Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-03 / 5. szám

élénk érdeklődés mutatkozott. A kerület hiva­talos liberális lisztájával szemben egy szocialista (?) liszta is szerepelt, de ilyent alig adtak be 30—40-et, mig a másikkal vagy 290-en szavaz­tak. Azonban nagy személyi korteskedés folyt Lőwenstein Adolf érdekében, akit a legkülön­félébb törlések útján 7 szavazattal be is hoz­tak a hivatalos lisztán jelölt dr. Lőwy László­val szemben. Közéletünk e jeles és önzetlen harcosa virilis cimen azonban így is tagja ma­radt képviselőtestületünknek. Szavazatott lead­tak összesen 336 ot, ebből 95-öt meghatalma­zással. A szavazatok összeszámolása esti 10 óráig tartott s ekkor hirdette csak ki az elnök a következő eredményt. Rendes tagok: Langráf Zsigmond 309, Oswald János 288, dr. Herzog Manó 286, dr. Kötá József 285, Korítschoner József 278, dr. Kőrös Endre 278, Steinberger Lipót (új) 276, Mayersberg Salamon 250, dr. Fehér Dezső (új) 238, Lőwenstein Adolf (új) 200 szavazattal. Póttagok : Blau Henrik 250, Sági Sándor 195, Braunstein Márkus 94, Milkovich Antal 91, Horváth Károly 91, Herczeg Sándor 90, Koncz Sándor 90, Magyar Gyula 79 szavazattal. II- kerület. A II. kerület a csatorna-utcai állami ovodában választott. Választási elnök dr. Ador­ján Gyula volt, jegyzőkönyvvezető Wolmuth Lajos, bizalmi férfiak : Edelényi Szabó József, Babják Ferenc, Csillag Ferenc, Pethő Endre, személyazonosság igazoló : Edvy József rendőr­tizedes volt. A választás elejétől végig élénk tempóban folyt. Két erős párt állott egymással szemben, a kath. népszövetségé és a liberális. Utóbbi erős küzdelem után három jelöltjét vitte be, mig a többi öt mandátum a kath. nép­szövetségé lett. Leadtak összesen 319 szavaza­tot, ebből 58-at meghatalmazással. Este fél 9-kor hirdette ki itt az elnök az eredményt a követ­kezőkben : Rendes tagok: Wuest Ferenc 198, Béri Zsigmond (új) L85, Legény Ferenc 182, Polgár Sándor 181, Molnár István 181, Marton Antal 180, Grábics Vendel (új) 138 és Braun Ármin (új) 136 szavazattal. * Póttagok: Csillag Ferenc 303, Schmid­hoffer Antal 214, Mórocz Károly 175, Mész István 182, Varga István 182, Pető Endre 133, Szabó Mór 133, Szabó Imre 132. III- kerület. Legcsendesebb volt idén a III. kerület, melyben a liberális liszta mondhatni egyhan­gúlag ment keresztül. A választás a községi ovodában folyt Németh István elnöklésével. A viszonyt minél szorosabbá fűzni. A folytonos vagy legalább is gyakori együttlétet a benső barátság leghatalmasabb éltetőjének tartván, délelőttönkint is besurran a konyhába és módját ejti, hogy a készülő menázsit megízlelje. Ugyan­ilyen cimen holmi délről megmaradt marhahú­sok is bevonzzák körülbelül úgy négy óra táj­ban a konyhába. Délután négy óra ugyanis az az időpont, mikor a déli evés mámora végleg elpárolog még az emlékezetből is, és a szakács, aki már ismeri a katonai koszt eme sajátságát, előszedegeti a legszebb marhahús darabokat, és másodszor eszik. Nos az Ober csak úgy terefere, meg melegedés stb. céljából jön ugyan, de ritka eset, hogy ne kapna egy szeletet. Legfeltűnőbb ez a tűzhelyhez való ragasz­kodás akkor, ha este teát osztanak ki. Ilyenkor, ha a folyosón bolyongó lélek egy-egy ajtónyilás­nál bepillant a konyhába, ott a következő jelenet rögződik emlékezetébe : van egy rumos üveg szájával lefelé, egy Oberkanonier a szájával fölfelé, a kettő között pedig semmi hézag sinos és a rum nivója a felfordított üvegben csökkenő irányzatot mutat. Az az egy most már bizonyos, hogy az Oberkanonier ime, tehát rum dolgában is megpumpolja a szakácsot. Mindenekfölött tisztasághoz lévén szokva, ahol osak teheti, az Ober, lemossa magáról a port. A konyha előcsarnokában a vízvezetéki vályúban a másnapi grenadiermarshoz hámozott krumpli ázik. Megesik, hogy félhomályban, vagy, hogy ne kelljen a folyosó végén levő mosdóhoz kalandozni, pár nagy kézvonással megmossa aroát is a krumpli és a csap közötti térben, s azután krétával felírja a falra : ne potrsebooaty, azaz nem szabad használni. Ez részint a lelkiis­jegyzőkönyvet Tomor Imre vezette, bizalmi férfiak Szakács Dániel, Lampérth Ferenc, Jílek Ferenc, Orbán Károly, személyazonossági tanú Kauker Ferenc r.