Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-10 / 6. szám

Czincza-boltozás. Láng Ignác borkő, ^bórsav- és ecetgyárat akar létesíteni s kéri, hogy a háza végén levő Czincza-árkot beboltozhassa s rá építh essen. A közgyűlés a kért engedélyt készséggel megadta, de a Czincza szabad lefolyhatására nézve a város szolgalmi jogát telekkönyvben biztosítja. Mezőgazdasági munkásházak. A földmivelésugyi miniszternek idevágó leiratát Csoknyay Károly ismertette s melegen ajánlotta a 2%-os segély el foga dását. Dr. Lakos Béla szerint a kivándorlásnak legbiztosabb ellenszere, ha a munkást a házzal a honi földhöz kötjük s így hazát adunk neki. Hasonló munkáslakásakat már több alföldi helyen s vármegyénkben Iszkázon is létesítettek. De nem tartaná helyesnek, ha a város a kivitel gondját magára válalná, ezt bizza a Hitelszövetkezetek Országos Szövetségére s az ügy keresztülvitelét bizza egy bizottságra. Barthalos István mege mlíti, hogy a munkásházak építése első sorban a törvényhatóság kötelessége volna, amit más megye el is végez; nálunk azonban közöny van e téren. Nem bánja, ha Pápa város megcsinálja, de vegye igénybe vármegye segítségét. Dr. Hoffner Sándor sajnálja, hogy az osztály uralom miatt ipari munkások az állam részéről hasonló kedvezményben nem részesülhetnek. A kivitelt ő is szívesen látja egy idegen vállalat kezében, csak kérdés, hogy a 2% átruházását a minisztérium megengedi-e. Kis József tudja, hogy hasonló vállalkozás a hitelszövetkezetek szövetsége már gyakran kapott, sőt egyik főfeladata munkásházak építése. Dr. Antal Géza tudja, hogy a minisztérium szivesebben látja, ha a város maga építi meg a munkáslakásokat, de nem hiszi, hogy a segélyt ne lehetne másra átruházni. A hozandó határozatban elsősorban a minisztériumi segélyt kell elfogadnunk s csak másodsorban kell a kivitelre nézve dönteni és pedig úgy, hogy kiküldendő bizottság az ajánlatba hozott pénzintézettel a tárgyalást indítsa meg. A megye segítségét ne vegyük igénybe, tartsuk fenn olyan dologra, amit magunk erejéből nem végezhetünk. Á képviselő testület ily értelemben határozott. A vágóhíd építése. Mután a Csóka utcán a csatornának jó karba helyezését Nagy Sándor felszólalása után kimondták, a vágóhíd építésére beérkezett ajánlatokat referálta a v. mérnök. A beérkezett ajánlatokat, sem az építkezésieket, sem a gépgyáriakat a képviselőtestület nem fogadta el. mert a pályázati feltételeket nem tartották be pontosan. Elhatározták, hogy új pályázatott hirdetnek meg, de újból kimondották, hogy a vágóhidat megépítik § csupán az építési összeg megszavazását halasztják el a pályázat eldőltéig. Dr. Lővy László kételyét fejezte ki, hogy a vágó hid helye ellen nem lesz-e fplsőbb helyen kifogás, Lampérth Ferenc az égész építkezést feleslegesnek tartja. A polgármester tudatta azonban, hogy egy 1908-iki földmivelési min. rendelet értelmében 5 éven belül okvetlenül kell új vágóhidat építenünk, a hely ellen pedig semmi kifogás nem merült fel. A ritka népes közgyűlés ritka korai időben : Viö-kor véget ért. A vöröskereszt estélye. — 1912. febr. 3. — A helybeli vöröskereszt egyleti választmány mindig értette a módját, hogy valami eredeti attrakció útján a farsang folyamán nagyobb öszszeget szerezzen nemes céljainak. Idei attrakciójáűl farsangi víg estélyt, vidám kabarét eszelt ki s a Pápán újszerű dolognak alaposan beharangozva nagy-nagy publikumot gyűjtött ismét egybe a Griffbe. A kabaré egyik elmaradhatlan alkotó tagja a konferencier s ilyent ugyancsak ügyeset kapott a vöröskereszt a kiváló költő, Erdélyi Zoltán személyében, aki a maga higgadt előadási módjával, eredeti humorával vezette be a műsor egyes számait. Ezek a számok a pesti orfeumok és kabarék műsordarabjaiból voltak összeválogatva azaz