Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.
1912-05-04 / 18. szám
tulajdonosai a városi pénztárba befizetni. Az értékemelkedési járulék összegének megállapítása tárgyában a javaslatot egy három-tagu, a műszaki becsléseket is végző bizottság készíti elö. A bizottság jegyzője a városi mérnök, kinek azonban szólás- és szavazati joga nincs. A becslö-bizottságban a várost a városi mérnök képviseli. A magánfeleknek joguk van az általuk megválasztott megbízottjukat megnevezni és a bizottságba beküldeni. Ha ezt felhívás dacára is elmulasztanák, helyettük a bizottság második tagját a városi tanács a várostól független szakemberek sorából nevezi ki. A bizottság két tagja választja az elnököt, kinek az ingatlanok értékelése tekintetében szakértőnek kell lennie. Ha az elnök személyében nem tudnának megegyezni, az elnököt a vármegye alispánja a várostól független egyének közül küldi ki. Szociálhigiénia. Irta: Török Mihály. A múlt század legfőbb eszmeáramlatainak jellemzői szavai: a „liberális" és „demokrata" jelzők mindinkább divatjukat kezdik múlni. Egykor oly szépnek tetsző csengésük idők folyamán üres kongásnak bizonyúlt csupán. Tartalmat kell beléjük önteni. És ez a tartalom csak szociális tartalom lehet. így alakúi ki a liberálizmusból Oppenheimernél és iskolájánál a szociáíliberálizmus rendszere, ekkép támad Marxnak és táborának demokráciájából a szociáldemokrácia. A csupán meddő közjogi és imperialista politika helyét így foglalja el a művelt nyugat törvényhozásaiban a szociálpolitika és így termékenyíti meg a szociális gondolkodás a tudomány csaknem minden ágát. A főváros sáocmípedagógiai kurzust rendez tanerői számára és az orvosok s általában a közegészségügy iránt érdeklődők figyelme mindinkább az úgynevezett szociálhigiénia felé fordúl. A természettudományok — s közöttük a gyakorlatilag talán legfontosabb orvostudomány — a múlt század folyamán és századunk első tizedében szédületes haladást tettek. Bámulatba kell, hogy ejtsenek minden gondolkodó keresni. Az ipa a felsőfaluvógón lakott, tehát ott kell lenni az asszonynak is, ha böosületes. A kapu tárva-nyitva állt, mint az Isten háza. A kutya farkcsóválva ügetett eléje, mint akit jól ismer ós rokonok közé számít. Beballagott hát a szobába. — Adj Isten 1 — köszönt, amint belépett, Köszönésót senki sem fogadta a szobában levők közül, pedig ott volt az asszony is, meg az ipamuram is, meg a napamasszony is, aki igen hunyorgatott Csörgő Péterre. — Pétör, Pétör, — mondta, miközben jobbkezónek mutatóujjával feléje fenyegetett — megböostelenítetted a házadat, meg a felesógödet is. Az ipamuram egy kukkot sem szólt, csak a szóken ülve, a csizmája orrát nózte, de a pipája gyakori szipákolásából könnyen lehetett érteni, hogy neki se tetszik a dolog. Az anyjuk a kályha mellett üldögélt és kötónye sarkával babrált. Végre az ipamuram vetett véget a hallgatásnak, de akkor is osak annyit szólt : — Ülj le mán, ha ecoer mögórköztól ! Csörgő Péter meg se moooant, úgy állt ott az ajtónál, mint a cövek. — Mögórköztem, de nem magához, hanem a felesógömhöz, kihez jussom van. Aztán az asszony felé fordult. — Gyüsz-e haza, vagy itt maracc ? embert azok a ragyogó eredmények, amelyeket az orvostudomány mesterei elértek az anatómia, fiziológia és pathológia terén egyaránt. És mégis, — midőn ezeket látva, büszkén gondolunk az emberi szellem szinte mindent lebiró hatalmára, — azonnal ajkunkra fagy a diadalmas mosoly, ha egy röpke pillantást vetünk egészségügyi statisztikánk rideg, de velőig hatóan fájdalmas számaira. Magyarországon minden esztendőben negyedmillió gyermek hal meg, mielőtt 5 éves korát elérné; körülbelül 120.000 embertársunkat ragadják el évről-évre a fertőző betegségek azon fölül, hogy jóval több, mint 70000 életet semmisít meg évenként a tuberkulózis. íme, ennek a három számnak az ismerete magában elég, hogy fájdalmas lemondással valljuk be : hiába fejlődött az anatómia Vesalius kezdetleges boncolási metódusától addig a szinte művészi tökéletességig, amellyel Lenhossék professzor kezeli a bonckést, — .hiába fojtja el a lélegzetünket is a bámulat, midőn Jacques Loeb csodával határos biológiai kísérleteitől olvasunk, hiába vitatja Metschnikoff, ez az elsőrendű szakember egy tudományos gerontológia és thanatológia lehetőségét, amelynek szabályai megmutatnák az embernek, mikép érheti el a pátriárkák korát az ifjúkor teljes fizikai és szellemi erejében, — hiába alapozzák meg arra hivatott tudósok Galton fejedelmi alapítványa nyomán az eugenika tudományát, — mindez csak vanitatum vanitas, midőn a föld mivelésügyi miniszter hivatalos statisztikája szerint mezőgazdasági munkásaink napszámbére 100—180 fillér között ingadozik, — midőn kétségtelen tény, hogy kenyérfogyasztásunknak csak 30%" a e sik buzakenyérre ebben a tejjel-mézzel folyó Kanaánban és belőle egy-egy főre évente csak 44 kgr. jut, a húsból pedig csak 47'5 kgr. jutott egy emberre Budapesten 1905-ben az akkori sokkal olcsóbb húsárak mellett is, — midőn a tavalyi lakásstatisztika tanúsága szerint gyönyörűséges fővárosunkban 290.468 ember, az összes lakosság 36%-ánál több lakik zsúfoltan, 5-nél többed magával egy szobában. Ilyen lakásokban élő, ilyen kereseten tengődő emberek közt pusztítanak legrémesebben a tüdövész, a nemi bajok és az alkoholizmus, ez a három csapása a modern emberiségnek, amelyeknek rémes pusztításai mellett eltörpülnek holmi orosz-japán háborúk borzalmai, el a száz évenként egyszer-másszor feltünedező kolera-szörnyeteg irtózatos dúlásai, — mert ezek állandóan és visszatarthatlanul kaszálják le évrőlévre az emberek százezreit. És hiába hirdeti Az asszony hallgatott, még a fejét sem rázta, de még osak nem is bólogatott rá. — Gyüsz-e haza, vagy nem ? — kérdezte még egyszer Csörgő Péter. Az asszony ismerte az ura természetét, különösen arról az oldalról, hogy nem érti a tréfát, aztán meg azt is tudta, hogy ha akaratoskodik vele, a faképnél hagyja, mint szent Pál az oláhokat. De azért, hogy asszonyi természetének eleget tegyen, megkockáztatta azt a vádló kérdést : — Elatta ke, úgy-e ? — E' hát. Az enyim vót. — Mög az enyim is. — Én szőröztem. — De ón ötettem. — Ötetted, de az enyimből. Itt már a napamasszony is előállott csípőre tett kézzel. — De az asszony se kutya ám ; hát nem hitös felesógöd ? — Hitös? — A' hát. — Hát akkor minek hagyta el a házat ? — Mert böostelensóget csináltál. — Nem vélném. — Nem vélnéd ? Hát az nem ölég böcstelenség, hogy kitúrod a disznóbúi, osizma nélkül hagyod, mög keszkenőt se veszöl neki? Azt az orvostudomány hangos szóval, hogy igenis, lehet ellenük védekezni, igenis, lehet őket gyógyítani, — a mélyebben látók csüggedten hajtják le fejüket, mert tudjuk, hogy hiábavalók a legkápráztatóbb laboratóriumi eradmények, ha nincs kenyér és nincs egészséges lakás, hogy hiábavalók a legcélszerűbb tanácsok és legbuzgóbb igyekezet, míg meg nem szűnik minden emberi baj alapoka: a nyomor és tudatlanság. Ezek ellen pedig vajmi keveset használ az orvostudomány. Ez a tudat vezetett a társadalmi reformerek küzdő soraiba egy Forelt a maga csendes laboratóriumának mikroszkópjai és bacillusai közül, amelyek társaságában élete legjavát töltötte el; ez állított sorompóba egy Ostwaldot, a fizikai-kémia Nobel-díj-nyertes megalapítóját, hogy életük alkonyán, de teljes energiájukkal szálljanak harcba az emberiségnek minden betegségnél veszedelmesebb ellenségei: a tudatlanság és nyomor ellen. Ezért látjuk nap-nap után, mint hatja át mindig erősebben a szociális tendencia az orvostudományt, ezért áll a szociális haladás táborába minden igazán lelkiismeretes orvos, ezért terjed mind szélesebb rétegekben a szociálhigiénia eszméje. Ennek a szociálhigiénikus mozgalomnak, — amely a művelt nyugaton már valóságos tengerré fejlődött, — két gyengeverésü hulláma a hetekben elért városunkba is. E hónapban volt egy értekezlet városunk tanácsának részvételével egy tüdőbeteg-dispensaire felállítása érdekében és múlt vasárnap jól látogatott népgyűlés hallgatta érdeklődéssel dr. Dóczi Imre alkohol-ellenes fejtegetéseit, melyek visszhangjaképen egy alkohol-ellenes egyesület is alakulóban van városunkban. Rendkívül örvendetes jelenségek ezek. Nem mintha valami korszakalkotó eredményt várhatnánk akár az egyik, akár a másik intézménytől. Mert vájjon csökkentheti-e lényeges módon az oly ijesztő mértékben elterjedt és annyira romboló hatású alkoholizmust egynéhány buzgó tagból álló absztinens egylet, midőn az állam, amely csaknem 200 millió jövedelmet élvez a szeszadóból, az antialkoholista küzdelem céljaira a több, mint másfél milliárdos költségvetésbe 15000 koronát állít be. S vájjon remélhetünk valami sok eredményt a tuberkulózis leküzdése terén a mi soványan dotált dispensairejeinktől, mikor külföldön, ahol hasoncélú intézmények egész légiója aránytalanul nagyobb összegekkel, sokkal jobb szociális viszonyok között, már hosszú idő óta működik, még mindig óriási a tuberkulózis áldozatainak száma. hiszed, hogy osak úgy pőrén járhat az utcán, mint a cigány gyerök? Kisülne a szömöm, ha az ura volnék. Az ember előbbre tolta a jobb lábát, aztán az ipamuram felé fordulva, mondta : — Ipamuram se tanította meg tisztösségre az anyámasszonyt. Vagy nincs egy szava se ? — De van. — No? — Emeheoo arra, ahonnan gyüttél. Az ón házomban az ilyen embörnek nem csináltak küszöböt. Erre már a fiatal asszony is közbe vágott. — Kilenc esztendeig tűrtem a kend házánál böcsülettel. Ugy-e nem szóltam soha egy árva szót se a kend akaratja ellen ? Csörgő póter bólogatott, aztán megcsóválta a fejét. Az asszony folytatta : — Kilenc esztendeig mögvótunk békességbe. Senki se tudott a nyelvire venni. Mögböcsültem kendet is, magamat is. Most se hagytam vóna el, ha mög lött vóna kendben annyi tisztesség, hogy a disznó dógáról szót vóna, de nem siót. Hát ha a felesége irányában osak annyi a tisztölet, hogy maga röndözködik a háznál, hát akkor én rám ott nincs szükség, azért gyüttem el. Az ipamuram közbe szólt. — Hallhattad, ami a lányom a szömödbe vágott. Nagy igazság van a szavában. Én még osak annyit teszek hozzá, hogy kivül tágasabb. Csörgő Póter megfordult ós szó nólkül ott hagyta őket. Az ipamuram utána kullogott egészen a kapuig ós holmi magyarázatokkal látta el a vőmuramat. A kapunál azonban megrántotta a szűrét, miközben visszafordult, hogy az asszonynépsóg nem-e leskelődik. Minekutána biztonságban érezte magát, oldalba bökte a vőmuramat. kiváló bór- és lithiumos * gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitíinő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz.
