Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-12-09 / 49. szám

nyér előállítására készül százezer korona építési és berendezési költségelőirányzattal. A számítások a vállalkozás rentabilitását, sőt a jövedelmezőségét biztosítják, az utóbbi azonban a város vállalkozásánál épen szociális szempontból nem a legfontosabb, illetve nem okvetlenül szükséges, mert ha a város a gyárral csak az árakat limitálja, már a nagyközönségnek szolgálatot tett. A kenyérgyár felállításának ezen hivatalos indokolásán kivül irányadó helyen a gyár működéséről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a gyár semmiesetre sem fog egészségtelen versenyt indítani a kisiparosok ellen, ami magánvállalkozásnál könnyebben előfordulhat, sőt a múltban még a kisipari körben is előfordult, pl. az ismételadóknak árusított süteményeknél. Ha pedig a város nem létesítené a gyárat, megépíti más, esetleg részvénytársasági alapon, amikor az üzemköltségeket még az igazgatási költségek is terhelnék. A „Komáromi Lapok"-ban olvassuk: „Csak nemrégiben nyilt meg a hatóság engedélyéből és szigorú ellenőrzése mellett városunkban a lómészárszék, mely a szegényebb néposztályt juttatja egészséges, Ízletes és olcsó húshoz. De meg kell itt jegyeznünk, hogy a lómészárszéket nemcsak a szegényebbek, de a tehetősebbek is gyakran fölkeresik s épen ez mutatja szükségességét és fontosságát a vállalatnak. A drágaság elleni rendkívül hathatós intézménynek készül a hideg húspiac megnyitása is, melyet a hatóság december 7-én fog a közönség rendelkezésére bocsátani. A hideg húspiac közegészségi fontosságát és szociális jelentőségét szükségtelen itt bővebben hangsúlyoznunk, de midőn ezt megirjuk, örömünknek adunk kifejezést a felett, hogy hatóságunk készséggel siet a nagyközönségnek a drágaság okozta bajain segíteni s oly intézményt létesít, mely az egész lakosságnak hasznára és előnyére válik. A hideg húspiac, mint már említettük, csütörtökön, december 7-én nyilik meg és a Dunaparton, az Apolló-mozgószinház előtti térségen lesz elhelyezve. A piacon sertéshúst mérnek ki olcsó áron s a hatóság ellenőrzése mellett. kultur-néppé tették, most már ő is bolyong szerte e nagy világban. S mint hajdan a pogány magyarok haroi kalandok keresésére betörtek a szomszéd-, sőt a távolabbi országokba is, úgy siet most a jelenkori magyar a már előrehaladottabb országokba tapasztalatokat gyűjteni. Most már azonban nemcsak a művelt nyugatot keressük föl ; annak megismerése után az északi államok következnek. A három északi népet együtt emlegetjük, hiszen tulajdonképpen együvé is tartoznak. Közös őseik a normanok, közös hőseik a vikingek, közös a történetük hosszú időn keresztül, közösek emlékeik. Századokon át együvé tartoztak, többször elszakadtak s újra egyesültek, míg végre néhány évvel ezelőtt három teljesen különálló ország és nemzet alakul ki: a sudár növésű, erőteljes svéd és norvég, s a harmadik a mozgékony, életrevaló dán. Mint nemzetek elszakadtak ugyan egymástól, de összeköti őket most is közös származásuk emléke s a faji tulajdonságok, melyek között igen sok rokonvonást találhatunk. Ilyen pl. mindhárom népnek intelligenciája, rendkívüli szorgalma, a művészetek, a szép iránt való szeretete, praktikus gondolkozása, erős becsületérzése és hazájához való törhetetlen ragaszkodása. Továbbá rendkívül meglep bennünket erŐBen kifejlett tisztaság-szeretetük. Mikor először aludtunk svéd földön, a keleti tenger délnyugoti partján fekvő bájos kis Malmö-ben, kellemesen hatott ránk a tisztaság, melyet az utcákon s főképpen szállodánkban tapasztaltunk. A szobák nagyok, sok-Bok ablakkal, melyeken átlátszó Városi közgyűlés. — 1911 dec. 4. Városunk képviselőtestülete f. hó 4-én hét közgyűlést tartott. A gyűlés legfontosabb határozatát vezető helyen méltatjuk, itt következik részletes tudósításunk. Megnyitás. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, — jegyzőkönyv hitelesítésre Bornemissza József, Botka Jenő, Braun Ignác, Edelényi Szabó József, dr. Lakos Béla v. képviselőket kérte fel. Napirend előtt. Napirend előtt dr. Lakos Béla megemlékezett a munkásházak ügyében érkezett leiratról s méltatja mindazok érdemeit, kik a nép számára elért kedvező eredményt kieszközölték ; a munkásházak fmancirozása kérdésében már most felhívja a figyelmet az Országos Hitelszövetkezetre, amely több hasonló telepet létesített már. — A polgármester kijelenti, hogy mihelyt a munkásházak helyére nézve javaslatot tehet, az ügyet a felszólaló indítványával együtt a képviselőtestület elé viszi. Halász Mihály a miatt interpellál, hogy a városi takarékpénztár ügye még mindig nem került a közgyűlés elé. Amikor oly nagy kiadások — vágóhid, városház, szinház, csatornázás stb. — állnak előttünk, gondoskodnunk kell a jövedelmek gyarapításáról is. — A polgármester tudatja, hogy az üggyel jelenleg a pénzügyi bizottság foglalkozik s mihelyt annak javaslatát megkapja, az ügyet napirendre tüzi. Nagy Sándor az elhullott marhák után fizetendő vágatási dijat s a csóka-utcai levezető csatornát teszi szóvá; mikre nézve megkapja a szükséges felvilágosításokat. Halász Mihály az állami fizetéskiegészitésben nem részesülő rendőrök fizetési pótlékát teszi szóvá. A polgármester tudatja, hogy ha pénztármaradvány lesz, á rendőrök idevonatkozó kérvényét a közgyűlés tárgyalni fogja. Az úr dombiak kérvénye. Az úrdombiak a vízvezetéknek telepükre leendő kivezetését kérelmezik a vasúti állomás | sinei alatt. Minthogy a költséget — 7884 K — a képviselőtestület túlmagasnak találta, a kérelmet nem teljesítette. Hentesszék felállítása. Nagy érdeklődést keltett a húsdrágaság, specialiter a disznóhúsdrágaság kérdése. Az állandó választmány azt javasolta, hogy ha a legközelebbi időben a hús ára nem fog arányhófehér függönyök díszlenek. Az úton, ahol vonatunk Stockholm, majd Kristiania felé elrobogott, mindenütt tapasztalhattuk, mennyire vágyódnak észak gyermekei a levegfí- és főkép a fény után : épületeik telve aránylag nagy, széles ablakokkal. A sötétzöld fenyvesek, helyenkint üdén zöldellő rétek mentén csoportokban vagy szétszórtan emelkednek a pirosra vagy sárgára festett fa-házacskák. Ezek mind emeletesek, a nagy ablakok kívülről fehér keretbe foglalva, belülről elővillan az elmaradhatatlan fehér függöny. Gyönyörűen illenek ezek a színes, barátságos épületek a szép vidékhez. A zöld erdők, legelők mentén kisebb-nagyobb tavak kék vize csillog. Igaz, hogy szántóföldet nem sokat látni, mert hisz a föld itt nem sokat ad ; és még sincs kiáltó nyomor, szegénység. Sőt jó mód tapasztalható mindenfelé. Düledező viskót, rongyos embereket, éhesszemü gyermekeket nem láttam. S ez azért van, mert dolgoznak. Egyre-másra keletkeznek ipari és kereskedelmi vállalataik, városaik fejlődnek, szépülnek. Mind a három északi államnak tulajdonképpen osak 1 — 1 igazi nagy városa van : a fővárosok ; de az alig néhány ezer lakost számláló többi városaik is rendezettek, csinosak, előrehaladottak. Mindenütt nagy számmal vannak iskolák, gondoskodnak a nép műveléséről, s mintaszerűen berendezet népiskolák vannak. Természetesen ebben is a fővárosok vezetnek. Röviden ismertetem Stockholm egyik legújabb, nagy népiskoláját, a „Södern"-ben (déli városrész) fekvő „Maria folksskola" t, melynek igazgatója, Call Lidmann ban állani az élő sertés árával, akkor a hentesszék állíttassék fel. Az ügyhöz elsőnek szólt hozzá Kerbolt Alajos, aki utalt arra, hogy a községi üzemek mindenhol jövedelmezőknek bizonyultak s a hatósági mészárszékek, kenyérgyárak árszabályozó hivatást is teljesítenek. Javasolja, hogy a hentesszéket azonnal állítsák fel, mert 20000 lakos érdeke mégis előbbre való, mint 15 iparosé, kik ma a