hogy — nem voltak összeválogatva. Ugy történhetett a dolog, hogy a szereplők nem tudtak egymás programmjáról, s így aztán egyszőrü dologból, amiből elég lett volna némi ízelítő, kelleténél több is összejött. Az ismert közmondás szerint: „jóból is megárt a sok" s így aztán valóságos rekreáció gyanánt hatott, mikor a sok kevésbbé jó zsargonimitáció között egy olyan gyönyörű hangú, fiatal énekesnő szereplését élvezhettük, aminőt Cholnoky Margitban megismertünk. Magyar dalokat, bánatosakat, ráadásul vígat, énekelt saját zongorakisérete mellett s üde hangjának nagy terjedelme, előadásának bája egyszeriben megfogta a sziveket. Ugyancsak a szép énekelőadás aratott általános tetszést a „Fercseli doktor" című dalműben: Horn József impozáns basszbaritonja, Zsilavy Sándor és Kurucz Gyula csengő tenorja, Mokos Kálmán mély basszusa jól érvényesítette a régies dallamokat. A műsor zömét — mint említettük — kabaré dalok tették, melyeket Trajtler István, Hajnóczky László, Wittek Zoltán adtak elő. A sikerültebb számokon, így Trajtler ligeti dalán, Hajnóczky póttartalékos-kupléján s Wittek idegen nyelvi imitációján jól mulatott a közönség. Prózában irt kabaré tréfákat ötletesen mondott el Weisz Renée. Befejezésül pedig Fekete Irén, Szalkay társulatának kedvelt tagja adott elő kupiét, monológot és magyar táncot sok tapsot aratva. Műsor befejeztével kitűnően sikerült táncmulatság volt, melyen a következő hölgyek vettek részt : Asszonyok: Bottka Jenőné, Bélák Lajosné, Csizmadia Lajosné, Deli Béláné, Erdélyi Zoltánná (Budapest), Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, dr. Gőbel Károlyné (Komárom), Hanauer Zoltánné, Hajnóczky Béláné, Hajnóczky Árpádné, dr. Hirsch Vilmosné, dr. Jerffy Józsefné, Juhász lmréné, Kovács Kálmánné, özv, Kis Lászlóné, Koréin Vilmosné, Kristóffy Gyuláné, Karlovitz Adolfné, Langráf Zsigáné, Lázár Ádám né, övz. Mihályi Gézáné, Major Gyuláné, Noszlopy Istvánné (Téth), Piatsek Gyuláné, Prauer lmréné, Ritter Endréné, Sült Józsefné, Sipos Józsefné, özv. Szente Jánosné, Tar Gyuláné, özv. Tompa Sándorné, Valkó Lajosné, Vaszary Gyuláné, özv. Vikár Kálmánné, Wimmer Lajosné (Kemenes), Weisz Salamonné, Weisz Hermánné, özv. Wlaszathy Mihályné, özv. Wallenstein Dánielné. Leányok: Bottka Emma és Mici, Bélák Bözsike, Bacsó Margit, Beke Juliska, Csizmadia Irén, Cholnoky Margit (Budapest), Deli Berta, Fischer Guszti (Eszék), Fekete írén (Székesfehérvár), Fleischmann Irma (Kisbér), Galetta Alice (Nagyvárad), Gyurátz Linus, Hanauer Mici, Hajnóczky Margit, Hortig Margit (Ihászi), Hirsch Margit, Kovács Mariska (Vincefő), Kis Vilma, Kis Jolán, Kohn Olga, Koréin Adél, Lázár Boriska, Nagy Gabriella, Pozsgay Nusi (Rábacsanak), Prauer Inci és Lulu, Pentz Eliz, Szente Elza, Eczi és Mádi, Szente Janka (Tatabánya), Sipiczky Juliska, Tompa Erzsi, Valkó Vilma, Weisz Renée, Weisz Franci, Wallenstein Iluska és Helén. AZ ÖREGEM is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér íeint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd" liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd", készíti Bergmann et Co. cég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár-, drogéria-, illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann-féle „Manera" liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. a körülvevő tengerekről befelé. Ugyanekkor Ázsia belseje fölött igen kicsiny a levegő nyo mása. Télen megfordítva, amikor viszont a földszinón fújnak Ázsia belseje felől a fagyasztó szelek. Csakis e monszun alapján érthető meg Ázsia egész klímája. Vegyük pl. Keletindiát. — Télen, ami telünkön, amikor Indiában is legalacsonyabban jár a Nap, száraz idő uralkodik. Termósze tesen azért meleg van hiszen a Nap sugárzása elég erős ; de eBŐ nincs, mert a