-tizedes voltak. Ámbár ellen­liszta nem volt, mégis szépszámú szavazatot leadtak, összesen 235-öt, ebből 86-ot meg­hatalmazással. Már d. u. fél 5 órakor kihirdet­hető volt a következő eredmény : Rendes tagok : Hajnóczky Béla 235, Giczy Gábor 235, Kovács Sándor 235, Csurgay Lajos 234, dr. Lakos Béla 233, Somogyi Pál 233, Schor Ármin 230, Kerbolt Alajos 188 szavazattal. Póttagok: Fejes Zsigmond 234, Tömböl János 232, Csurgay Gyula 231, Dezső Sándor 230, Sulyok József 228, Molnár Kálmán 226, Kovácsics József 224, Pados József 158 sz. IV. kerület. Élénk és mozgalmas volt a IV. kerület választása. Itt is, mint a Il.-ban még kocsikon is jártak a választók után. Elnök volt Hajnóczky Béla, jegyzőkönyvvezető Horváth Kálmán, bi­zalmi férfiak Németh János, Bolla János, Mol­nár István, Ádám János. A személyazonosságot Ackermann Alajos r.-tizedes igazolta. A libe­rálisok és szociálisták egyesült lisztájával szem­ben zárt falanxban szavazott a katholikus nép­szövetség, amely azonban 100 szavazattal el­bukott a másik párttal szemben, melynek sorai­ból kerültek ki a múlt ciklusban is a kerület képviselői. Leadtak összesen 279 szavazatot, ebből 74 volt meghatalmazásos. A választás eredményét az elnök 5 óra után hirdette ki következőleg: Rendes tagok: Győri Gyula, 172, Baráth József 172, Gyenese János 171, Halász Mihály 171, Becsey Ferenc (új) 171, Muli József (új) 170, Németh János 170, Téringer János 170, Varga József 169 szavazattal. Póttaqok: Jámbor János 173, Nóvák Ist­ván 173, Hencsel József 173, Kósa Károly 173, Varga Lajos 173, Nemes Pál 173, Bolla János ­172, Böröcz József 172 sz. V. kerület. Igen csöndes volt a II. kerületből kiszakí­tott V. kerület (Erzsébetváros és Felsővárosi Hosszú-utca) választása. Két liszta volt ugyan forgalomban, de a kath. népszövetségé itt — mint előre látható volt — kétszeres többséggel legyőzte a liberálisokét. A választás elnöke dr. Kende Ádám volt. A jegyzőkönyvet Kéger Lajos vezette. Bizalmi férfiakként Keresztes Gyula, Somogyi József, Gyenge József és Sági Samu működtek ;* a személyazonosságot Böröcz István rendőrőtrmester igazolta. Leadtak 212 szavaza­meret utólagos megnyugtatása végett történik, részint azért, mert ő tisztaságkedvelő és nem akarja, bogy mindenki a krumplira mosdjék. Mikor pedig a szakács ezt megtudja, nagyon helyesli a felírást (mert Ober az Obernak csak helyeselhet) és nagyobb nyomaték kedvéért a falban zárja el a vízvezetéket. Krakóban a koldusok egészen á la Gorkij öltözködnek, sőt, hanetalán európai szabású vala milyen télikabátot kaptak valahol, el nem mu­lasztják kívül még egy szíjjal átkötni a dere­kukat, mert talán az biztonsági érzést sugall, ha a derék szorosan kötve van. Hát ilyen koldú­sok eljárnak a kaszárnya felé, de az út túlsó oldalán, hogy a katonák észrevegyék őket. Meg is indul az alamizsnálkodás azonnal : Vendzioha­rekruta, elszontyolodot fráter levesz a Kopfbrett­ről egy fél komiszkenyeret és kihajítja az abla­kon. A koldus utána hajol. Vioherek Oberkano­nier, akinek már elfásult a szive, levesz ugyancsak a Kopfbrettröl erre a célra keményített 8 hetes kenyeret, amelynek a morzsájával az ablaküvegre irni lehet, és ilyen félkenyeret vág a koldus felé, ám két évi praxissal, és ha a koldus, ismerve a szokásokat, nem bélelte volna ki magát egy zsákra való ronggyal, meg is halhatna egy ilyen Tref­fertől. így osak elesik. Aztán a minden ablakok Oberkanonierj^itól feléje röpködő kenyerek kö­zül a puhát elviszi, vagyis köznyelven szólva megkeresi a mindennapi kenyerét. Az Ober pe­dig odabent kioktatja a rekrutát, hogy a ko­miszkenyér nagyon előkelő étel éa azzal érvel, hogy akátháuy ember sose ült automobilon, a komisz­kenyér