Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-03 / 5. szám

a legdrágább kincs ; hiába van vagyon, kénye^ lem, stb., ha beteg, szívesen felcserélné a kol­dús egészségével összes vagyonát, csak az emésztő fájdalmaktól szabadulhatna meg. A csatornázás és közkórház tehát víz­vezetékünknek elengedhetlen tartozéka. Min­denek előtt tehát programmul ezek megvalósí­tását kell kitűzni. Számba kell venni a város anyagi erejét, minthogy azonban erre a város jelenleg kép­telen, jövödelmi forrást kell nyitni. t A képviselőtestület helyesen gondolkozott akkor, mikor ily jövödelmi forrást keresett a városi takarékpénztárban. Azonban tudjuk, hogy minden intézménynek át kell esni a kezdet nehézségein, tehát az első években bármily alapon szerveztetik is a takarékpénztár, nagyobb jövödelmet alig képes szolgáltatni, mint hogy a | kiadásait fedezze, ha azonban megszilárdúl, évről-évre emelkedik jövödelme. Nem akarok elébe vágni a takarékpénztár szervezésére kiküldött bizottság felfogásának, mégis bátorságot veszek magamnak, hogy véle­ményemet elmondhassam, hisz én voltam az, ki ezen eszmét nemcsak itt, hanem a városok országos takarékpénztári intézményét is a „Váro­sok Lapjá"-ban mint üdvöset, szőnyegre hoztam. Az alaptőke megszerzésére kétféle út áll előttünk. Vagy felhasználja a város a törzs­készpénz vagyonát, mintegy 30 000 koronát és ehhez kibocsát 70.000 korona 5%-kal kamatozó elsőbbségi kötvényt, így rendelkezésre állana 100 ezer korona, melyből 70.000 K után 5% 3500 K 30.000 „ „ 4% 1200 „ Összesen : 4700 K terhelné a takarékpénztár intézményét, vagy eladjuk Antalháza-pusztát akár parcellázva, akár egy darabban, minthogy jelenleg holdjáért kapunk 22 koronát, ha"pedig 1000 koronával értékesítjük, úgy 4%-kal számítva a tőkét, kapunk holdan­ként 40 koronát, 270 holdért kaphatunk 270 ezer koronát, melyből 100 ezer koronát felhasználunk takarékpénztári alaptőkére, 170.000 koronát pe­dig benne gyümölcsözőleg elhelyezünk. A 170 ezer korona betét után 4%-kd nagyobb össze­get kapunk, mint a jelenlegi 6000 korona bér, tehát ingyen jut a város az alaptőkéhez, anélkül, hogy törzsvagyona értékében változás állana be. Ezen utóbbit tartom én célravezetőbbnek mégis úgy, hogy addig is, mig az ingatlan el­adható lesz, bocsásson ki a város 70.000 ko­rona elsőbbségi kötvényt s amint befolyt az értéke, a készpénz-törzsvagyonnal együtt állítsa fel a takarékpénztárt s ha az ingatlan elada­tott, váltsa be az elsőbbségi kötvényeket. Ezzel a metódussal a kezdet nehézségein a takarékpénztár könnyen áteshetik. Az intézet dologi kiadásait pedig az első években meg lehet szorítani, üzleti helyiségül szolgálhatna a városház alatti 2 utcai bolt. Tisztviselő-személy­zetül egy igazgató, egy pénztáros, egy könyvelő s egy irnok. Ha az igazgató dotációját 1000 ko­ronára, a pénztárosét 2000 koronára, a köny­velőjét 2000 koronára, az írnokét 1200 koro­nára vesszük, úgy a személyi kiadás 6200 K-ra, az irodai szerek, nyomtatvány, bolti bérveszte­ség 2000 K, összesen 8200 K-ra rúgnának, ehhez volna számítandó a befektetett alaptőke 4700 K kamata, kiadása volna az intézetnek 12.900, kerekszámban 13.000 K. Ami az elérhető jövödelmet illeti, azt a következőkben vélem preliminálni. 