Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-09-28 / 39. szám

egyházi egyesületek raktak le az elnökség asztalára. A felemelő részletekben bővelkedő ünnepségekről a következő tudósításban számolunk be : Templomi ünnepély. A Gyámintézeti ünnepségek szombaton este az ev. templomban tartott ünnepéllyel vették kezdetüket. Fél hét órára, mire az ünnepély kezdete jelezve volt, a templom szorongásig megtelt. A figyelmes rendezőség, amelynek lelke Baldauf Gusztáv püspöki titkár volt, a vidéki vendégek részére külön fenntartott helyről gondoskodott. A lelkészi padban Gyurátz, Geduly, Scholtz püspökök, a fenntartott helyeken dr. Berzsenyi Jenő, Sztehlo Kornél, dr. Kéle> Zoltán, az esperesi kar számos tagja, az egyházkerületi gyámintézetek elnökei stb. foglaltak helyet. (Dr. Láng Lajos elnök a delegáció üléseire való előkészület miatt nem lehetett jelen.) Mikor a Luther-köpenyes lelkészek bevonultak a templomba, felbúgott az orgona, s hatalmas kórusban felcsendült a hivek ajkain az ének. A. délszaki növényekkel Ízlésesen díszített oltárnál Mesterházy László pápai másod lelkész fungált, szentigéket olvasván és imát mondván, majd a szószéken Révész János nagybányai lelkész prédikált, a Gyámintézetre alkalmazott textus alapján. Építő hatású beszédét áhítatos figyelemmel hallgatták. Baldauf Gusztáv püspöki titkár Nagy Pál orgona-kisérete mellett szólót énekelt, gyönyörű, érces tenorja betöltötte a tágas templomot. Meglepő szép éneke általános elismerésre talált. Ezután Scholtz Gusztáv püspök, az egyetemes Gyámintézet elnöke lépett az oltár előtt elhelyezett előadóasztalka elé, s magvas tartalmú, lendülettel előadott megnyitó-beszédet mondott, melyben a Gyámintézet céljainak fejtegetése mellett hálás köszönetét fejezte ki a virágzó hitéletet mutató pápai gyülekezetnek és Pápa városának azért a szives vendégszeretetért, amellyel a Gyámintézetet fogadták körükben samaritánusi útján. A gyülekezeti vegyeskar Nagy Pál tanító vezetése mellett ritka szép összhangban egy poétikus esti dalt énekelt, melynek elhangzása után Stráner Vilmos soproni theol. akad. tanár szabad előadása következett. A szeretet ikertestvéréről, a jótékonyságról értekezett, tömör tartalmasságával, világos okfejtéseivel, elegáns előadási módjával lebilincselvén a hallgatóságot. A hely szentsége nem engedte, hogy a közön-" ség hangosan fejezze ki tetszését, de az arcokon meglátszott, hogy a tudós tanár előadása utat talált a szivekhez. Kemény Béla városi jegyző Beethoventől románcot játszott hegedűn Nagy Pál orgona-kisérete mellett. A mintaszerű technikával eljátszott remek hegedü-szólót az orgona simulékony hangjai mellett igazi művészi élvezet volt hallgatni. Famler Gusztáv bányai — Huszonkilencedike van. Holnaputánig még elég lett volna a házra is. Az asszony egyszerre felkacagott, kedves derűvel, feloldón, csengőn, ós fiatalos, üde fogsora kifehérlett. Aztán elkezdték mind a ketten, átmenet nélkül a csúf bosszankodásból, — túlesve, kiszabaduitan. Beh jó is ez a nagy város ! Otthon ilyesnék híre menne, csúfnév ragadna rájuk, Tisza-Duna le nem mosná; itt csak a szomszéd utcába kell eljutni és tninden felejtve. S az eset merő komikum; az utolsó tallér balsorsa. Percekbe telt, míg kimulatták magukat. — Hanem most mi lesz ? — kérdezte az asszony végre, köhécselve a nevetéstol. — Hát a sötét nyomor, drágám ! — mondta az ura már némi fölényes humorral, mert Őt is helyrebillentette a menyecske friss osaesk asága. A közös é» ugyancsak profán kellemetlenség az imént s e kis játék-nyomoruság érzése összemelegítette őket. Hogy nincs pénz, egy krajoár sincs ! . . . — Holnap reggel kérhetek valamelyiktől a hivatalban; bár nem szívesen! — tűnődött a férj. — Holnap! Jó, de ma mi lesz! Hogy eszünk vacsorát! Azzal indultam, hogy útközben veszünk húst itt a körút sarkán. Tudok egy jó boltot itt. De így most . . . koplalunk ! — És ráadásul ninos cigarettám! — mormogta a férj újra kedvetlenebbül. De akkor egyszerre megállt hirtelen és a feleségére mosolygott. Szinte