Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-06-22 / 25. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KQRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Jókai szobra. Zűrzavaros hangok káoszából, melyek mesterségesen keltett művészi botrányt akarnának jelképezni, kicseng egy hang, újjongó, lelkes, szinte nem is földi, hanem olyan mint a dicsőültek karának zengzete s én csak ezt az egy hangot hallom : Jókainak szobra lesz! Szobra lesz az ország szivében, szobra lesz méltó helyen s szobra lesz olyan művész vésője által, aki ha egyebet nem alkotott volna meg, mint az Erzsébet-téri Semmelweis-szobrot, Budapest legpoétikusabb s a mellett legigazabb szobrászati alkotását, akkor is teljes bizalommal várhatnók tőle az új művet. Milyen lesz az új mű, nem tudom elképzelni. Úgy érzem, hogy itt a művésznek valamit, a sablontól egészen elütőt kell alkotnia. De hisz alkotott ő már máskor is ilyet. A csecsemőjét tápláló hálás anya, amint feltekint megmentőjére, az emberiség V 2 5-részének megmentőjére, a magyarságáért üldözött orvos-tudósra, szintén olyan valami, amit még nem láttunk. A királyi palota udvarán levő Mátyás-kútban szintén eredeti motívumokat láttam. Jól,, nagyon jól tette az a bizottság, hogy Stróbl kezébe adta a megbízatást. Végre is, ha a magyar közönség nagy része közömbös volt nagy mesemondója emléke iránt s nem adott félmilliót össze, azoknak filléreit, akik mégis megbecsülték magukat, nem lehet pályázati jutalomdijakra s egyéb költségekre elpocsékolni. így ahogy most lesz, az egész öszszeg a szoborra megy. Hogy a szobor nem jó helyen lesz? A Rákóczi-térnél alig van szebb tere a városnak. Hogy háttérül a vásárcsarnok szolgál ? Aki ezt mondja, nincs tisztában a tér dimenziójával. Háttérül a csarnok előtt — mely különben szintén éppen nem dísztelen — fák, fák, fák, egész kis liget fog szolgálni. Fák és virágok között, széles térségen s mégis intim hatást kelthetően fog állni a mi bűvös szavú dalnokunk szobra. Most már bizton hiszem — állni fog! Családi pótlék. Lehet már három esztendeje, mikor e hirlap szemle-rovatában a családi pótlékról — mint a közeljövő szociális feladatáról — elmélkedtünk. Abban az időben nem igen emlegették ezt még sehol egyebütt. Szinte eredetieskedésnek tűnhetett fel tehát, hogy a fizetésrendezési mozgalmak létjogosultságát legföképen a családos tisztviselőknél ismertük el s ime most a legrövidebb időn belül törvénnyé lesz — a családi pótlék intézménye. Vannak és lesznek most is elégedetlenek ; mert ma már nemcsak hogy mindenki folyton többet, söt lehetetlent akar, hozzá még kevesebb ellenszolgáltatásért is; de bizonyos az is-, hogy az életviszonyok rendkívül megnehezedtek, és a segítség is gyakran elégtelen. De nemcsak ebből az egyoldalú szempontból szabad nézni a segítést. Először is korlátja minden bármily emberies célú áldozatnak az állam pénzügyi ereje. Ez a most javasolt, egyesekre csekély mértékűnek látszó pótlás nem kevesebb, mint huszonhét millió évi kiadást jelent. És ezt bizony majdnem száz százalékban azoknak a polgároknak kell elöteremteniök, akiknek nincs módjukban, hogy jövedelmüket növeljék. Nemcsak a fölsegítendő tisztviselők vetendök tehát mérlegre, hanem azok a milliók is, akik ezt az áldozatot a valóságban adják. Másrészt pedig a nehéz körülmények között a tisztviselőknek is úgy kell igyekezni nyujtózkodniok, ahogy a takaró futja. Más is csak azt teszi. Ismerjük a helyzetüket, és semmi okunk sincs rózsásabbnak festeni a valóságnál. De éppen azért, szemben _a jelenlegi állapottal, nagy numerus egy-egy családnak, ha pár száz korona renkivüli segítséget kap. Mert a gyermeknevelés csak úgy kötelessége az apának, mintha semmi külön pénzzel nem járulnának hozzája. így tehát igenis a 100—600 