100 ezer' K alaptőke, 300 ezer K városi betét, 200 ezer K privát-betét, 600 ezer K 6%-kal 36.000 K, eb­ből ki kell 4 0/ 0-ot fizetni a városi és magán­betétek után 20.000 K-t, maradna 16.000 K. Minthogy azonban váltóhitelt és kézi zálog­hitelt is nyújtana a város, amely után a kamat­láb magasabb, úgy a jövödelem 20.000 K-ra értékelhető már az első évben. Lényegesen javulna a helyzet azonban, ha az alaptőkéhez a takarékpénztár kamat­mentesen juthatna az ingatlan eladási ára egy­részével, mert akkor 4700 K-val kevesebb teher nyomná a kezdő intézetet. Minthogy tudom, hogy a kezdet nehéz, a takarékpénztár intézményét összekapcsolnám a városi tüzkárbiztosítással, ennek alapjáúl 200 ezer K városi ingatlant jelölnék ki, melyre az alaptőke jelzálogilag biztosíttatnék. Ezelőtt 8—10 évvel foglalkoztam azzal, hogy a Pápa városában lévő házak és ingók mennyi tüzkárbiztosítási dijat fizetnek, ha jól emlékezem, 35—40.000 K-ra rúgott, pedig akkor még 1200 ház volt Pápán, ma pedig 1900. Ha csak 35.000 K biztosítási dijat veszünk alapul, ellenben az összeállított tüzkárstatisztikai adat szerint évi 10.000 K kárt, úgy ezen üzletág 20—25.000 K jövödelmet produkálna. Mint­hogy én a számítások terén mindig pesszimista voltam, most is viszontbiztosításra a veszélyes i tárgyak, ingóságok, zsupptetős házaknál leütök 8-9000 K-t, maradna 15 -16.000 K. Ezen üzletág bevonásával ha kellene is szaporítani a személyzetet, azt csak a segéd­személyzetnél volna szükséges, ami jelenték­telenül emelné a költségeket. Rizikós vállalat­nak egyáltalában nem minősíthető a tüzkár­biztositás, miután a veszélyes tárgyak viszont­biztosítása mellett anyagi kár a várost nem érheti. Jövödelme azonban lehetővé tenné, hogy 8—10 év alatt városunk mindazokkal az intézményekkel birna, amelyek után minden polgár epedve vár. Ezeket kívántam a város jól felfogott ér­dekében a takarékpénztári bizottság összeülése előtt közreadni. Ctt. K. A VÁROSHÁZÁRÓL, § Alakuló közgyűlés. Az új képviselő­testület alakuló közgyűlését az alispán február 5-én délelőtt 11 órára tűzte ki. § Városi közgyűlés. Az új képviselő­testület érdemleges gyűlésre 1912 február 8-án délután 3 órakor gyül először össze. Tárgy­sorra a következő ügyek lesznek kitűzve: 1. Elhagyott gyermekek segélyalapjának szám­adása. 2. A bizottságok megalakítása. 3. Hor­váth Sándor kérelme pilóta-segélyért. 4. A Czelli-úti aszfalt-járda. 5. A Moravek-ház meg­vétele.' 6. Termokémiai telep ügye. 7. Föld­mivelési miniszteri leirat a munkásházak ügyé­ben. 8. Lang Ignác kérelme a Czincza bebolto­zása tárgyában. 9. A Csóka-utcai vízlevezető csővezeték ügye. 10. A vágóhíd építésére be­érkezett ajánlatok. § A vitás utcavonal. A Jókai Mór utca 72. sz. ház építési vonala ügyében Molterer János államépítészeti hivatali főnök folyó hó 29-én Pápán járt s az építészeti bizottság, vala­mint a tanács három tagjának közreműködésé­vel helyszíni szemlét tartott. A helyszíni szemle alapján kijelentette az államépítészeti hivatal főnöke, hogy a közigazgatási bizottságnak a tanács idevágó határozata jóváhagyását fogja javasolni, mert a tanács az utcavonalat helye­sen állapította meg. § A gabonavásár elhelyezése ügyében a rendőrkapitány azt a javaslatot tette, hogy a vásár eddigi helyéről (a Főtérről) a régi heti állatvásártér területére tétessék át, mert a Fő­téren a kirakodó iparosok áruikkal már nem férnek el. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai-kör vasárnap, február hó 4-én este 6 órakor saját helyiségében estélyt tart. 1. Felolvasás. Tartja Fejes Zsigmond. 2. Dialóg. Az egérke, Des Roseaux-tól. Előadják Lázár Boriska és Hirsch Jenő. 3. Magyar dalok. Saját átiratában cimbalmon előadja Bogár Istvánné. 