disznóhúst túlmagas áron adják. Dr. Lőwy László nem igen bízik a városi kezelésben, azért csak abban az esetben pártolja az indítványt, ha a tanács az üzem jövedelmezőségéért felelősséget vállal. Dr. Lakos Béla szerint nem a jövedelmezőséget kell nézni, hanem, hogy a nép tisztességes áron juthasson húshoz. Hódmezővásárhelyen, mihelyt a hússzéket felállították, 20 kr. csökkenés állott be az árban. így les^ ez Pápán is s ezzel a hússzék már teljesítette is hivatását. Pados József nem pártolja az ügyet, mert ha hentesszéket állítnak nem is egy, de négy kell, nem bízik a városi kezelésben sem. Dr. Körös Endre megokolatlannak tartja a hivatalnokok meggyanusítását, ám sehol sem egyszerűbb az ellenőrzés, mint épen itt; senki sem akarja az iparosok kárát, de viszont határt kell szabni az önkénynek, amit ma a húsár megállapításában látunk. Keresztes Gyula egyelőre csak próbavágatást akar. Varga Rezső szerint a húsuzsora ellen nincs más védekezés, csak a szövetkezeti, vagy a hatósági mészárszók. A tanácsnak e célra 4000 K-t kell rendelkezésre adni. Somogyi József azt szeretné, hogy a hatósági hússzékben mérethetnék ki esetleg a gazdák is a maguk által leölt állatokat. Dr. Kende Ádám erkölcstelen dolognak tartaná, ha a hússzék felállítását a tanács felelőssége mellett mondanák ki. Utal arra, hogy az üzlet berendezése, az állandó beszerzés nem 4000, de 20.000 K-ba kerül, egyelőre könnyelműség lenne a dologba belemenni. Dr. Lakos Béla a tőke védelmét látja az elhangzott szavakban, ő nem irigyli a henteseket, de a szegény emberek érdekét se akarja háttérbe szorítani, nem kell 20.000 K-ás befektetés, Kecskeméten a piacon árulják a húst. Kerbolt Alajos nem a ka rja a tanács felelősségét, hisz más esetekben pld. a villanygyárnál sem kívánták ezt meg. Ezután szavazásra került a sor s a képviselőtestületi közgyűlés 42 szóval 14 ellen kimondotta, hogy a hatósági hentesszéket azonnal felállíttatja. Szabályrendelet a mű jégről. A műjég kötelező használat áról szóló szabályrendeletet dr. Kende Ádám és dr. Hoffner Sándor néhány helyesléssel fogadott változtatásával együtt egyhangúlag elfogadtak, kimondva azt, hogy a szabályrendelet azonnal életbe lép s csak birtokon kivül fellebbezhető meg. igen barátságosan fogadott és szívesen kalauzolt bennünket a nagy épületben. Az iskolának 4000 növendéke és 145 tanítója van. A növendékek tandíjmentesek és ingyen kapnak köny veket és taneszközöket, ha ezért folyamodnak. Az alsó osztályokban coeducatio van, s nők a tanítók. A felsőbb osztályokban (8 évig tart a tanfolyam ) külön tanulnak a fiúk s külön a leányok, csupán néhány közös órájuk van. Több nagy játszó udvar és a terjedelmes gazdasági kert mutatják, hogy a test ápolását, fejlesztését igen fontosnak találják. E célt szolgálják az épület földszintjén elhelyezett tágas fürdőszobák is, melyekben minden nap l—1 osztály fürdik. A tantermekben föltűnt nekünk, hogy egy szögletben a falon — csinosan elrendezve — nevekkel ellátott apró zacskók függtek. KérdezőskÖdésünkre fölvilágosított szives kalauzunk, hogy azokban tartja minden növendék szappanját és törülközőjét. Viz pedig bőven van, egy-egy folyosón több vízvezeték is. A folyosók széleiek, világosak, itt vannak a számokkal ellátott fogasok is. Ezekből nyílnak az iskola szobák. A világos szinüre festett termekbe csa kúgy; ömlik be a fény s a levegő. De mivel az év másik felében alig 1—2 óráig tart a nappal, gondoskodtak arról is, hogy a mesterséges világítás megfelelő legyen. Nem csupán néhá ny lámpa : szórja a fényt, hanem minden 2 pad fölött csüng egy egy, zöld ernyővel ellátott lámpa. A nagy fali táblák — eltérve a sablonos feket e színtől — zöldre vannak festve; így sokkal kellemesebb a szemnek. Minden teremben orgona áll, rajta énekes könyv ; és ott látható minden szobában az elmaradhatatlan telefon is.