elpirosodva, kicsit bűntudatosan ugyan, de azért megmondta az ötletét. egyházker. gyám intézeti elnök gyámintézeti előadást tartott egyházkerülete gyámintézeti munkásságából, kiemelvén, hogy torzsai egyházában a gyámintézet és a Gusztáv Adolf egyesület támogatásával létesült konfirmándus-otthon ma már 36 árvának nyújt az élet viszontagságai ellen biztos menedéket. — A lélekemelő ünnepélyt Gyurátz püspök áhítatra gerjesztő buzgó imája fejezte be. Istenitisztelet végeztével a templomajtókban Gyurátz Linus, Kluge Aliz, Kovácsics Teréz, Szutter Mariska, Tompa Bözsi és Nánik Emilia offertóriumot gyűjtöttek a Gyámintézet javára, mely alkalommal befolyt 169 korona. * 9 óra után a vidéki vendégek s sokan a helyi intelligenciából ismerkedésre jöttek össze a Griffben. Az ismerkedés a lehető legkedélyesebben folyt le, s mivel hölgyek is voltak a társaságban, a fiatalság csakhamar táncra perdült. A társaság éjfél után oszlott szét. A közgyűlés. A Gyámintézet közgyűlése vasárnap délelőtt folyt le a templomban. Rövid istenitisztelet után, melyben az oltári szolgálatot Baldauf Gusztáv püspöki titkár látta el, s a vegyeskar Szutter Dániel igazgató-tanító vezetésével Beethoventől gyönyörű karéneket adott elő, — a Gyámintézet vezérkara elfoglalta helyét a tanácskozási asztalnál s 10 óra tájban kezdetét vette a gyűlés. A világi elnöki tisztséget Scholtz püspök mellett a gyűlés tagjainak sajnálatára távollevő báró Láng Lajos helyetteseképen dr. Kéler Zoltán budapesti előkelő ügyvéd, a dunáninneni gyámintézet világi elnöke töltötte be. Ö nyitotta meg rövid szavakban a tanácskozást, szívélyesen üdvözölvén a gyűlés alkotó tagjait, a vendégeket, köztük első sorban a dunántúli ref. egyházkerület illusztris küldöttségét. Azután Scholtz püspök vette át a szót, s ajánlatára a királyt, a Posenben gyűlésező német Gusztáv Adolf egyletet táviratilag üdvözölték. Majd bemutatta az egyetemes Gyámintézet munkásságát feltüntető, gonddal megszerkesztett évi jelentését, s végül kérte, hogy hajlott korára, nagy elfoglaltságára való tekintetből mentsék fel őt elnöki tisztsége alól. A közóhajnak engedve, kijelentette azután, hogy elnöki tisztségét még egy évig viseli, de ez alatt az év alatt gondoskodni kell helyének betöltéséről. Ennek megfelelőleg kimondották, hogy az egyházi elnök választását elrendelik. Ezután a tisztelgő küldöttségek járultak az elnökség elé. A református egyházkerület népes küldöttsége élén Németh István egyházker. főjegyző üdvözölte szívből jövő szép beszéddel a Gyáraintézetet, melyet Scholtz püspök a testvéri öröm érzésével köszönt meg. — A veszprémi ev. egyházm. üdvözletét Nagy Kálmán gecsei lelkész tolmácsolta s beszéde — Te, kicsim ! Nincs más hátra, mint . . . megpróbálni . . . — Mit ? Hogy a hamis pénzzel ? . . . — Mért nézel úgy rám ? Gyerek! Azt hiszed bolondok leszünk. Emlékbe tartsuk ? Mindenki úgy tesz azzal, igyekszik túladni rajta, ha hozzájut, — No igen! Ha van egyéb pénz is nála, amivel fizessen, ha észreveszik. De így . . . — Ép ez az érdekes benne! Hogy fognak mulatni otthon, ha megírod. Csak így ér valamit a tréfa, ezt meg kell csinálnod ! — Hogy én ? . . . • Most már ő komolyodott el egy kicsit, rejtett kis asszonyi méltatlankodásaal, hogy a társa nem akar vállalni helyette valami kellemetlent. S tán érezte a cigarettákat a háttérben, mint főmotivumot; amit a visszajáró aprópénzből venni akarna. Makacskodva mondta : — Miért nem mégy be te ? — Én már megkaptam a magamét. De nem, ez más ! Nem lehet kellemetlenséged, ha észreveszik, szépen kijösz, hogy nem tudtad. S a hús mégis asszonydolog, ós te olyan ügyes vagy. — Gyerünk ketten. — Feltűnő volna. Kicsit alkudoztak még, aztán rászánta magát; megindult szinte vadászíhlettel, játékosan, hazárdosan, közönyös nyugalmat tetetve, mint a csínytevő gyerek. Az ura másik sarkon várt rá óvatos távolban. A boltajtóc8ka megcsendült ós egy kis szomvégén 260 korona ajándékot nyújtott át. — A pápai ev. egyház' nevében Mesterházy László másodlelkész, a gyülekezeti nőegylet nevében Perlaky Emma, a leányegylet nevében Káldy Margit, a konfirmált ifjak nevében Tompa Bözsi, az ev. ének- és zenepártoló egyesület nevében ifj. Nánik Pál, a soproni theol. akadémia nejében Grósz theológus mondtak üdvözlő beszédet. Ez utóbbi tisztelgők 440 K pénzbeli ajándékon kivül ezüst gyónó-kelyhet, énekes és imakönyveket bocsátottak a Gyámintézet rendelkezésére. Gyűlés közben kellemes pihenőül Káldy Margit énekelte el erőteljes szoprán-hangján Szentgyörgyi Sándor egyik csinos szerzeményét. Majd folytatták a tanácskozást. A jövő évi közgyűlés helyéül Léva városát tűzték ki. Lőw Fülöp dunántúli, Matemy Lajos tiszai, Bándy Endre dunáninnení gyámintézeti elnökök jelentéseinek meghallgatása után Bognár Endre jegyző referálta a tiszti ügyészi és számvizsgáló bizottsági jelentéseket, mely utóbbiból megtudtuk, hogy a Gyámintézet tőkéje a 400.000 koronát felülhaladja. A segélyek kiosztására vonatkozólag egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés a központi bizottmány tervezetét, mely szerint szép összegű segély jut több szegénydunántúli egyház és iskola felsegítésére is. Ezzel a tárgysorozat kimeríttetvén, Scholtz buzgó imában áldást kért a Gyámintézet munkájára s a gyűlést déli 12 óra után bezárta. A gyűlés után tartott offertorium 112 K-t tett ki. Bankett. Egy órakor a Griff-szállóban társas ebéd volt a vendégek tiszteletére. A banketten körülbelül 100-an vettek részt, köztük igen sokan helybeli társadalmunkból is. Az első felköszöntőt, melyet állva hallgattak végig, Scholtz püspök mondotta a királyra. Gyurátz püspök nagyhatású beszédében a Gyámintézet vezéreit, köztük első sorban Scholtz püspököt éltette. Dr. Berzsenyi Jenő a hazában élő felekezetekre ürített poharat, majd felkérte Gyurátz Linust, hogy régi szokás szerint hordja körül a Gyámintézet javára a Gusztáv Adolf serleget. (A serleg-gyűjtés 97 koronát eredményezett.) Dr. Kluge Endre, a pápai gyülekezet felügyelője a vendégeket, Barthalos István lelkes hévvel Gyurátz püspököt, dr. Kövi József tréfás tónusban Berzsenyi Jenőt, Lamperth Lajos h. polgármester a város nevében a Gyámintézetet, dr. Kovácsics téti járásorvos a hölgyeket, Rápoch Vilmos báró Láng Lajost köszöntötte fel. Ebéd közben érkezett meg a németországi Gusztáv Adolf egylet központi vezetőségének távirati üdvözlése, melyet zajos éljenzéssel fogadtak. Az emelkedett hangulatban lefolyt kitűnő ebéd, melyen Füredi bandája szebbnél-szebb nótákkal szórakoztatta a közönséget, 3 óra után ért véget. Nánik Pál. szód fülkéből kilépett a szók gazdája. Barnapiros, kövóres, bogárszemü fiatal férfi, amilyennek a mészárost festik a gyerekek képeskönyvében. Tán szunyókált odabenn az imént, mert bámészan áll meg a vevő előtt és nagy szemekkel az arcába néz . ... Igen, az asszony köszönése hangjában lehetett valami szokatalan, kis izgalomtól fojtott friss, szeleskedo, eleven, valami félreérteni való ; vagy mert az egész úrinőcske olyas volt a szalagosokros kalapban, bodros, szőke hajával, violás, nagy szemével, pirosra rágcsált kis szájával, mint egy szép, — egy szép virágszál. Mily en is, — barackfák virága, mikor kis bolond szél fój közte tavaszkor ós pereg ós minden jószág. Egy mészárszék gazdája is gondolhat néha ilyesmit ! , . . Mert hogy a gyümölesvirág a jótermés virága, — ós lám, — ez is helyre kis menyecske. Ilyenkor Bzépek az asszonyok, mert jó étvággyal esznek . . . S hogy ezt mind végig győzi nézni éa gondolni, mig egy ismeretlen kis nagyság a fólkiló bélszint kór a pult előtt, lágy zümmögésü szép beszédhangon. Éa hogy a szemét, mely szinte nedvesen csillog, de azért huncutkás kicsit, folyton a férfi arcán tartja. Közben újra beszél, fejét fontoskodva ingatja hozzá. — Fólkilót, igen. Kilója forint negyven ? Óh, rettentő, hogy drágúl. Nézze az Aréna-úton most is egyhuszórt veszem. Komolyan mondom ! — így letisztítva ? — kockáztatja meg a férfi és nagyot szel a jégről levett, friss szagú, vérpiros húsból. „Tetsxetős kis személy ez !" vallja be önmagának ia, amig a faggyút tiszt®-