meg igenis ült, mert az autón érkezik a kaszárnyába. Ez azonban bármennyire igaz is, nem vigasztalja meg Vendziohát. Ha a komisz­tot, ebből 31-et meghatalmazással. Az ered­ményt 5 órakor hirdette ki az elnök a követ­kezőkben : Rendes tagok: Ács Ferenc 209, Kalmár Károly 145, Keresztes István 143, Varga Rezső 142, Rechner Márton (új) 118, Kiss Antal (új) 99, Keresztes József 96 szavazattal. Póttagok: Gyurátz László 163, Kelemen Krizosztom 157, Horváth Antal 143, Eperjesi József 141, Turcsányi Samu 135, Molnár József 131, Székely Ferenc 114, Csapó Géza 96 sz. * Záradékul még csak annyit, hogy az új kerületi beosztás igen jól bevált. Bebizonyoso­dott annak az előnye, hogy az utcák a topo­gráfiai helyzetnek megfelelőleg voltak kerületi egységekbe osztva. Azt említenünk sem kell, hogy rendzavarás egyik kerületben sem for­dult elő. A városi takarékpénztár. Évekkel ezelőtt e lapok hasábjain kifej­tettem, hogy azok a városok boldogulhatnak, amelyek oly anyagi forrásokkal rendelkeznek, amelyek képessé teszik a kul túrigények ki­elégítésére, tekintve, hogy lejárt már annak az ideje, miszerint mindent pótadóval fedezz ünk. A legmasszivabb ház is összeomlik, ha több terhet rakunk rá, mint amennyit elbir. így van az adóalanyokkal is, tönkremennek, megsemmi­sülnek anélkül, hogy helyükbe új teherbírók jönnének. Pápa városára annyi megoldatlan fel­adat vár, hogy azoknak megvalósítása csak álomkép lehet ma még, de előlük kitérni idő­vel nem lehet, ha a modern városok között megállani akarunk. Bár a város közegészsége rossznak nem mondható, még mindig igen sok kívánalmat hagy fenn. Egy modern város nem nélkülöz­heti a csatornázást akkor, amikor vízvezetéke van, mert a talajba szívódik, mint minden szenny, piszok, ami aztán annyira megfertőzi, hogy a legkülönbözőbb betegségek melegágyává válik. Ez idő szerint a csatornázás mintegy 600 ezer koronába kerül, nem számítva ide a magánházak csatornáit, ami még kétszer eny­nyire tehető. De nem zárkózhatunk el egy közkórház létesítése elől sem, ahol a betegek nyomban gyógyulást kereshetnék s nem kell őket idegen távoli közkórházakba szállítani. Hogy minő üd­vös intézmény a kórház, azt bőven fejtegetnem nem kell, elég, ha a betegségek tovaterjedésé­nek vele gát vettetik. Tudja minden ember, hogy az egészség kenyérről nagyot akar mondani Pospisil, akkor elmondja, hogy mikor még civilben volt Trop­pauban, látta amint a bakák szuronyára egy egész kenyér volt szúrva, és strafweise így kel­lett a puskával 80 -100 Anschiagübungot cai­nálniok, amely művelet alatt tudvalevőleg a puska állandóan vízszintesen nyúlik előre. Kor­porai Bőhmtől megtudjuk, hogy az eset nem annyira Troppauban játszódott le, mint inkább Krakauban és éppen Pospisillal, még pedig ujoncz korában Nem tudjuk hát, az esetről miként vélekedjünk ... Szerencsére Dorynek Óber már osak civil­ben mesélhet arról, hogy nem akarván bakkancs­fényesítéssel este vesződni, két feketére sütött kenyeret egyszer s mindenkorra kifényesített: suviksszal ós azt tette az ágya elé, hogy az inspekoiós tiszt éjjel a szobába jővén, lássa, milyen rendszerető katona ó'. Felét, amint illik, le ia borította hófehér ronggyal, azonban kifogyván a konyharuhából, erre szorult és aznap este a Gazeta egy példánya képviselte a Fundappet. Véletlenül a tiszt éppen Dorynek cipőit ru^ta meg, hogy arra ment ós a Frűhrapportban már akkor bent volt a neve, mikor a másik oldalára fordult. Ha civilben jön, ráfoghatja akárkire, még Pospisilre is, osak épen meg nem történtté nem teheti. Esténként a rossz lámpavilágnál oberek, önkéntesek vegyesen körülülik a télig megevett rántott leveses csészékkel megrakott asztalt és beszélgetnek, levelet írnak, leányok fényképeit rendezgetik időrend szerint, bajnettot, osittot fényesítenek és foltoznak. Egyéves Hermann vala­mivel odább megfog a csővégnél két puskát és buzogánygyakorlatokat végez, neki nem elég a

Next

/
Thumbnails
Contents