Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-07-13 / 28. szám

Az eszme, melyet itt — ismétlem — igen előkelő és illetékes tényező felvet, kétségen kivül érdemes reá, hogy az egész városban a legnagyobb rokonszenvvel fogadják. És bár az első pillanatban látszik a tervnek egy kis szépséghibája s ez az, hogy a nagy új kórházat a város belső területén akarja létesíteni, holott ujabban az ily intézmények mindenütt a város szélén, nagy park közepette létesülnek, amit hiszen meg lehetne talán nálunk is oldani és pedig akként, hogy az Irgalmasrend azért a kombinációban megillető módon bennhagyatnék, mondom bár a megoldás, illetve kivitel e módjáról még több szó is fog esni, maga az eszme olyan természetű, aminek felvetéséért csak hálás lehet Pápa városa. Az a Pápa városa, melyből csak a munkásbiztosító pénztár hetenként párosával küldi a betegeket győri, budapesti közkórházakba, az a Pápa városa, melynek a ma meglevő kisebbszerü kórházak helyett egy nagy, szakszempontból kifogástalanul elhelyezett és felszerelt kórház régi s valódi közszüksége, az a Pápa amely e célra sokat áldozni anyagi ereje fogyatékossága miatt nem képes, hálás, nagyon hálás lesz az iránt, ki az állami közkórházat itt életre hivja. A város számadásai. Majd 100 fóli&lapos testes kötetben most jelentek meg Pápa város zárószámadásai. A számadást, melynek rideg adataiból Pápa város egész mozgalmas élete kialakul, Freund Ferenc főszámvevő alapos jelentése nyomán a következőkben ismertetjük: Legfontosabb pénztára a városnak a házi pénztár, amelyre vonatkozó adatokat részletesen közöljük: Költségvetés keretén belüli készpénzbevétel 428.318-44 K, költségvetés szerint bevételre előirányoztatott 391.020-33 K, az előirányzattal szemben a bevétel kedvezőbb 37.298' 11 K. A bevételek első rovatát képező 1910. évi pénztármaradvány áthozatból az 1912. évi költségvetésbe fedezetül felvett összeg az 1911. évi forgalom helyes megállapítása céljából levonandó levén 16.67046 K, az 1911. évi kedvezőbb bevételi eredmény 20.627 K 65 f-t tesz ki. Ezen kedvezőbb bevételi eredmény főbb tételeiben a pénzmaradvány áthozat-, a házbérjövedelem-, a kis földbérletek-, az alapítványok utáni jövedelem-, az előfogati dijtérítmény-, agyag- és homok eladás-, különféle rendkívüli bevétel-, szikvizadó jövedelem- és községi pótadónál állott elő. Jelentékenyebb csökkenés állott elő a helypénz jövedelem-, marhalevél kezelés-, fogyasztási adó- és fogyasztási pótadó jövededelemnél, — ezen címeknél a csökkenés az előirányzattal szemben együttesen 10.894 K 33 fillért-, az 1909. évi tényleges bevétellel szemben pedig 15.850 K 99 fillért teszel; nem folyt be továbbá a jéggyár építésére felvett 76.698 K kölcsön után a jéggyár terhére előirányzott folyószámlái kamat. Az előbb felsorolt bevételek ily nagymérvű apadásának oka az, hogy a marhaállományban elterjedt szájés körömfájás miatt az állatvásárok legnagyobb része be volt tiltva s e miatt a vidéki forgalom nagyon csökkent, továbbá csökkent még a fogyasztási adó bevétel a húsárak emelkedése miatt is. A költségvetés szerint kiadásra előirányoztatott 390.969-39 K, költségvetés keretein belüli kiadások összege 282.238 — K, hitelmegtakarítás 8731 K 39 f. A házi pénztár összes készpénz bevétele 525.010-84 K, összes készpénz kiadása 479.930-40 K, pénzmaradvány 46.080 K 44 fillér. A vagyonleltár szerint a város cselekvő vagyona 2,790.760-77 K, szenvedő vagyona 1,616.939-72 K, marad tiszta vagyonérték: 1,173.821-05 K. A cselekvő vagyonnál az épületek értéke 79.470 koronával emelkedett, az ipar- és kereskedelmi tanonciskola épületének befejezése s a jéggyári építkezés és berendezésre teljesített fizetés folytán; növekedet továbbá a cselekvő tőkék értéke 58.903 koronával a színházépítési alapra és a vízvezetéki tartalékra történt befizetés és a kamatok tőkésítése folytán; emelkedett végül az ingóságok értéke 4165 koronával az újabb leltári tárgyak beszerzése folytán. Apadás állott elő a jövedelmező jogok értékénél, mert a helypénz és urad. vám jövedelmének kevesbedése folytán ezen jogok előző évi tőkeértéke 29.180 K-val szállítandó volt. Végeredményben a cselekvő vagyon növekedett 88.838 K 69 f-rel, a szenvedő vagyon növekedett 84.349 K 96 f-rel s így a tiszta vagyonérték emelkedése 4488 K 73 f. A vízvezetéki pénztárnál a bevétel összesen 69.176 09 K, a kiadás összesen 56.393 48 K volt, maradvány tehát 11.782-61 K. A vízvezetéki csőhálózat ezen évben kiterjesztett a Damjanich-utcára 187 méter, az Irhás-utcára 188 méter és az Anna-térre 115 méter hosszúságban; az újabb beruházás költsége 4617 K 49 f-t tesz ki. A kövezetvám pénztárnál bevétel volt 28.851-07 K, kiadás 20.211-70 K, maradvány: 8639 37 K. A vasúti kövezetvám pénztárnál 1911. évi vasúti kövezetvám-jövedelem az előző évihez viszonyítva 558 K 04 f-rel csökkent. A községi közmunkánál 5.918 44 K maradvány mutatkozik. Az Eizsébetvárosrész pénztára 4136-55 K maradvánnyal zárul. A vágóhíd és jéggyár pénztárában a vágóhídi dijaknál ezen évben az 1910. évi jövedelemhez képest a csökkenés 1556 K 46 fillért-, az utolsó két évben pedig 2935 K 12 fillért tesz ki, ezen nagymérvű csökkenést a nagy husdrágaság idézte elő. A rengeteg számadat tömegből még csak a villanytelepre vonatkozó főbb adatokat közöljük : Annak ellenére, hogy 1911-ben a személyzet fizetését korpótlékszerüleg rendezték, s ez 1585 korona kiadással járt, továbbá az akkumulátor telep 1788 K hátralékos biztosítási diját is befizették, a kiadás csak 1253 K-val növekedett, viszont a bevétel 3242 K-val emelkedett. Végeredményben a telep, mint már évek óta, idén is nagy jövedelemmel zárult. Az idei jövedelem 33.620 K, mely összegből 23.069 K-t az értékcsökkenési alap növelésére, előre nem látható külön leírásokra 9350 K-t, alkalmazottak remunerálására 1200 K-át fordítanak. * A pénzügyi bizottság a zárószámadásokat a következő jelentés kapcsán terjeszti a közgyűlés elé ^ A pénzügyi és gazdasági bizottság megállapítja, hogy a városi tanács az 1911. évi költségvetésben és a közgyűlés későbbi határozataiban megszavazott kiadási tételeket a lehetőség határáig betartani iparkodott, s lényegesebb eltérés csak a szegényügyi kiadásoknál fordul elő, hol a 17.236 K 40 f-nyi előirányzat helyett a szükséglet növekedése folytán tényleg 20.765 K 34 f volt a kiadás, s így 21%-ot meghaladó hiteltúllépés történt. Minthogy azonban az alsóvárosi ovoda és a bejelentési hivatal felállításához megszavazott összegekre nem volt szükség, s ezeken kivül még több kiadási tételnél is volt kisebb-nagyobb megtakarítás, ennélfogva a kiadások előirányzott összegével szemben a megtakarítás 8730 K-t tett ki. A bevételeknél azt az aggasztó jelenséget kell felemlítenünk, hogy a husfogyasztási adó jövedelme már három év óta lényegesen csökkenő — Egy krajcárja sincs . . . Olyan szegény, mint a templom egere . . . Az apám kinyitotta az ajtót és bevágta. Egy darab gitt lehullott az üvegről, odasomfordáltam, fölvettem, mert ón gyűjtöttem a gittet. Apám azt mondta: — De a jánya. Nem igaz, hogy unokahuga. A jánya. A törvénytelen jánya. Rossz vér. Már a vére se jó. Az anyám testvére kalap nélkül jött ki a házból ós ő is keresztülfutott a mezőn, a kertek alatt . . . Én a többit már nem tudom hogyan volt. Ezen az éjszakán ott aludtam Pap Zsanikáóknál, mert engem nagyon szeretett Pap Zsanika. Az a szoba nagy, négyszögletes volt. A mestergerendán könyvek voltak, nagybetűs könyvek. A fiókos kredencen metszett poharak állottak, meg aranyszélű tányérok, egy ravaszul faragott ékszeres láda, amely úgy volt kieszelve, mintha tiz kötet könyv lett volna egy tokban, pedig fából faragott, festett láda volt. Oly szépen gömbölyödött hátul, megvoltak a számok, egy, kettő, három, négy, egészen tizig. De minden kötet egy-egy rejtett fiókocska volt ... Az álló tükör is ott unatkozott, a kredencen a buksza is, a porcellánból való szerenose malac is, meg a két nagy váza. És az a gyönyörű, nagy óra. Az aranyos rámájú, nagy óra a kredenc fölött függött méltóságosan, ünnepélyesen. Az óra lapja kicsi volt, nem jelentett semmit, de az a különös kép alatta. Végtelen mező közepén egy törött oszlop, ezen ül a nagy kaszás halál. Az egyik lába hosszabb volt ennek a halálnak, mint a másik, a feje csodálatosképen lehorgasztva, egészen a melléig ért ar álla, a kaszáját merészen tartotta. így gőgősködött egészen meztelenül a nagy úr, körülötte furcsa emberek. Egy bölcsőben pólyásbaba, azután egy legény, meg egy lány a tűzből kiemelkedő kereszt előtt. Egy úr ós egy hölgy padon ülve, köztük ismét egy pólyásbaba. Egy egész család, egy pooakos bácsi, egy vén nagyapó, előttük a koporsó fekete lepellel. Volt még más is a képen. Egy vitorlás hajó, egy toron/, kék ég, virágos fák. Mikor az óra zenélt, akkor ezek az ablakok úgy tetszett, mozogtak is. Mintha menekülni szeretnének a szörnyű kasza elől. Az a legény és az a lány, a tüzes kereszt előtt roskadozva kapaszkodott egymásba. Azon az estén zenélt az óra és Pap Zsanika sokáig állt a szoba közepén, a szeme tágra volt nyitva. kiváló bór- és ^ lithiumos , gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vőrhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. SCHULTES ÁGOST « * — Miért tüzes az a kereszt? — kérdeztem én ós a képre mutattam. Zsanika öszerázkódott, sokáig nézte a képet és halkan ismételte : — Miért tüzes az a kereszt ? — Miért Zsanika ? — Azt neked még nem szabad tudni. Ha nagyra nősz, majd megtudod te is. Fejére kulcsolta a két közét és még sokáig állt mozdulatlanul ugyanazon a helyen ós halkan ismételte: — Miért tüzes az a kereszt? Letérdelt az ágy előtt ós halkan imádkozott. Háromszor vetett keresztet magára és a hogy ég felé emelte a két szemét, olyan volt, mint egy angyal. De a szél nagyon rázta az ablakot ós úgy tetszett, a nagy kaszás kilépett' a képből és az ágyfejnól állt meg. A szivem vadul vert. — Zsanika néni . . . — Még nem alszol, fiam? — Nem merek. — Gyere ide hozzám. Olyan meleg volt ő nála ós olyan puha, mint egy fészekben. Mellé lapultam, egészen mellé a szivéhez. — Mitől féltél ? — Vidróckitól. Vidrócki zörög az ablakon, holnap meghal valaki. — Nem szabad ilyet mondani. — De én tudom. Én hallottam, a nagymama mesélte. Bizony Vidrócki tud mindent, lát mindent. Mindent. — Aludj szivem . . . Álom volt az egész. Ugy éjfél tájt Vidróoki verte ósz nélkül az ablakot. Zsani néni megfogta a kezem. — Szoríts magadhoz, fiam, ne eressz el.