Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-06-22 / 25. szám

pótlékban s ennek évi összege 27,320.000 K. Gyermekenkint a tisztviselők 200, a szolgák, munkások stb. 100 koronában részesülnek, még pedig pótlékot kap 100.675 állami, 6833 vármegyei, 58.993 vasúti alkalmazott; ezek közül 200 koronás pótlékkal 52.182; száz koronás pótlékkal 114.319 családfő. Nagy jelentősége lesz az itt formált elvnek nemcsak normális szempontból, hanem azért is, mert ez az elv nem maradhat meg az állami hivatalok és i üzemek keretében, hanem követelöleg fog I fellépni és bizonyára fokozatosan érvényesülni a városi közigazgatásban, valamint a magánhivatalokban is. A család ilyen védelme egyszersmind ethikai vivmány is, az ethikai szempontot pedig éppen a mindenféle káros elvvel és bomlasztó tannal—aláaknázott, söt már megrontott Magyarországban nemcsak hangsúlyoznunk, hanem gyakorlatilag is érvényre kell emelnünk. Egyszerre ebben az irányban nem várhatunk ugyan nagyobb javulást, de a javulás fokozatosan, szinte észrevétlen mégis be fog állani, nem csupán a családi terhek megkönnyítésének anyagi eszköze következtében, hanem a család erkölcsi fogalmának védelmével és elismerésével. Kivánatos tehát, hogy — amire az imént utaltunk — ez a mély erkölcsi vonatkozású felfogás behatoljon a magánéletbe is. És ez bizonyos tekintetben még a gyermekvédelem jellegével is bir, annak hathatósabb eszköze lehet a problematikus jótékonyságnál, társadalmi prédikációknál, szisztematizálja a családvédelem tisztább felfogását. Törvény a városokról. A városok fejlesztését célzó nagyfontosságú törvényjavaslat kerül legközelebb az országgyűlésen tárgyalás alá. A törvényjavaslat főbb fejezeteit a következőkben ismertetjük: A városok állami segélye. A törvényjavaslat első fejezete a városok állami segélyezéséről szól. E szerint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok javára: az 1913. évre 5,000.000, az 1914. évre 6,000.000, az 1915. évre 7,000.000, az 1916. évtől kezdve pedig évenkint 8,000.000 koronát kell a belügyi tárca költségvetésébe felvenni. Ezekből az összegekből: az 1913. évben 1,000.000, az 1914. évben 2,000.000, az 1915. évben 3,000.000, az 1916. évtől kezdve pedig évenkint 4,000.000 koronát elsősorban a városi rendőrségek fejlesztésére kell fordítani. Megfelelő segélyben lehet részesíteni ezekből az összegekből olyan városokat is, amelyeknek rendőrsége egyelőre további fejlesztést nem igényel. 3,851.000 koronát államsegély cimén a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok rendelkezésére kell bocsátani; a fenmaradó 149.000 korona pedig a városfejlesztéssel kapcsolatos célokra szolgál és felette a belügyminiszter rendelkezik. Az egy-egy város részére biztosított évi államsegélyt a belügyminiszter az illetékes állampénztárnál (királyi adóhivatalnál) közvetlenül az állami költségvetésről szóló törvénynek, illetőleg a felhatalmazási törvénynek (indemnity) törvény erőre emelkedése után egy összegben utalványozza ki. Háztartási ügyek intézése. A másik fejezet a városok egyes háztartási ügyeinek intézéséről szól s e szerint a törzs-vagyonra vonatkozó határozatok tekintetében az 1886: XXII. törvénycikk 110. §-ában megállapított eljárást mind a törvényhatósági joggal felruházott, mind a rendezett tanácsú városokban mellőzni kell, s a határozat meghozatalánál névszerinti szavazással a jelenlevők többsége dönt. Olyan határozat, amely valamely ingatlannak vagy jognak megszerzésére, átalakítására, felosztására