Pápai Hírlap – IX. évfolyam – 1912.

1912-01-13 / 2. szám

adtak a községi takarékpénztárak közcélra, Nagybányán 100.000 K-t, itt nincs is pótadó s a hivatalnokok ingyen fát is kapnak. Ha Pápa fejlődni akar, akkor jövedelemről kell gondoskodnia s ezt a takarék hozhatja meg. Nem lenne-e helyes, ha amint az eredeti indítvány akarja, 200.000 K-t kölcsönre vennénk fel. Azt is tudjuk, hogy a mai időpont nem alkalmas a takarékpénztár megnyitására. De pénzt az alapítványi és gyámi pénztárból szerezhetünk a működés megkezdéséhez s a megkezdéssel várhatunk kedvezőbb tinanciális helyzetre. Tudja, hogy a belügyminiszter törvényt akar ez ügyben alkotni, de az ügyet addig is elő kell készíteni. E célból javasolja, hogy a takarékpénztár felállítása mondassék ki s alapszabály-készítésre bizottság küldessék ki. Fischer Gyula szerint a magyar viszonyodat nem mindenben lehet a külföldiekkel összehasonlítani. Franciaországban 10.000 frankos emberekről beszélnek t. i. akiknek 10.000 frank az évi jövedelmük. A berlini községi takarékpénztár 270.000 K-t adott a közcélra, de ez ott annyi, mintha Pápán valaki 10 fillért dob a perselybe. A magyarországi községi takarékpénztárak aránylag 7—8%-°

s kamatlábbal dolgoznak, holott a helybelieké átlag 57a %-os. Azért, ha mi takarékot adósságra létesítünk, hasznot csak úgy érhetünk el, ha 6%-nál magasabb kamatlábot állapítunk meg a kölcsönökre. Fél a városi kezeléstől is s hogy csak terheiük növekednek e létesítménnyel. Nagybányán azért kapnak a hivatalnokok fát is a várostól, mert saját erdeje van. Barthalos István nem pártolja a községi takarékpénztárt, ha jogtalan versenyt akarna kezdeni a helybeli érdemes pénzintézetekkel, melyek soha sem dolgoztak uzsora kamattal. Az eszmét feltétlenül pártolja, de nem úgy, hogy rögtön kimondjuk a takarék létesítését, hanem alaposan elő kell a tervet készíteni s ezért bizottság , küldendő ki. Magyarország mezőgazdasági állam, a pénzintézetek leginkább jelzálogkölcsönökből élnek. Ezt a kényelmes üzletágat át kell engedni a községi takarékoknak s a régi takarékok más hitelüzletekre térjenek át. Igazi nemzetgazdasági élet akkor fejlődnék, ha <a meglevő pénzintézetek nem folyton az alaptőke gyarapítására gondolnának, de az adósokért is hoznának áldozatokat. Dr. Hoffner Sándor tanulságos külföldi útján figyelemmel kisérte dr. Lakost, de hazaérve oly argumentumok ellen harcolt, amiket senki se hozott fel. Magát az eszmét mindenki pártolja. Elviszempontból senkinek se lehet ellene kifogása. Mégis Pápán a községi takarékpénztár felállításának időbeli és helyi akadályai vannak. A meglevőkkel a versenyt felvenni nem tudja, verseny nélkül pedig létele nem képzelhető. Betétet alig kap: a Pápa és Vidéke Takarékpénztár létrejötte nem csökkentette a Pápai Takarékpénztár betétállományát, a Közg. Bank nem vont el a Pápa és Vidékitől. A régi bizalom tartotta meg mindkettőnek a betéteket. A régi közs. takarékpénztárak más viszonyok közt jöttek létre s alig rendelkezik egyik is 30—60000 K tartaléktőkével. Barthalos István eszméjét, a kényelmes üzletkört illetőleg, nem helyesli, mert egy jól fundált takarékban a könnyen és nehezen mozgatható tőkéknek váltakozniok kell. Az árvapénzek elhelyezése évenkénti szavazással döntetik el s ez legyen alapja a mi takarékunknak? A pénzekből, különben is a törvény értelmében csak háromszoros biztosítékkal lehet kölcsönt adni. A városi üzemek nálunk is, másutt is már szomorú eredményeket szültek, adminisztrációnkat nem terhelné meg egy újabb városi üzemmel. Dr. Kende Ádám kérdi, mit szólnának az oly gazdához, aki 100 holdas bérletet venne adósságra. Ez nemde tönkremenne a nagyvagyonu gazdával szemben. Évtizedek óta ép az agráriusok üldözik azokat, akik adósságra csinálnak üzletet. A mi adósságra csinált üzletünk is hogy konburráljon egy milliós pénzintézettel? Elvileg azonban mégis helyesli a közs. takarékpénztárt s ha találunk módot a felállításra, szívesen mellette lesz. De figyelmeztet rá, hogy a belügyminiszter egy Holló Lajos orsz. képviselő vezette deputációnak kijelentette, hogy oly városokban, hol a hitelviszonyok jók, nem engedélyez közs. takarékpénztárt s nem ott se, hol kölcsönből akarják | megcsinálni. Azt is jelezte a miniszter, hogy e tárgyban törvényjavaslatot készít elő. Várjuk meg e törvényt s addig évről-évre tegyünk' félre bizonyos összeget e célra. A bizottság kiküldetését egyébként helyesli. Dr. Hirsch Vilmos a községi takarékpénztár eszméje hívének vallja magát, de ma, szeriinte, érdemlegesen nem lehet tárgyalni az ügyet. Elvileg hozzászólva, csak akkor van a felállítás mellett, ha nem veszélyezteti a város háztartását, ha az alapszabályban pontosan körül lesz írva az üzletkör, amelybe nem vehető semmi fel, ami kockázatos, ilyen p. o. a parcellázás. Ne feledjük el, hogy az esetleges veszteségekért az egész város felelős. Félmunkát végeznénk, ha az alkotandó törvény megvárása nélkül küldenők ki a bizottságot. Dr. Steiner József szólt ezntán. Pénzügyi szempontból nem helyesli az eszmét, mert a városi takarékpénztár drágább lesz, mint a ma meglevők, ethikai szempontból azért nem, mert a meglevő pénzintézetek érdemeket szereztek a város körül. Végül a zárószó cimón dr. Lakos Béla szólt mégegyszer. Fischerrel szemben megállapítja, hogy Nagybányán 5%"