korona a gyermekek számához mérve, valósággal jótétemény lesz. Minket különösen megragadnak a javaslatnak ama pontjai, amelyekben a a régi bürokrata szabályokkal ellentétben az igazi modern humanizmus szelleme nyilatkozik. Azért akarjuk ezt különösen hangsúlyozni, mivel ez irányadó lesz a jövö törvényalkotásban is; ez szakítás a régi merevséggel és egy új korszak kezdeménye. / így például a nöi alkalmazott akkor is igényt tart a családi pótlékra, ha a gyermek apja meghalt, vagy keresetképtelen, söt akkor is, ha elvált, de az anya gondoskodik a gyermek neveléséről; de még akkor is, ha újra férjhez megy. Megkapja a pótlékot, de csak három gyermekig a javaslat szerint, ha a gyermekei külön házasságból származnak. A javaslat kiterjed a tanítókra, tanítónökre, óvónökre, vármegyei tisztviselőkre, napi dijasokra és szolgákra is. Összesen 166.501 családfő részesül ekképen családi A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCAJA. K. L.-né halálára. Ki a virágokat Annyira szerette, IUö, hogy virágok Nyíljanak felettte. Utolsó útja is Virágözönébe . . . Virágos kertből a Sötét temetőbe. Ki embertársait Annyira szerette, Illő, hogy hő könyüt Hullassunk felette. Pápa, 1912 junius 19. Mindenik csepp könyből Ezer virág fakad, S új életre kelti A nyugvó hamvakat. S kinek sírja felett Emlékezet virraszt, Az enyészet lehe Nem érintheti azt. Örök élet van ott, Örök megújulás, Minden emlékezés: Egy-egy feltámadás. Gáty Zoltán. A gyermek.* Irta: Csehov Antal. Migujev, törvényszéki ülnök, esti sétája közben megállt egy telegráfpózna előtt és mélyen felsóhajtott. Egy héttel ezelőtt, előbi szobalánya : Ágnes, épen itt érte utol és itt kiáltotta dühösen : — Megállj osak I Majd megmutatom neked, hogy nem lehet ártatlan leányokat csak ügy egyszereüen elcsábítani 1 A gyereket ajtód elé dobom ... a törvény elé megyek ... a feleségednek elbeszélem. És azt követelte, hogy a bankban ötezer rubelt helyezzen el nevére. Migujev erre gondolt, sóhajtott és őszinte megbánással újra szemrehányást tett magának, hogy egy pillanatnyi gyengeséggel ennyi bajt és szenvedést zúdított magára. Villájához érkezve, a verandára ült ós pihent. Pont tiz óra volt és a felhők mögül a * „Az orvos felesége, és más novellák" c. kötetből. Athenaeum Könyvtár. Ára 1 K 90. holdvilág egy darabja kandikált elő. Künn az utoán és a villák körül nem lehetett látni senkit : az öreg nyaralók már lefeküdtek és a fiatalok az erdőben sétáltak. Migujev gyufát keresett a zsebében, hogy oigarettára gyűjtsön ós időközben valami puhába ütődött könyökével. Közönyösen nézett oda, de hirtelen olyan rémület futott rajta keresztül, mintha kigyót pillantott volna meg maga mellett. A verandán, szorosan az ajtó mellett, egy csomó feküdt. Valami hosszúkás volt, valami olyasmibe begöngyölve, ami letüzött paplanhoz hasonlított. A osomó egyik vége nyitva volt ós amint az ülnök bedugta a kezét, valami meleget, nedveset érzett. Megrémülve ugrott fel, körülnézett, mint valami fegyenc, ki meg akar szökni őrei elől. — Hát mégis megtette! — mormogta fogai között ós dühösen szorította ökölbe kezét. — Itt fekszik ... itt fekszik a bün ! Ó, Istenem ! A félelem, düh ós szégyen megdermesztette . . . Most mit tegyen ? Mit szól majd hozzá felesége, ha megtudja? Mit szólnak majd kollégái ? Ő excelenciája bizonyára megveregeti nvajd a hasát, nevetésbe tör ki ós így szól ; A legmodernebb szabás szerint elegáns férfi-ruhákat készít I IJF * ^ WW technológiát végzett szabómester, vago Ilezso^ss^ Pá P a, Fő-tér 19. sz. Állandó nagy raktár elsőrendű gyapjukelmékben ! Megrendelések felvételére kívánatra vidéken is megjelenek. wmmm mmmmm tctt 1? 'kiváló minőség és csínos kiállít ásukért IVltí I1K3.Í m több orsz. kiállításon érmekkel kitüntetve.
