Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-06-29 / 26. szám

Ma még az ország abban a helyzetben van — hiszen százezer lakosú város Budapesten kívül csak egy van —, hogy egy igazi egészséges városfejlesztési politikát tud inaugurálni. Nekünk ezt a helyzetet fel kell használnunk és az az indokolás, amely ehhez a törvényjavaslathoz van fűzve, engem tökéletesen megnyugtat afelől, hogy a belügyi kormány tényleg át van hatva egy okos, ésszerű városfejlesztési politika horderejétől s legjobb igyekezetével azon van, hogy egy minden igényt kielégítő városi törvény megalkotására nyújtson segédkezet. (Helyeslés.) Egy másik mozzanat, t. képviselőház, amelyre éppen ezzel a mai törvényjavaslattal kapcsolatban fel akarom hivni a t. ház és a belügyi kormány figyelmét, tulajdonképen a városoknak ebből a nagymérvű fejlődéséből mintegy logice folyik. Maga az indokolás jelzi, hogy azok a keretek, amelyeket a városokra az 1886: XXI. és XXII. t.-c. megalkotott, tényleg szűkek, a városok ezeken túlnőttek. Ezek a keretek ebben a törvényjavaslatban mutatkoznak épen nagyon eklatánsan szűkeknek egy ponton: t. i. a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városoknak egymással szembeállítása pontjánál, amennyiben a rendezett tanácsú városok a városi létnek azokkal a feltételeivel, amelyekkel a törvényhatósági városok birnak, ma nem birnak. Ez a most előttünk levő törvényjavaslat mutatja eklatánsan, hogy mennyire visszás a mai helyzet és hogy ezeket a kereteket nekünk okvetlenül tágítanunk kell, vagyis azoknak a városoknak, amelyek ma rendezett tanácsúak, de melyek a városi élet és fejlődés minden feltételeivel birnak, szintén meg kell adnunk mindazokat a lehetőségeket és feltételeket, melyek az egészséges továbbfejlődésnek útját egyengessék. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Méltóztassék tekintetbe venni, hogy a törvényhatósági jogú városok között van négy, amely lakosainak száma 20.000, vagy azon felül van. Baja 21.000, Komárom 22.000, Pancsova 22.000, Selmeczés Bélabánya 15.000 lakossal bír. E négy törvényhatósági város egyenként 50.000 K segélyben részesül. Már most méltóztassanak ezzel szemben tekintetbe venni, hogy itt van Brassó 41.000 lakossal, részesül 27.000 K segélyben, Czegléd 33.000 lakossal, részesül 26.000 K segélyben, Nyíregyháza 38.000 lakossal, részesül 33.000 K segélyben, Nagyszeben 33.000 lakossal, részesül 24.000 K. segélyben, Szombathely 30.000 lakossal, részesül 30.000 K segélyben, Újpest 55.000 lakossal, részesül 22.000 K segélyben. Nyilvánvaló tehát, hogy ha mi tisztán csak a lakosság számát vesszük, — nem mondom, hogy ez kizárólagos kritérium lehet, de mindenesetre jogosabb kritérium, mint a történelmi fejlődés folyamán előállott megkülönböztetés törvényhatóságu és rendezett tanácsú városok között — nyilvánvaló, hogy ha csak a lakosság számát vesszük is kritériumul, a felsorolt rendezett tanácsú városok a városi élet feltételeivel sokkal nagyobb mértékben birnak, mint amilyen mértékben bir az az általam említett, különben nagyon tisztelt négy törvényhatósági jogú város, és ennek dacára az a négy törvényhatósági város átlag kétszerannyi segélyben részesül, sőt a lakosság számát tekintve még nagyobban. (Ugy van!) De ugyané visszásság létezik, t. képviselőház, a tisztviselők fizetésbe sorozásánál is. Mig a törvényhatósági jogú városok tisztviselői belejutnak a hatodik fizetési osztályba, addig a rendezett tanácsú városok tisztviselői,. még a legnagyobbaké is, csak a hetedik fizetési osztályba juthatnak. Már pedig méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy Újpesten vagy Szombathelyen a megélhetési viszonyok legalább is vannak olyan kedvezőtlenek, mint amilyenek Baján és Pancsován. Azonkívül ha mi az indokolást tekintetbe vesszük, amely nagyon helyesen rámutat arra, hogy a nagyobb városoknak tisztviselői nagyobb munkát végeznek, mint a kisebbekéi, ebből ismét nyilvánvaló az, hogy bizonyos fokú méltánytalanság, ha mi pusztán egy történelmi reminiszcenciáért, a rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városoknak megkülönböztetéséért a sokkal kisebb törvényhatósági jogú városok tisztviselőit sokkal magasabb fizetésben, illetőleg javadalmazásban részesítjük, mint a sokkal nagyobb rendezett tanácsú városok nagyobb munkát végző tisztviselőit. (Helyeslés.) Minthogy ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, csak egy átmeneti törvény alkotását célozza, amely két esztendőre szól, amely idő után a valódi városi törvénnyel fog majd a képviselőház foglalkozni, mindezek arra indítanak, hogy a mélyen tisztelt belügyi kormány figyelmébe ajánljam ezeket a fejlődés folyamán visszásakká lett körülményeket s a városi törvény megalkotásánál ezeknek eliminálását kérjem. A rendezett tanácsú városoknál van még egy körülmény, amely nagyon fontos és nagyon megszívlelendő és ez a rendezett tanácsú városoknak viszonya a vármegyei törvényhatóságokhoz. Ismét azt mondhatnám, hogy az előttünk fekvő javaslatnak indokolása nagyon helyesen utal arra, hogy pl. a községi törvény 110. §-a alapján birtokszerzés, elidegenítés a mai eljárás mellett olyan hosszas procedúrával van összekötve, amely a városi élet természetével többé nincs harmóniában, és épen azért azon változtatni kell. De méltóztassék meggyőződve lenni, hogy éppen annál a viszonynál fogva, amelyben ma a rendezett tanácsú városok a vármegyei törvényhatósághoz állanak, az a processus, amely mellett felsőbb hatósági jóváhagyással ingatlant szerezhetnek vagy elidegeníthetnek, szintén olyan hosszas, hogy az a mai lüktető városi élettel sehogyan harmóniába nem hozható. Ennek csak egyetlenegy orvoslási módja van: nevezetesen, hogy azokat a^ rendezett tanácsú városokat, amelyek ma már a városi életnek minden kellékével birnak, vegyük ki ez alól — amint mondani szokták — a megyei törvényhatósági gyámkodás alól s ugyanolyan közvetlen összeköttetésbe hozzuk a belügynek legfőbb képviseletével és végrehajtó hatalmával, a belügyi kormánnyal, mint amilyenben vannak ma a törvényhatósági jogú városok. (Helyeslés.) Mindezeket, mélyen t. képviselőház, csak általánosságban óhajtottam érinteni, azért, mert különösen szembeszökő ezen törvényhatósági és rendezett tanácsú városnak megkülönböztetése itt az előttünk fekvő törvényjavaslatnak néhány vonatkozásában. De ez az általam felhozott pár mozzanat természetesen egyáltalában nem szolgálhat okul arra, hogy ezt a javaslatot, mint egy igen örvendetes lépést városügyünk fejlesztésére a legnagyobb örömmel ne üdvözöljem és a magam részéről a legnagyobb készséggel el ne fogadjam. (Élénk helyeslés. Szónokot számosan üdvözlik.) Ci

pő valódi ^^)gummisarokkaÍ Néhány év múlva mégis mindenbe beleunt. Már főhadnagy volt, amikor elkeseredve panaszkodott nekem: — Nem ér semmit ez a katonásdi! — Hát mi kellene? — Valami mozgalmasab, valami változatosabb élet. Rettentő ez a tétlenség. Miféle életcél az, megnézni naponta : jól vakarták e meg a lovakat ? felügyelni a lovagló-iskolában ; nyakonteremteni néhány buta közhuszárt; versenyt inni az inepioierungra érkező generálissal, — eh, torkig vagyok már mindezzel. Mért is születtem ebben a rettenetes békekorszakban ! Hej, osak lennék diplomata, osak lennék valami nagykövet, teszem Oroszországban, milyen galibát osinálnék ! Ugy össze veszejteném a tisztelt államokat, hogy az európai egyensúly menten felbillenne s fenekestül fölfordulna az egész mivelt ós nem mivelt világ. Nevetett maga is a naiv és bolondos óhaján. Aztán nem láttam sokáig. De tudtam, hogy levetette az uniformist. Haza ment a Tátrába s ott háborúskodott, nem az ellenséggel, országok katonáival, hanem a vaddisznókkal és szarvasokkal. Híres vadász volt mindig, de most az ország első puskásai közt kezdtékemlegetni. Minduntalan vissza kellett gondolnom rá, amikor egy padban ültünk ott az iskolában. Olyan mérges képű, szótlan, butáoska fiu volt Hajagos Pista. Csupa súgásból felelt s a világOBodák nem utolsója az, hogy a négy gimnáziu mot átúszta. És mégis országos tekintély lett. Hát móg mikor a nagybátyja mindenét ráhagyta. Hirtelen nagyúrrá lett, olyan naggyá, hogy szűk lett számára Magyarország. Hamar el is tűnt és néhány évig megint nem láttuk. De megindultak róla a híradások. Hol Dél-Amerika, hol Afrika, hol Ausztrália postája és távirója küldött róla hirt: milyen szerencsés ós érdekes világjáró. Már osak az exotikus világrészek vonzották. Egy levelében szörnyű fogadalmat tett: — Utálom Európát. S ezennel kijelentem, hogy soha a lábamat be nem teszem többé abba az unalmas, agyonoivilizált világba ! — Már tisztára bolond ! — mondogattuk mi idehaza. De hisz mindig hóbortos volt. Kalandra szomjas, vad és kegyetlen hajlamú. És eszembe jutott, milyen szenvedéllyel kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. L

Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. cpui II TCQ ÁrnQT S«inye-Lipóc*i Sai 'atorforráa-Tállalat, OOnULI CO AlaUO I f Budapest, V., Pudolf-rakpart 8. f tépdeste ki gyermekkorában a bogarak lábát, a pillangók szárnyát s úgy engedte szabadjára a osonka állatkákat. Hárman is összetűztünk vele e vérlázító szokása miatt és ő mindhármunkat elpáholt és megszalasztott. Nem osoda, hogy a vadak közé ment. — Bizonyosan ő is emberevőnek osapott fel 1 Tán királynak is választották a kannibálok. A budapesti állatkertben sokat bámulta a közönség azt a hatalmas királytigrist, mely' Algirből érkezett. Ezt is Hajagos Pista küldte. Maga fogta elevenen. De hányat ejtett el rettenetes bátorsága ós pusztító fegyvere! Egész élete már csak tigrisvadászat lesz idegen világrészekben. És mégis hazajött, de akkor már nem volt a régi Hajagos Pista. Az újságok bőven kiszínezték, mint szenvedett hajótörést, mint gyújtották fel vad indiánusok virágzó gyarmatát, mint esett sárgalázba, s milyen koldussá lett, mig hazavergődött Magyarországba csupa honvágyból. II. Egész titokban jött meg. Móg legjobb barátait sem értesítette, hol telepszik meg. Én pedig a Tátrában hittem s azért nagyon meglepett, mikor egy nap magához hivott a Csepelszigetre, egy kis faluba, melynek szöllejóben magányos ház állt s ebbe húzódott meg a félelmes tigrispusztító. Amint odaértem, éppen a kertben ült, olyan pajta-féle épületben, melynek osak három fala volt. Már messziről nagy lármája hallatszott a legkülönfélébb madárhangoknak. Mit jelentsen ez ?