ra adott a közs. takarék kölcsönöket. A nagybányai és nagykőrösi takarékok alapszabályait kell mintául venni s így létesíteni a közs. takarékot, mint létesíti Temesvár is, ahol 17 pénzintézet áll fenn, amelyek pedig még olcsóbb kamatlábbal dolgoznak, mint a pápaiak, amelyek érdemei iránt egyébként teljes elismeréssel van. Nem tesz kifogást egyébként az ellen, ha most csak elvileg mondják ki a takarékpénztár felállítását, de a bizottság kiküldését feltétlenül fenntartja. A vita bezáratván, 10 v. képviselő névszerinti szavazást kért. Ezt a polgármester elrendelte, s eredményképen 65 szóval 32 ellen dr. Lakos Béla javaslatát elfogadták, a községi takarékpénztár felállítását elvileg kimondták s kiküldték a bizottságot, mely a következő tagokból áll: Mészáros Károly, dr. Antal Géza, Gsoknyay Károly, dr. Molnár Imre, Freund Ferenc, Schor Ármin, dr. Lakos Béla, Barthalos István, Jílek Ferenc, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Halász Mihály, Beck Zsigmond, Ács Ferenc, Kovács Sándor. A határozat kihirdetését a győztes többség zajos éljenzéssel fogadta. Az államsegély felosztása. A belügyminiszter rendelete értelmében felosztották az érkezett államsegélyt. A felosztási módhoz röviden Keresztes Gyula, Kerbolt Alajos és Győri Gyula szóltak hozzá főkép az iránt érdeklődvén, hogy a rendőrök is megkapják-e a tavaly megállapított magasabb fizetést. Megnyugtató választ kapván, a felosztási javaslatot elfogadták. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a tárgysor többi pontjainak a tárgyalását a legközelebbi közgyűlésre halasztották el. A közgyűlés V