vagy elcserélésére vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az eladási vagy vételár, illetőleg becsérték törvényhatósági joggal felruházott városban 50.000 koronát, rendezett tanácsú városban 10.000 koronát meghalad. Az ilyen határozatot jogerőre emelkedése előtt nem lehe.t végrehajtani. Oly határozat, mely a városi vagyonnak hat évnél hosszabb időre, vagy az 1886: XXII. törvénycikk 120. §-a alapján szabad kézből való bérbeadására vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az évi bérösszeg törvényhatósági joggal felruházott városban 5000 koronát, rendezett tanácsú városban 1000 koronát meghalad, vagy az előző bérbeadás alkalmával elért bérösszegnél kisebb. Azok a használati dijak és járulékok, amelyeket a városok egyes közintézményeik (üzemeik) igénybevételéért szabályrendeletileg megállapítanak, nem tartoznak az 1886: XXI. törvénycikk 15. § a és az 1886: XXII. törvénycikk 132. §-a alapján behozható közszolgáltatások közé. A szabályrendelet alapján jogerősen kivetett ilyen dijakat és járulékokat közigazgatási úton kell behajtani. A kivetés és behajtás ügyében felmerülő vitás kérdésekben elsőfokon a városi tanács, másodfokon a sorrend és a város anyagi erejének számbavételével — a szükségesnek mutatkozó közegészségügyi közintézmények (üzemek) fokozatos létesítésére, vagy fejlesztésére s az e célból szükséges dijak, vagy járulékok behozatalára kötelezhet. Erről az intézkedésről a belügyminiszter az országgyűlésnek jelentést tesz. A városi tisztviselők fizetésrendezése. A harmadik fejezet a városi közigazgatási tisztviselők intézményeinek és egyes szolgálati viszonyainak rendezéséről szól s e szerint a városi közigazgatási tisztviselők (tiszti-, segédés kezelő-személyzet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapítot fiizetési osztályokba soroztainak és pedig : a) a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási tisztviselői a VI—XI. fizetési osztályokba az e törvény kiegészítő részét alkotó B) melléklet szerint; b) Beregszász, Beszterce, Brassó, Cegléd, Dés, Eger, Eperjes, Esztergom, Érsekújvár, Fehértemplom, Gyöngyös, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Igló, Jászberény, Kaposvár, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kisújszállás, Losonc, Lúgos, Magyarkanizsa, Makó, Máramarossziget, Mezőtúr, Munj kács, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagykanizsa, I Nagykőrös, Nagyszeben, Nagyszombat, Nyíregyháza, Nyitra, Pápa, Rózsahegy, Sátoraljaújhely, Segesvár, Szekszárd, Szentes, Székelyudvarhely, Szolnok, Szombathely, Torda, Turkeve, Újpest, Ungvár, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg és Zenta rendezett tanácsú városok közigazgatási tisztviselői a VII—XI. fizetési osztályokba, az e törvény kiegészítő részét alkotó G) melléklet szerint. (Vége köv.) x Vágó Dezső, Dunántúl előnyösen ismert elsőrangú uri szabó üzletének mai számunkban megjelent hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe, ahol kitűnő anyagból készült férfiruhák szerezhetők be jutányos áron. — Gratulálok . . . hehehe . . . Persze, vén kecske is . . . Nagy betyár ez a mi Krasztovios Szemjonunk ! Az egész villatelep megtudja titkát és tiszteletreméltó matrónák be sem engedik talán többé házukba ... A kitett gyermekeket minden újság jegyzékébe veszi óa így Migujev szerény neve Oroszország hegyét-völgyét bejárja . . . A villa középső ablaka nyitva volt, tisztán kihallatszott, hogy bent Filippovna Anna, Migujev felesége, megteríti az asztalt a vacsorához ; az udvaron, a kapu mögött, Yermolai, a háziszolga nyaggatta balalajkáját ... A gyermeknek osak fel kellene ébrednie és osak egyet kellene kiáltania és a titok fel volna fedezve. Migujevet legyőzhetetlen belső kényszer sarkalta sietésre . . . — Gyorsan ... Gyorsan ...— mormogta. — Azonnal . . . mielőtt még meglátja valaki . . . Elviszem valahová ós valami idegen lépcsőre teszem le . . . Migujev a hóna alá fogta a csomót és lassú lépésekkel, nehogy feltűnjön, elindult az utcánj. . . — Átkozottul kellemetlen helyzet 1 —gondolta és lehetőleg közönyös arcot igyekezett vágni. — Egy ülnök, aki gyerekkel a karján megy végig az utcákon! Istenem ! Ha valaki észrevesz és kitalálja a történteket, végem van .. . Ide, erre a verandára teszem le . . . Nem, itt nyitva vannak az ablakok ós valaki megláthatja. Hát hová ? Aha, Melkin villájához viszem . . . Ez gazdag és jószivü kereskedő ; talán móg örülni is fog neki és megtartja a gyereket és felneveli . . . És Migujev elhatározta, hogy a gyermeket okvetlenül Melkinhez viszi, noha a villa a legkülsőbb utcák egyikén, közvetlenül a folyó mellett volt. — Csak ne kezdjen el kiabálni, vagy ne essék ki — gondolta az ülnök. — Most igazán elmondhatom : Kinek isten akarja, ablakon is beadja ! íme, mint valami tárcát, egy élő embert viszek most hónom alatt. Egy élő embert, kinek lelke van, ki épp úgy érez, mint minden más .. . Ha Melkinék felnevelnék esetleg a gyermeket, talán . . . talán valami olyan tanárfóle, vagy hadvezér, vagy iró lenne belőle ... Mi minden nem esik meg manapság ! Most úgy viszem hó nom alatt, mint valami rongyosomót ós talán 30—40 óv múlva feszesen kell előtte állanom .. . Midőn Migujev egy szük, elhagyott utoáoskiváló bór- és } lithiumos gyógyforrás L vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. or»|j| II TCQ ÁPfiQT S«nye-Lipóc*i S«1 'atorfornu-vállalat, OOnULI CO nÜUo I r Budapest, V., Pudolf-rakpart 8. f kán, véget nem érő sövények mellett, a hársak sötét árnyékában haladt tova, hirtelen úgy tetszett neki, mintha valami kegyetlen, bűnös dolgot követne el. — Milyen aljasul cselekszem tulajdonképpen — gondolta. — Olyan aljasul, hogy aljasabbul ki sem lehetne gondolni . . . Miért is dobálunk ilyen szerenosótlen oseosemőt egyik lépcsőről a másikra ? Hát tehet ő arról, hogy született ? És mi rosszat tett nekünk ? Gazemberek vagyunk . . . Mi mulatunk ós a gyermekek fizetik meg az árát. Csak bele kell magunkat ebbe a helyzetbe képzelnünk ! En követtem el a disznóságot és a szegény gyermeknek kell majd érte egész életén át lakolni . . . Odateszem Melkinék villájába, ezek elküldik a lelencházba, ahol minden olyan hidegen, a szabálynak megfelelően folyik le . . . semmi szeretet, semmi gyöngédség, semmi beoózgetés . . . Később valami suszterhez adják inasnak . . . megtanul irni ós káromkodni, éhezni fog .. . Valami suszterhez — egy nemes származású ülnöknek a fiát . . . Hisz mégis osak az én húsom ós vérem . .. Migujev a fák árnyékából a holdsütötte útra lépett ki és megoldván a osomagot, megnézte a oseosemőt. — Alszik — suttogta. — Pompás fiokó, sasorra van, éppen olyan, mint az apjának . . . Alszik ós nem sejti, hogy atyja néz le rá . . . Valóságos dráma, öregem ... De mit tehetek, kedvesem, boosáss meg nekem .. . boosáss meg . . . Ez már a sorsod . . . Az ülnök hunyorgatott a szemével éa érezte, hogy valami nedvesség fut alá arcán . . . Begöngyölte a gyermeket. Karja alá vette ós tovább ment. Az egész úton, mig csak el nem