szól állandóan szárazföld felől fuj. Amint május folyamán a Nap mind magasabbra emelkedik, a forróság ós szárazság tűrhetetlenné kezd válni. Végre május végén, vagy junius elején bekövetkezik a monszun fordulása. Az ázsiai puszták most már nagyon fölmelegedtek s Indiában a tenger felől kezd fnjni a szól, ami bő esőzést hoz. Ezen esőzéssel lehűlés is jár; de később, a 3—4 hónapig tartó esős időszak alatt, amely a mi nyarunkkal esik össze, ismét növekedik a hőmérséklet és ez a nedves meleg még tűrhetetlenebb. Az ázsiai monszun megfordulása nálunk is érezteti hatását Május végén vagy junius elején, amikor minden felől Ázsia belseje felé kezd fújni a szól, nálunk is megerősödnek az északnyugati szelek. A hideg szelekkel erős lehűlés, sőt néha fagy is jár együtt. Ez volna talán a májusi fagyos szentekre vonatkozó néphit magyarázata. Lehet, hogy a Medárd nap legendája is ezzel függ össze. Időjárásunk megértésére mégis legfontosabb a nagy földi cirkuláció. Az egyenlítő táján fölmelegedett levegő fönn a magasban északra ós délre áramlik. De az áramlás nem maradhat meg eredeti irányában. A föld forgása következtében úgyanis, a tehetetlenség törvénye szerint, az északi félgömbön minden áramlás jobbra, a délin pedig balra tér el. Tehát a magasban áramló szól, az antipasszát, mind inkább keletre fordul ós a 3ü-ik szélességi fok táján már egészen keletre tart, vagyis közönségesen szólva : nyugati széllé válik. Az egyenlítő fölül szétáramló levegő tehát mintegy Összehalmozódik e két övben a míg az egyenlítő mentén kis nyomású zóna keletkezik, addig északra és délre 30°nyira nagy légnyomású zónák jönnek létre. így az előbbivel ellenkező irányú áramlásnak kell megindulnia az alsó légrétegekben az egyenlítő felé. Ez a szól, a passzát, először a délkör mentén indul ; de ennek is el kell térnie; az északi félgömbön északkeletivé, a déli félgömbön délkeletivé válik, mig végre az egyenlítő táján mindkettő mint keleti szél jelenik meg. Tehát a kis nyomású zónában állandóan keleti BZÓI fuj. Ebből érthetjük meg, hogy miért van az egyenlítő alatti kontinensek, hegységek keleti lejtőjén, pl. az Amazon völgyében, oly óriási esőmenyiség, mig a nyugati lejtőre alig jut valami. A cirkulácó törvénye szerint pedig a kis nyomású zónában, az egyenlítő táján felszálló légáramlásnak kell lenni ; a keleti szél egyre emelkedik, tehát sok a csapadék. Viszont az antipasszát által hozott levegő a nagy légnyomás zónájában fokozatosan leszáll ós fölmelegszik. Itt tehát nagyon száraz a levegő ; ez a valódi sivatag zóna. Nem véletlen dolog tehát, hogy éppen e helyeken keletkeztek a föld legnagyobb sivatagjai : északon a Szahara ós az arábiai puszta, délen a Kalahári sivatag és Ausztrália belseje. A 30-40-ik szélességi fok táján már teljesen keletre fordult antipasszát évezredek során, a súrlódás útján magával ragadta az ezen zónáktól északra ós délre a sarkokig terjedő levegőtömegeket, úgy hogy a mérsékelt ós hideg égövben mind a két félgömbön uralkodó a nyugati légáramlás. Azonban ez a nyugati szél csak nagy kiterjedésű tengereken fejlődhetik ki szabályosan. A szárazföldek az ő monszunrend. szereikkel nagyon megzavarják. A déli félgömbön, ahol a mérsékelt égöv alatt alig van szárazföld, általános a nyugati szól ; nálunk azonban az ázsiai monszun ós az uralkodó nyugoti szél folytonos küzdelme észlelhető. Késő tavasszal ós nyáron, amikor a monszun következtében is nyugotias szélnek kellene fújni, a kettő egymást erősíti. Télen pedig egymásnak ellene működuek, s hol az egyik, hol a másik jut egy időre uralomra. A monszun uralmát száraz, derült, hideg kiváló bór- es lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési es lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmejites savanyúvíz.