizzai sajtó — hallgat és hallgatásával bűntársa lesz ismeretlen tetteseknek. Ide vezet, ha a sajtó nem független, hanem üzletemberek, rideg tőkéseknek szócsöve. Utcarendezés Pápán. Irta: Dr. Lővy László. Az utcarendezés és az ettől elválaszthatlan utcanyitások, egyik legfontosabb feladata a városi képviselőtestületnek. Már ezelőtt hét esztendővel befejezte az építészeti bizottság az utcarendezés munkáját, de ezt most egészen újból kellett megcsinálni, részint azért, mert azóta több új utca keletkezett; részint azért, mert a régi tervezet egy nagyon hiányos városi mappa után készült és így sok hiba csúszott be; részint azért, mert 1910-ben a kataszteri hivatal felmérte az egész várost és most már egy pon j tos és megbízható városi mappának vagyunk birtokában. Az utcarendezésnek vannak pénzügyi, gazdasági, társadalmi, közegészségügyi, közle­kedési , szépészeti és tüzrendőri kellékei. Mind­ezeknek pontosan megfelelni nagyon nehéz feladat, kivált Pápán, hol az utcák 3—4 kivételé­vel mind szűkek ;' valamennyi kivétel nélkül girbe-görbe és a házhelyek még a legkülsőbb utcákban is — nagyon csekély kivétellel — igen kicsinyek, sőt picinyek. Még rosszabbá válik helyzetünk az által, hogy borzasztó hosszúak a háztömbök, mert hiányoznak a kereszt-utcák. Mindezen hiányok nagy akadályai voltak a bizottság munkájának, mert az utcák egyenessé tétele és kellő ki­szélesítése oly roppant nagy összegbe kerülne, minek előteremtésére képtelenek vagyunk. Ép így vagyunk az utcanyitásokkal. Tudjuk, hogy egy város egészségessé tételéhez okvetlen szüksé­ges a lakásokat minél több levegővel, világos­sággal és napfénnyel ellátni, az igen hosszú háztömbök és a piciny udvarok ezeknek járá­sát megakadályozzák. Ezen nagy bajon csak úgy lehet segíteni, ha minden hosszú háztöm­bön keresztül több új utcát nyitanánk. De ez oly horribilis összegbe kerülne, hogy erről le kellett mondanunk és csak a legszükségeseb­bekre szorítkoztunk ; de ezek is nagy összegbe fognak kerülni. Takarékosság szempontjából sok utcát meghagytunk szűk állapotában, vagy csak csekélyt javítottunk rajta; ilyenek a Flórián, Varga, Szt. Ilona, Csatorna, Kuruc, Szt. László, Petőfi, Eötvös, Zöldfa, Laki, Gzüczor Gergely, Kert és Tamás utcák, melyekben a házak kicsinysége miatt csak csekély változás tör­tént. Tekintettel voltunk a jelenlegi képviselő­testület hangulatára is, bár ez a közügy rová­sára történt. De ha meggondolom, hogy mikor még 20—25 évvel ezelőtt utcanyitást indítványoz­tam, akkor ezért kinevettek, kiröhögtek és most,, hogy megízlelték a Kossuth-, Damjanich- és Csatorna utca megnyitásának kellemes voltát, kezdenek beleizleni az utcanyitásba; ezért lassanként mindinkább több-több baiátja lesz az ütcanyításoknak, de az én véleményem szerint még most is az utcanyitások ellenségei vannak nagy többségben városi képviselőtestületünkben ; különösen ha egyszerre valami 25 utcanyitást kell megszavazni, ami igen sokba fog kerülni. Mégis, városunk egészséges fejlődése érde­kében szükséges valamennyi javaslatba hozandó utcanyitásokat megszavazni, mert az építészeti bizottság egy évszázadra menő városfejlesztési tervet készített és így a nagy teher évtizedekre és több generációra fog felosztódni. Nem lehet minden 15—20 évben új utcarendezést tervezni. Tekintettel arra, hogy a jövő generáció minden valószínűség szerint sokkal fejlettebb, szabad­elvűbb lesz és a közegészségügy javítására bőkezűbb lesz, mint a jelenlegi, attól tartunk, hogy a jövő generáció nem lesz megelégedve A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. Idegenek. Benső érzésünk szent jogán Köszöntünk néha idegent, Akihez nem szóltunk soha, Csak álmunkban ha megjelent. Utána járunk szüntelen, Miként az árny a fény után,. Tavasszal, mikor rügy fakad, S borongós őszi délután. Beszélünk hozzá hallgatag, Szemünk esdön szemébe néz, S úgy sejtjük, üdvünket viszi Az a parányi, gyönge kéz. Hordunk magunkban bánatot, Amennyit érte elbírunk, Es sokszor Hem tudjuk okát, Mosolyunk megfagy és sirunk. S ha sorsunk vele összehoz, Kit benső érzésünk köszönt, Tovább megy szótlan s egy egész Álomvilágot romba dönt. Molnár Kálmán. Eltűnt.* Irta : Krüdy Gyula. Élt valamikor a vidékünkön egy szomorú szép asszony, bizonyos Beszterczeyné; Szép asszonyok másfelé is vannak, szomorú asszonyok is akadnak, mert már régen megmondta Gaál Napol eon, hogy az asszony sorsa a sirás; közben fonhat és főzhet, de sírni kell, mert másképpen nem is igazi asszony. Hogy Beszterczeynén mégis leginkább a szomorúság volt feltűnő, annak az a magyará­zata, hogy volt is oka a szomorúságra. Valamikor boldog volt ő is, niint annyi sok asszony. Mert születésére nézve Gaál-kisasszony volt, nem igen engedték meg neki, hogy válogasson a kérők között. Csak hadd menjen minél ha­marább fej kötő alá, mert utána még beláthatat­lan sora következik a kisasszonyoknak. Éppen * A Magyar Könyvtár 69V„sz. füzetéből. Beszterczey Pál vetődött legelőször az útjába. Nem volt már valami fiatal ember, —- valahogy elmaradt az idejétől, mintha elaludta volna azokat az esztendőket, amely esztendőkben a férfiemberek házasodni szoktak. Elaludt, és mikor felébredt, csodálkozva dörzsölte meg a szemét. — Nini, milyen szürke szakálla van Zathureczkynek — mondta talán, midőn körül­nézett. Persze, persze, még Zathureczkynek is megszürkült a szakálla, pedig valamikor milyen „kutyagyerek" volt! A kis lányokból nagy lányok lettek, az öregasszonyok helyett más öreg­asszonyok foglalták el a széket az ámbituson, csak a Gaál kisasszonyok voltak még mindig ugyanazok, illetőleg, tán azok sem voltak éppen ugyanazok, csak a furfangos Gaálok rendezték azt úgy, hogy sohase fogytak ki a szép leány­ból. Ahogy a muskátlis cserepekben mindig volt virág a Gaál-porták ablakában, — éppen úgy dalolgatott minden időben valamely szép fiatal teremlés odabenn a házban. Fehér leány-kéz, ábrándos szőke, hullámos haj és kacéran suhogó viganó minden időben találkozott ott, ahol még a váltók és egyéb okiratok is elfogytak: be­ragasztották velük a kitört ablaktáblákat." A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít V WW akadémiát végzett szabómester-, Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben I Megrendelések felvételére kivánatra vidéken is megjelenek. i, Fő-tér 19. sz. TE7T 1 r 0 kiváló minőség és csinos kiállításukért IVlUlllVctllll több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve. .Lapunk mai száma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents