Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-10 / 6. szám

A YAROSHÁZÁROL § Alakuló közgyűlés. A képviselőtestület e hó 5-én tartotta alakuló közgyűlését Koller Sándor alispán elnöklésével. Az alispán szép és lendületes beszéddel üdvözölte a képviselő­testületet. Megemlékezett arról a haladásról, amit Pápa város az utóbbi 20—30 évben tett. Még 30 év előtt Pápa csak nagy falú volt, melynek városi jelleget egyedül a kollégium adott. A kollégium tanári testületének nagy­része van a város előbbrevitelében. De részes volt ebben az áldozatkész képviselőtestület min­den tagja is. Óhajtja, hogy a város tovább fej­lődjék. A város képviselői, mikor a közgyűlési terembe lépnek, hagyjanak künn politikát, val­lást, önérdeket, pajtáskodást s nézzék egyedül a város közjavát. Részéről igéri, hogy a kép­viselőtestületnek minden nemes törekvésében készséggel kezére jár. A lelkes éljenzéssél foga­dott megnyitó után az alispán a képviselő­testületet megalakítottnak jelentette ki. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör szokásos házi estélyét vasárnap délután tartotta saját helyiségében, m elyet teljesen megtöltött az érdeklődő közönség. Az első szám Fejes Zsigmond felolvasása volt. A nagyképzettségü fiatal tanár, aki egyike a tudo­mány leghivatottabb népszerűsítőinek, mélyre­hatóan mégis mindvégig érdekesen fejtegette a szelek keletkezését és hatását. Szines előadását, melyet mai számunkban közlünk, zajosan meg­tapsolták. Utána egy szellemes kis dialóg követ­kezett. A női szerepet rendkívül ötletesen, bájo­san és élénken Lázár Boriska játszotta, kinek hozzá méltó rutinos partnere volt Hirsch Jenő. Játékuk sok derültséget szerzett a hallgatóknak. Majd Bogár Istvánné adott elő magyar dalokat cimbalmon. Művészi játéka valósággal bámu­latba ejtette a közönséget, melynek zajos kiván ságára meg is újrázta játékát. Végül Molnár Kálmán olvasott fel néhány saját szerzeményű költeményt, melyek tartalmuknál, hangjuknál és kedves formájuknál fogva egyaránt tetszettek és nagy hatást keltettek. = A leányegyesület f. évi február hó 11-én, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi előadó ülését, a következő műsorral: 1. Szava­lat. Előadja Buxbaum Béla. 2. Brahms: Magyar táncok. Zongorán előadják Schwarc Mariska és Annus. 3. A hó. Irta Alba Nevis. Szavalja Drach Frida. 4. Felolvasás. Tartja dr. Beke Jenő. 5. Gorona Ghristi. Várady Antaltól. Szavalja Vince Irénke. 6. Ádám: Si jétais Rói. Zongorán előadják Beck Ilonka és Eisler Ilonka. Állatvédő egyesületi gyűlés. A Pápa és Vidéke Állatvédő Egyesület f. hó 17-én d. u. 4 órakor, a városháza termében közgyűlést fog tartani, melyre a tagokat tisztelettel meg­hívja az elnökség. HETI ÚJDONSÁGOK. — Gyár-alapitás. Egy alkalommal hirt adtunk már arról a gyár-alapításról, melyet az Eszterházy-urodalom tervez a Bakony természeti kincseinek értékesítésére. Mint értesülünk ez ügyben egy nagyobb pénzcsoport tartott e hó 6-án Budapesten értekezletet. Ujabb terv szerint a gyárban kőagyagcsöveket is gyártanának s 600-800 férfi munkást foglalkoztatna. Ha a terv megvalósul, városunk fejlődésének gyönyörű perspektívája nyílik meg. Az ügy ujabb moz­zanatairól hirt fogunk adni. — Bánffy szobra Désen, Szolnok­Doboka megyében, hol Bánffy Dezső 15 évig főispán volt, a nemzeti politika nagy halottjá­nak méltó emléket akarnak állítani. Lelkes hangú felhívást kaptunk, mely a szoborra ado­mányokat kér a magyar közönségtől. Az ado­mányok Désre, Uosvay Jenő polgármesterhez küldendők. — Vághó László meghalt. A városi közgyűléseknek egy tipikus alakja húnyt el e hó 5-én Vághó László személyében. Vághó László régebben csizmadiamesterséget folytatott s a Felsőváros bizalma már 40 év előtt be­választotta a képviselőtestületbe, melynek attól az időtől kezdve legszorgalmasabb tagja lett. Nem volt közgyűlés, amelyről elmaradt volna | s olyan is akadt, amelyiken ehhez vagy ahhoz a tárgyhoz hozzá ne szólt volna. Felszólalásai­ban mindig a legteljesebb jóindulat vezette. A legutóbbi képviselőválasztásnál a megrokkant öreg embert — ki az utóbbi években sokat betegeskedett — nem választották meg. Ez a hálátlanság, mit igazán nem érdemelt, nagyon fájhatott neki. A polgármester mindazáltal meg­adta neki azt a tiszteletet, ami a városatyáknak dukál, kitüzette a városházára a fekete zászlót s nagy részvét mellett lefolyt végtisztességére rendőri díszkiséretet adott. 82 évet élt. Elhuny­tát leánya, Kalmár Károlyné, testvéröccse, Vághó Ignác honvédőrnagy s kiterjedt rokonság gyá­szolja. Béke hamvaira! — A Jókai-kör estélyei. A Jókai-kör a Petőfi-Jókai szobor alap javára 1912 február 16-án, pénteken Bihari Ákos színművész és Murányi Erzsi operaénekesnő közreműködésével nagy művészestélyt, — február 17-én, szom­baton műkedvelői színielőadást rendez a városi színházban. Műsor: Február hó 16-án. 1. Élő­képek. a) Sinibaldi: Tavasz, b) Felolvasás Ho­méroszból. Alakítják: Bélák Rózsi, Farkas Lenke, Goldberg Ida, Gyurátz Linus, Hanauer Mici, Horváth Irén, Schönfeld Edit, Szőilősy Karola és Mici, Tompa Bözsi, Valkó Vilma és ifj. Saáry Lajos. 2. a) Goethe-Dóczi: A Faust nagy jele­nete ; b) XVII. XVIII. századbeli kuruc versek ; c) Endrődi kuruc verseiből. Előadja Bihari Ákos, a Vigszinház tagja. 3. a) Massenet: Ária a Herodiade c. operából, b) Róbert Franz: Az ősz. Énekli: Murányi Erzsi, operaénekesnő, zongorán kiséri: dr. Rácz Dezső. 4 a) Antonius beszéde Caesar holtteste felett, b) Arany- ós Petőfi-versek. Előadja Bihari Ákos. 5. a) Chopin: Etude C-moll. b) Liszt: Legenda a tenger hul­lámain járó Szt.-Ferencről. Zongorán előadja: dr. Rácz Dezső. 6. a) Meyerbeer: Ária a Pró­féta c. operából, b) Lányi Ernő : Kurucmadár, halálmadár. Énekli: Murányi Erzsi, zongorán kiséri: dr. Rácz Dezső. 7. a) Részlet Rostand Cyrano de Bergeracjából, b) Kiss József: Jehova (II. rész). Előadja: Bihari Ákos. 8. Kuruc dalok. Tóth Lajos főisk. zenetanár vezetésével énekli a főiskolai kántus. — Február hó 17-én. Ideges nők. Vígjáték 3 felvonásban. írták Ernest Blum és Raoul Toché. Ford. Paulay Ede. — Rendező : Sándor Pál. Előadják: Szabó Imre, Nagy András, Káldy Margit, Kovács Mariska, Ress Margit, Deli Berta, Molnár Béla, Wolmuth Lajos, Bélák Rózsika, Hanauer Mici, Mayer Annus, Ress Irén, Schneider Terike, Major Matild, Moravetz György, Nagy Ferenc. Helyárak: Földszinti nagy páholy 14 K, földszinti kis páholy 12 K, eme­leti nagy páholy 12 K, emeleti kis páholy 10 K, erkély I. sor 3 K, II. sor 2 K, erkély álló 1 K. Földszinti ülőhely I.—III. sor 2'40 K, a többi sor 2 K. Földszinti állóhely 80 f, diákjegy 60 f, Karzati ülőhely 40 f. Jegyek (állóhelyek és karzat kivételével) csak a két előadásra együtt előre válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében. Mindkét előadás kezdődik este fél 8 órakor. A szinház meleg lesz. A második esti előadás után a Griff-ben társasvacsora és tánc. — Áthelyezések. A pénzügyminiszter a helybeli 19. felmérési felügyelőségtől 1912 má­jus elsejével áthelyezte Bodonyi Aurél főmér­nököt az egri, Major László felmérési gyakor­nokot a nagyenyedi, Horky István felmérési gyakornokot a temesvári felmérési felügyelő­séghez és Boódor Sándor mérnököt a budapesti háromszögelő hivatalhoz. idő, a nyugati légáramlásét enyhe, csapadékos idő jelzi. Ezzel az uralkodó légárlamlással vándorol­nak nyugatról keletre a ciklonok, és úgyszólván ezektől függ a mi időjárásunk. Óriási kiterjedésű, néha több ezer kilométer átmérőjű forgószelek ezek, amelyeknek létrehozásában a napsugárzá­son kívül meg más, itt részletesen nem tárgyal­ható meehanikai okok is közreműködnek. A oiklon középpontja felé áramlik lenn minden felől a levegő, ismét nem egyenes vonalban, hanem a fölforgás előbb említett eltérítő hatása folytán Bpirális pályán. A szél forgásának irá­nya ós északi félgömbön az óramutató járá­sával ellenkező. A középpontban fölszáll a levegő, és íönn újra szótáramlik. A oiklon középpontjá ban tehát kicsiny a légnyomás, „depresszió" keletkezik, és rendesen bő esőzés. A oiklon külső képe olyan, mintha kisebb nyári monszun volna, de míg a monszun egy helyen áll, a oiklon nyugatról keletre vándorol ós magával viszi az időjárást is, az esőt és szelet. A ciklon érkezésekor nálunk rendesen déli, délkeleti sze­lek fújnak, középpontjának elvonulása után erősebb északnyugati sőt hideg északi szól támad, mert az uralkodó nyugati légáramlás, mely a ciklont magával viszi, növeli a szelet, mig a oiklon érkezése előtt ellene működött. Ebből érthető, hogy mig a január 7 — 8-iki ós a febr. 3 -iki szokatlanúl mély ciklonok ér­kezése közben csak gyenge szól fujt, addig elvonulásuk után tomboló északi vihar hozott dermesztő hideget S tések érkeznek az időjárásról Európa minden részéből Ezen adatok alapján térképet készítenek, amelyen meglátszik a ciklonok helye és mivel tudjuk a oiklon vonulásának irányát, megmond hatjuk eló're, hogy mely helyeken fog keresztül­vonulni, ós nagyjában milyen szeleket, milyen esőzést hoz. De legföllebb 2-3 nappal előre, mert Európa nyugoti széléről ennyi idő alatt elérkezik hozzánk a ciklon. — A meteorológiai intézetnek délben kiadott jóslatát délután, a gabona és aranyárfolyammal együtt, távirati úton továbbítja a posta. Pápán ia ki van füg gesztve a jóslat a posta ablakában. — De ezen általános jellegű jóslatoktól ne várjunk többet, mint amit várhatunk : a bekövetkezendő idő­járásnak csakis általános jellegét mondják meg. Azonban egy kis gyakorlattal, a helyi jelek fel­használásával, ezen jóslatok alapján eléggé biz­tos következtetést lehet vonni a másnapi időre. (Termószete-en csakis akkor, ha magunk is megfigyeljük a hőmérsékletet, a levegő nedves­ségót, főképpen pedig a légnyomást, a szelet és a felhők vonulását.) A ciklonok vándorlásának törvényét ismer­jük ; keletkezésének okát akarja megmagyarázni a mai meteorológia. A Nap sugárzásán kívül itt más okok is működnek; egyik ilyen ok lehet a Nap és Hold vonzása is. Ezt az okot vizsgálja Hoitsy Pál legújabban megjelent könyvében. Ne értsük félre: nem a holdnegyedek befolyá­sának régi elmélete ez! Ő nem azt mondja, hogy pl. az újhold esős időt hoz, hanem azt, hogy újhold és holdtölte alkalmával, amikor a Hold, Föld és a Nap majdnem egy vonalba esnek, a Földnek azon délkörén, amelyet a Hold­ból és a Napból a Föld középpontjába húzott egyenesek metszenek, a két égitestnek ezen esetben egymást erősítő vonzása légnyomásbeli változásokat idézhet elő. Nem lehetetlen, hogy ily módon valami hatást létesít a két égitest együttes vonzása, ós Hoitsy ezt a hatást a régebbi megfigyelésekből több esetben ki is mutatja. — Bár a január 19-ikóre kimondott jóslata nem vált be teljesen és ez az elmélet, ha egészen helyesnek bizonyúlna is, nem minden ciklonnak keletkezését magyarázná meg, arra mindenesetre érdemes, hogy a meteorológusok tovább foglalkozzanak a fölvetett eszmével. Hiszen ez volna az első komoly eszköz, amely ­nek segélyével időjárásunk némely változásá t hosszú idővel előre meg lehetne jósolni. — Széltében látunk aneroid-barométereket, mindenféle hangzatos felírással a „derült időtől" kezdve egészen a „földrengésig". Ezeknek a felírásoknak semmi jelentősége nincsen. Már csak azért sincs, mert nem a légnyomás nagy­ságából, hanem a változás irányából lehet követ­keztetni az időjárásra. Ha á levegő nyomása gyorsan csökken, akkor oiklon közeledik ; való­szinü tehát az időváltozás, a szeles, esős idő. — De a barometer magában nem elegendő az időjósláshoz. Általában az időjóslás még nagyon távol áll attól, hogy minden igényt kielégítsen. Hát még ha a nagyon bonyolúlt jelenség csoport más részeire, pl. a nyári zivatarokra gondolunk l — De ezekről most már nem beszélhetek. — Talán lesz még rá alkalom, hogy részletesebben ismertethetem itt, esetleg képekben is, a nagy természetnek ezen legszebb tüneményét !

Next

/
Thumbnails
Contents