Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-07-13 / 28. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D

K- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Megszólaló harangok. Nem lesz-e későn már, megszólalnak-e valóban az .elnémult harangok", ki tudná megmondani. Mindegy : a lehetőség arra, hogy a harangok megszólaljanak, végre megadatott. A pápa legmagasabb egyházi beleegyezésével létesül a magyar görög katholikus püspökség s így az a majd negyedmillió színmagyar lakosság, mely eddig az egyházi közösség révén állandóan az eloláhosítás veszedelmének volt kitéve, végre-valahára kiszabadul nehéz, faji és nyelvi önérzetünket mélyen megalázó béklyóiból és saját nyelvén imádhatja Istenét. Hajdudorog — az az ősmagyar, szinmagyar görög katholikus centrum — lesz az új püspökség székhelye s az ott felállítandó szemináriumból indulnak ki nemzetmentő útjokra az új püspökség papjai. És útjok el fog vezetni — igaz — a székhelyhez hasonló tiszta magyar helyekre is, de elvezet legtöbbször olyan vidékre, ahol a magyarok az oláh tengerrel szemben egyházi különállásuk révén tudnak majd érvényesülni. így elvezet útjok a Székelyföldre hol az új püspöknek külön vikáriátusa lesz. Itt, főkép itt vár igazán nagy és nemes misszió az új püspökség exmittáltjaira. Itt megszólaltathatják újból az elnémult harangokat, melyek valaha büszkén zengtek Erdély bércein át. Újbóli zengésük a magyar hegemónia diadalát jelentené. Állami közkórház Pápán. Egyik költségvetési tárgyaláskor — ha jól emlékszem tavaly — addig-addig verte a vasat dr. Lövy László, amíg tényleg felvettek valami potom összeget — tán 1000 K-t — egy Pápán létesítendő közkórház céljaira. Valamelyik gyorsszámító városatya hamarjában ki is kalkulálta, hogy ha a város ebben a tempóban folytatja az alapgyüjtést a maga közkórházához, akkor két emberöltő után már lehet beszélni arról: mikor lehet majd Pápán városi közkórházat létesíteni? Mindegy: az 1000 K beszorításának nem is az volt a célja, hogy ebből legyen meg a közkórház, de ezzel mintegy jelezni akarta a város képviselőtestülete, hogy haladása igényszükségletei közé besorozza a kórházat is, amelyet eddig a szükségletek sorából mindig kiküszöbölt. Elég szégyenletesen. Mert ha Zircznek, Devecsernek meglehet a maga járási kórháza, akkor Pápa sem maradhat el e téren. Igaz, hogy nála az el nem maradás nagy elöugrást is kell, hogy jelentsen, mert nyilvánvaló, hogy ha ekkora városban, mint a miénk, létesül egy kórház, annak nemcsak modern felszerelésünek,, de a nagy város és nagy járás igényeit teljesen kielégítő nagyszabású alkotásnak kell lenni. Arra azonban, hogy valódi nagyszabású alkotást saját erőnkből létesíthessünk, egyelőre bizony nem gondolhattunk. És csodálatosan eddig nem gondoltunk arra sem, hogy hiszen a közegészségügy nemcsak városi, de állami közérdek is, e szerint a városnak nem kellene kizárólag saját erejére támaszkodnia, mikor egy nagyszabású kórházi intézmény megvalósítását tervezi. Igen előkelő helyről, melyet megnevezni egyelőre nem vagyunk feljogosítva,. kapott most a város biztatást arra, hogy volna mód reá, amelyben Pápán állami közkórház volna létesítendő. Az államkormány tudvalevőleg fokozatosabban mind többet tesz a közegészségügy érdekében s a körorvosi fizetés-rendezések, körorvosi állások szaporítását nyomon követi az a törekvése, hogy nevezetesebb vidéki fókuszokban állami közkórházak létesüljenek. Nálunk az intézmény létesítését a már évszázados múltú és dicséretesen működő Irgalmas-kórház felhasználásával illetve állemi kezelésbe átvételével tervezik. Az átveendő kórház természetesen tetemesen kibővíttetnék —• e célra az irgalmasok nagy szőlőskertje áll rendelkezésre — s három osztályra — sebészetire, belgyógyászatira, nőire — berendezve a legmodernebb módon felszereltetnék. Külön, teljesen önálló helyiségek lennének tüdőbetegek ápolására. A várostól más áldozatot nem kivánna a város, mint, hogy jelenlegi kórházi épületének értékét a felszerelésbe fektetné bele. A „PAPA

I HÍRLAP" TARCAJA. A sarki ház. Kopott legény az utcasarkon állva Néz-néz merően egy ódon ablakot, Lenéz reá a mult időknek árnya, Mint egykor az, ki odafent lakott. Szegény legény egy csókot int kezével S eloszlik álma, mint a délibáb Es ballag, mint már annyiszor, tovább. Év évre mult, a sarki ház nem ódon, Új ház ragyog a réginek helyén, Meg is bámulja szörnyű bamba módon A visszatérő vén, kopott legény. Egy ablakból rá hangosan kiszólnak : — „Itt nem adnak ki hónapos szobát /", De vár, csak vár a vén legény tovább. Rosszat sejdítve jön a rendnek őre, Reá rivall: „—* Hé, hallja, vén deres, Mit bámul e sok összetákolt kőre, Ki féle gyorsan, mondja, mit keres ?!"... A vén legénynek ajka megvonaglik: — „Egy álmot hoztam, itten is hagyom . . . Volt nékem itt egy kedves ablakom." Antal Iván. A rettenetes Vidrócki. Irta: Szederkényi Anna. Az ablakot az éjjel nagyon rázta valaki. Széllel bélelt, fekete ördög gallérjával ott járt Vidrócki a sáros utoákon, kergette a szépséges Pap Zsanikát. Egészen ^izonyos, hogy ő volt. Mikor olyan titokzatos egyformán, olyan hátborzongatóan huhukol be a szél az ablakon, remegnek az ágy lábai, elalszik magától a gyertya, mikor láthatatlan lábak halkan tapisgálnak az ágy körül ós zörögnek a vékony poharak, kipattan a zárból a kilinos, olyankor a Vidrócki lelke virágzik, bolondját járja . . . Azon az éjszakán — réges-rég — tavasz volt, tavasz utója. Már melegen sütött a nap, a fák elhányták a virágjukat. A sok virággal volt terítve a fák alja, sziues, hervadt virágszirommal. Délután a papók Zsanikája, az a pap Zsanika, aki fehér volt, magas, karosu, hallgató szájú, nagyszemü, aki olyannak tetszett, mint egy rég megálmodott kép, ez a pap Zsanika végigfutott a réten, a kertek alatt. A kendőjét összekapta a vállán, hogy a kis patakon átalugrott, a kendője lecsúszott ós a osüoske beleért a vizbe. Azontöl amerre ment, mindenütt úgy pergett utána a vízcsepp, mint a királykisasszony szeméből a drága köny, de nem lett belőle gyöngyvirág. Mikor átfutott a réten, visszanézett, sokszor visszanézett, de hogy miért nézett annyit vissza ? Akkor délután kijött Miskolcról az anyám testvére. Az anyám testvérének nagy szőke bajusza volt ós kék szeme volt és az egyik kezén egyszer megfagyott a középső ujja, meg a kis ujja ós azon a kezén mindig keztyüt hordott, mert az a két ujja csúnya piros volt. Az a keztyüs keze mintha a más keze lett volna, úgy nem tartozott hozzá. Akkor délután mindenki haragos volt éa csúnyán nézett. Az anyám azt mondta a belső szobában : A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít • I F W ^ FF technológiát végzett szabómester, vago Dezső ^^^ Páp

a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. tcit | r* kiváló minőség és csinos kiállításukért IV11Í riK^llXl több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.