27 órakor ért véget. x Vágó Dezső, Dunántúl előnyösen ismert elsőrangú uri szsbó üzletének mai számunkban megjelent hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe, ahol kitűnő anyagból készült férfiruhák szerezhetők be jutányos áron. könnyedén. Lombtalan lomb a mi lombunk. Hisz ami lomb, nem lehet lombtalan lomb. Felhígítják, amit a természetes beszéd fesztelen rövidséggel tud kifejezni: ezt az egyszerű kifejezést: „ez a mű szociálista tankönyv", ily módon hígítja egyik ir<5: „netn jelent többet, de még kevésbbé jelent kevesebbet ez a mű: szociálista tankönyvnél." Amit nyelvünkben igével természetesen, magyarosan lehet kifejezni, azt helytelenül alkotott főnévvel, erőszakolt mondatszerkesztéssel, magyartalanul fejezik ki. Innen van a Nyugat Íróinál az a sok új elvont főnév, az a németes nehézkesség. Nem a valódi szükség kényszeríti őket űj szóalkotásra, hanem magyartalan mondatszerkezeteik ; de hisz nekik osak a szabálytalanság, az idegenszerűség szép, a hazai hullaszagu, mint vezérük, Ady Endre írja A Gare de l'est-en c. versében: ...Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény; Koldus zsivaját a magyar Ég Óh küldi már felém ; Fagyos lehellet és hullaszag Száll ott minden vir&g felett. Elátkozott hely. Nekem : hazám! íme, néhány példa: Ugyanaz a semmi csapástól le nem törhetősóg; a magamrahagyatottság, az irói tehetségnek el nem tagadh-itósóga; itt is vannak magamegfeledkezései az irónak ; eszembejutásaimnak ez a könyvszaga; összenŐttség ember és dolga közt; holtrafáradt-megtámasz kodáa egy felsőbb gondviselet-értelemben mindenben jelenvoltság, stb.; az üj szavak forrása sokszor az eredetieskedés, feltűnni vágyás divata pl. a modern iró eseménytelen helyett történéstelent ír, szinszerüség helyett szinpadiasságot, sürgős helyett sietségeat, egykori helyett valahait. Intván nagybátyám ezinleg megvette a igény • pörölte a kis lim lomunkat; rohamos áhítat; tartalom, tárgy, mese, oselekvény-szavak már kivesztek, ezek helyett a Nyugatban osak mondani való olvasható; forma, alak, alakítás, kifejezés: elavult szavak, ezeket ma „megosináÍás

w-nak nevezik, n<nos mesterkéletlenség, keresetlenség,' hanem ezek ma: „egyszerű meg osinálatlanság

u. Minő visszaélést követnek el az és használatával ; használják meg, pedig, hát helyett : Maga olyan különös ma és én olyan boldogan jöttem ide, hogy sérti ez a jó magyar fület ! Használják az és t a jelzők között stilisztikai jelentőség nélkül, pl.: és írt egy szép és komoly és előkelő novellát

r itt semmi ok sines a kötőszó halmozásra, mi mást jelent Kisfaludy e sora! És alattunk és fölöttünk és bennünk is a menny volt, itt a kötőszó-halmozás a szavak gyors folyásának megakasztásával élénken jelzi a zavartalan, nyugodt boldogságot; a jelző-természetö melléknévi igenevet oknélkül önállóan használják, pl. Figyelj, a sárga fejek arcélei a függöny sötétlő hátteréből most élénken kiemelkedők ; Dénes mellett magam asszonya voltam házamban egyedül intéző és uralkodó. Minő módon bánnak el az egy használatával, a magyar szórenddel, a va ve, lett (írva lettek) alakkal, nem részletezem, nem untatom azok felsorolásával hallgatóimat, de engedjék meg, hogy a oikornyásaágnak egykét példáját még fölemlíthessem. Kaffka Margit Színek és évek o. regényében olvashatók : Az élet, egy élet nem olyan nagy dolog; de valahol egyszer vagy többször mi nagyon együtt lehettünk már; és járták a tánoot a fiatalok, taposva a kert dérosipte gyepét a lábuk alatt (ugyan mivel taposhatták a lábuk alatt, hisz nem a lábukkal taposták); odamentem a zongorához és félve, lopva, szégyellősen végigbillegtem rajta munkától gémberedett ujjaimmal, már sokat gondolkodtam az életemen és kezdtem így egészben látni egy távolságból a mindent letompítva, összemosva kissé." És e botrányosan magyartalan, színtelen, döcögős nyelven írt regényt a Vasárnapi Újság közli, amelynek oimképe szerint e lapot magyar udvarházak s falusi házak lakói olvassák! Szegény magyar nép, mennyire törik, rontják jó nyelvérzékedet ! Az irás művészeti ízlés, tapintat is kell Csak a minőség révén lett világhírű a valódi PALMA kaucsuk-cipősarok A hygienikfos Polmakflucsuk ágybetét minőség ~~ elsőrangú