Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-02-03 / 5. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési drii - • gész évre 12, félévre 6; negyedévre 3 K. Ügyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KÓROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Korán örülnek, akik Barkóczy bukásán örülnek, mert ez a bukás későn jött. Jött akkor, amikor ő már hat esztendőn át szabadon garázdálkodott a magyar középiskola birodalmában s a maga reakciós kormányzatának őrszemeit sorba elhelyezte az összes főbb állomáshelyeken. És ez még a kisebb baj lenne. Emberek jönnek, emberek mennek és igazgatók, sőt főigazgatók sem örökéletüek. Ennél sokkal nagyobb veszedelmet zúdított rá Barkóczy a magyar közéletre az által, hogy azt a magyar középiskolai tanárságot, amely a maga százados hagyományában, magyar nemzeti szellemében az idők minden viszontagságai, kormányok, sőt kormányformák minden változásai közepette egységes és egységesen liberális volt, ketté választotta, egymás ellen ingerelte, ideális harmóniáját megbontotta. Igaz, hogy a tábor, amely a régi becsületes magyar és becsületesen tanári hagyományt képviselő Négyessy László mögé sorakozik, legalabb is tizszer akkora, mint azoké, kiket Barkóczy varázsa szakadárokká tett, mégis a magyar közoktatás minden barátja csak fájlalhatja azt, hogy azokat a tanárokat, akik eddig nemcsak a magyar kultúra szeretetében, de nevelési elveik érvényesítésében is egyek voltak, ma egy fanatikus báró akit a darabontkorszak idején tiszta véletlen vezető polcra helyezett, részben legalább a maga híveinek vallhatja. Kétségünk nincs az iránt, hogy a magyar tanárság még valamikor rátalál önmagára s abban a nagyszerű egységben lesz a magyar kultúra leghatékonyabb emelőrudja, amely egységével minden igaz magyar becsülését kiérdemelte. Hogy ez hirtelen megtörténhessék, ahhoz azonban valami nagy-nagy eseménynek, talán országos megrázkódtatásnak kellene bekövetkeznie. Ettől pedig Isten óvja mi magyar hazánkat. Inkább csak szenvedjük azt, amit a sors és Barkóczy ránk mért s hagyjuk a mindent meggyógyító időre, hogy gyógyítsa a sebet, amit a magyar középiskola sötét bárója vágott a maga „dsidá" jávai a magyar kultúra jobb sorsra érdemes testén. Addig azonban, mig a seb nem gyógyul, korai az öröm. Korai, mert későn jött. Mert hat évig mégis csak Barkóczy volt az úr. Városi képviselőválasztás. A tegnapelőtti városi képviselőválasztás alkalmával városunknak új beosztás szerinti öt kerületében összesen 1381 szavazattal nyilvánítottak a város adó fizető polgárai akaratukat arra nézve, hogy kifcet óhajtanak a jövöben a képviselőtestületben a város ügyeinek intézőiül. 1381 szavazat magában is impozáns szám, de nyer még jelentőségben azáltal, ha összehasonlítjuk csak a legutóbbi két választásnak, az 1906-ikinak és az 1909-ikinek adataival. Régebbi adatokra azért nem terjeszkedünk ki, mert azokból is csak ugyanazt a tanuságpt vonhatni: ik le, mint az utolsó három választásnak eredményéből. 1906ban leszavaztak I. ker. 289, II. 258, III. 186, IV. 123, összesen 856, 1909-ben: I. 206, II. 372, 111. 341, IV. 168, összesen 1087. Ezzel szemben idén I. ker. 336, II. 319, III. 235, IV. 279, V. 212 összesen, mint fentebb is jeleztük, 1381. A szavazatok számának e tekintélyes emelkedése összefügg persze a községi adófizető s így szavazattal biró választók számának emelkedésével is, de ily nagyarányú emelkedést ez egymagában nem okol meg. A fö ok kétségen kivul a választók érdeklődésének fokozódása a községi képviselőválasztások s így közvetve a város közügyeinek intézése iránt. Nagyon kívánatos volna, ha az érdeklődést a megválasztottak a maguk működésével ki is tudnák s ki is akarnák elégíteni. A szociális élet alakulásai nagy feladatokat rónak a város vezetőségére, e feladatnak csak kötelességét hiven teljesítő képviselőtestület felelhet meg. Figyelemmel fogjuk kisérni e szempontból a képviselőtestület működését. S ha látni fogjuk, hogy a megválasztott képviselők e tekintetben semmi kifogás alá nem esnek, akkor elfeledjük azokat a félig sajnálatos, félig komikus jelenségeket, amiknek a választás napján tanúi voltunk. Ha valaki dolgozni akar és tud a város javára, akkor ne hányja senki szemére, hogy az ehhez való jogcímet hogyan szerezte meg. A választások lefolyásáról itt következik beszámolónk : I. ker-ület. A belvárosi választást az egész választás elnöke, Sült József kir. tanácsos vezette a városházán. Jegyzőkönyvvezető Thury Lajos volt; bizalmi férfiak Botka Jenő, dr. Csoknyay János, Kohn Miksa Mihály, Wittmann Ignác (téglagyáros) ós Kutnmer János. A személyazonosságot Frisch Ferenc rendőrtizedes igazolta. A választás iránt kezdettől végig igen A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. Oberkanonierok. Irta: R. E. A tüzérkatonák kaszárnyai élete nem aDnyira ismeretes a nagyközönség előtt, mint a bakáké. Mit; a Jhakaság, amelyből legtöbb van, és a különböző lovasságok, amelyek legfeltűnőbbek, az emberek általános érdeklődésének folyton tárgyai, addig a nehézkes tüzérekről sokan azt sem tudják, hogy már közember korukban is rangkülönbség van közöttük, és hogy az Ober kanonierok magateremtette kiváltságnak és kényelemnek részese, amiről az Unterkanonier nem is álmodhatik legalább addig, mig Oberkanonierrá nem léptetik elő. Sok minden, amit egy év alatt meg nem merne tenni az önkéntes, vagy rekruta, nevetségesen plazuibilis egy vén Ober előtt. Például, hogy ő napiparancs kiadái-a előtt is meg meri vetni az ágyát, holott ez szigorúan tilos; sőt azt a luxust is megengedi magának, hogy nem is antrétól Befélhez, ha a zugsführertől, akivel pertu van, előre tudja, hogy a Dienszt far morgen rovatban még mint Profósz nem fog szerepelni. Tapintatlan Oberkanon'er azért megjárhatja némelykor. Itt van mindjárt Sztás és Joohim. Egyszerűen elmulasztották az ezredparancsnok ságnál bejelenteni találmányukat, a gorabiiélküli hózentrágert, ami pedig igazán a kényelem netovábbja, megszüntetvén az időpazarló gomb felvarrást. Szerintük a leszakadt gomb helyén lyukat kellett íurni a posztóba, ezen keresztül húzni a nadrágtartó gomblyukas nyúlványát, és egy keresztbe állítót gyufaszállal meggátolni a nadrágtartót abban, hogy hivatását szem elől tévessze. Az ötlet fényesen bevált. Csakhamar hat század látta el magát kellő mennyiségű gyufával, mig egyszer Monturvizitnól rájöttek a legénység szibarita hajlamaira s a felfedezést követő monstre-kaszárnyafogság tartama alatt a kantinosné az óriás mérveket öltött cérnavásárlási kedvet alig tudta kielégíteni. Igazán élelmes Ober nem is fecsérli tehet ségét az egyenruha módosítására. Inkánb peitu van a szakáccsal, £s ezen a jogon hétköznap délután is feketekávézik. Kávé után kikönyökölnek az ablakba ós a párkány bádogjába belevésik, — ki tudja hányadszor? — a neveiket, ós azt, hogy pl. 237 dne do orlabu. (Mikor pedig már csak 150 nap van hátra a szabaduláshoz, veszuek egy oentiméterszalagot ós mindennap levágnak belőle egy centimétert.) Vagy karonfogva sétálnak a százlópés hosszú, visszhangos folyosón ós dúdolnak gyerekea inólabáju morva dalokat; ha önKÓntes megy arra, összenéznek ós azt mondják egymásnak szemeikkel : mi ez mihozzánk, 3 évesekhez ? I Ha jó kedvűk van, eléneklik az öreg katonák öuórzettől duzzadó nótáját: Exercircu znáji starsi vojáci Tyi z toho máji spász a legráci. Jak se naucsil exercirovaty : Tak se naucsi holky milovaty. Azaz: exercirozni tudnak az öreg katonák, nekik ez csupa játék és szórakozás. Amint megtanultak exercirozni, úgy szeretik őket a lányok. A szakáccsal való barátságot mindenekfölött becsesnek tartja az Ober ós iparkodik a A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I f W ^^ WW technológiát végzett szabómester, vago uezso^yg^ Pápa, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. "IfTT f r *^^ kiváló minőség és csínos kiállításukért mUnKairn több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.