4. Költemények. Szavalja Molnár Kál­mán. 5. Dalok. Énekli Kurucz Gyula. = A leányegyesület február hó 4-én, azaz vasárnap délután 5 órakor rendezi előadó ülését, a következő műsorral: 1. Beethoven: I. Symfónia. Zongorán négy kézre előadják Eisler Ilona és Eisler Lili. 2. Várady Antal: Regi könyv. Szavalja Steiner Irma. 3. Felolvasás. Tartja dr. Beke Jenő. 4. Költemények. Irta és előadja Székely Béla. 5. Dalok. Énekli Pálovics Annus. Hegedűn kiséri Füredi Dömötör. napi exercirozás. Kucsera Oberkanonier darabig figyeli, aztán elbeszélésbe kezd: Múltkor a Zugsführer Freinekkel, meg a Kaprál Jancsik­kal a Kazimierz ben voltam a piwiarniában (sörcsarnok). A huszonhatos dragonyoeoktól volt ott egy, aki az idegen légióból jött haza és most tovább szolgál. Ez megfog egy ötkoronást és ráteszi a mutató meg a gyűrűs ójjára, a fölülmaradt középső űjjára meg rávág a jobb öklével, mire az ötkoronás elgörbül. Kaprál Jancsik mondja neki, egyenesítse ki: hát ki is egyenesítette ugyanúgy. A légión sokan tudják ezt, mondta a dragonyos. Senki sincs a hallgatóságban, aki meg ne volna győződve, hogy Kucserától is kitelnék ilyesmi, csakhogy most nincs kedve; vagy olyan is van, aki azt hiszi, hogy csupa szerény­ségből ráfog másra ilyeneket, pedig talán ő volt az. ő maga nem iparkodik a pro ós kontra hiedelmeket eloszlatni. Kis vártatva fölkel és elindul az ajtó felé. Hova megy ? — kérdezi valaki az önkéntesek közül. Do contini — feleli, a kantinba; pedig eszében sem volt, de azért megkórdó, nem hozatnak-e valamit. A kezek a zsebbe mélyed nek és kiadódik a megbizás azzal együtt, hogy a visszajáró, két, öt, három vasat ne hozza vissza, hanem vegyen egy plecionkát (fonott kaláos) vagy igyék egy stampedli horskát. Persze, meg nem köszöni. A hároméves katona lenézi az egyéves önkéntest Mindezek után ugyancsak Kucsera az, aki újév reggelén hazaérkezvén kikapcsolja az ágyak végét, úgy, hogy az alvók leessenek, azután kieresztett Uberachwunggalamelyben a bajonett hüvelyt is bennfelejti, az összes alvókat el­páholja ok nélkül ugyan, de irgalmatlanul. Közbe azt ordítja : heuergema — az idén sza­badulunk. Azután felcsatolja a patrontáskákat, és szolgálatba áll, mint aki nem ivott meg két liter pálinkát, és még osak a szeme se karikás. Némelykor homályos dolgok történnek az öberkanonierral. Rövidebb, hosszabb időre el tűnik a laktanya falai közül, holott kimutatható­lag semmiféle delegációba nem választották be, sőt a sokkal egyszerűbben hozzáférhető Überzeit sincs ezzel semmi összefüggésben Hiába azon­ban minden titokzatosság! könyvekben nyoma van mindennek. Itt van a Dorynek. Erre is az Árztliches-Visitirungs-Protokollból lehetett rá­jönni, hogy : zur Abbüssung eines 5 tagién stren­gen Arrestes gesund abgegangen in die Rudolfs­Kasernes. Sok ceremónia persze ninc-i. Egyszerű dolog történik ilyenkor. Este, napiparancs ki­adása után a napos odalép az Oberhez, és azt az ajánlatot teszi neki, hogy majd ábgardirozza a közeli Rudolf-Lak tanyába, ahol számára ágyat vetettek. Az Ober rendesen szó nélkül elfogadja az ajánlatot, bár tudja, hogy az Ígéretnek 'csak az a fele igaz, hogy : Rudolf-Kaszárnya ; az a fele, hogy ágyat vetettek, nem exisztál. Ilyenfajta események egészen más világítás­ban tüntetik fel az Obert, és nem hihető, hogy ilyenért valamely impresszárió kecsegtető aján­latot tenne neki; mindazonáltal látszólag ki­pihenten és felfrissülve jelentkezik újra szolgálat­tételre. Mindjárt első nap hatalmasan kikel minőség révén lett világhírű a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok ­-.jggggM gBOBBBgi A hygienihus m^ Pfllma kaucsuk! ágybetét I minősége I ••• elsőrangú mmJ

Next

/
Thumbnails
Contents