Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-10-14 / 41. szám

ikrek galambdúc lakása ? Hol a négy kőoszlop, amelyre apjukkal felállnak. Jó volt e célra négy stokedli is, melyek azon pőrén és piszkosan meredtek a nézőtér felé. Hát nincs már senki Szalkayéknál, aki ilyenre gondoljon ? Hétfőn Déri Béla jutalomjátékául az Arany ember ment. Közönségünket a darab rég leját­szott volta sem tartotta vissza attól, hogy szép számban egybe ne gyűljön a méltán kedvelt jutalmazandó tiszteletére. (Vájjon ért-e ez Déri­nek mást is az erkölcsi elismerésen kivül ?) A Kristyán Tódor parádés intrikusságát jellemző művészettel játszotta meg Déri. A többi szerep­lők, így főkép Kovács, Benes szintén dicsérete­set produkáltak. De hogy a Noémi szerepét hogy lehetett énekes szubrettre bizni, azt nem értjük. Amióta a világ világ, ezt mindig drámai szende játszotta ! Kevésbbé szívesen látott újításként az igazgatóság most már nemcsak a szezón vé­gére, de a közepébe is osztott be kabarét. Bár ne osztott volna. Mert lelkesedjék bárki a kabaréért, olyanból,, aminőben Pápán részünk szokott lenni, mi ugyan nem kérünk. A „kabaré" nálunk szinte a frivolság fogalmává lett. Ezt a véleményünket a keddi est csak még jobban meg­erősítette. Egyes közreműködők (főként Fekete Irén, Miklósi Margit) nem tudjuk, a maguk vá­lasztásából-e, vagy a rendező utasítása folytán, olyan drasztikusságokkal traktáltak bennünket, amik külön is megrovást érdemelnek. A kabaré­ban egyébként — ki jól, ki rosszul — a tár­sulatnak minden jobb tagja szerepelt, kivéve természetesen Káldor Dezsőt, akinek pedig conferenciernek kellett volna lennie a színlap szerint. A színlap hagyományához hiven mi sem természetesebb, mint hogy ezután nem ő, hanem Szántó Jenő konferált. Hogy közönségünk nem csak éppen a frivolitásokért lelkesedik, mutatta az a szép közönség, amely szerdán a Romeo és Juliára összegyűlt. Klasszikus előadással még nem igen próbálkoztak színészeink s ha e mostani nem volt tökéletes, érthető. Hisz a klasszikus dráma nyelve már maga olyasvalami, amihez szokni kell. Ha valaki csak úgy elrecitálni akarja, értel­metlen zagyvalékká lesz beszéde, amint — saj­nos — egy-kétszer szerdán megesett is. Romeot Zilahi János adta sok művészi tehetséggel. Ezt a szerepet legutóbb nem kisebb színésztől, mint Beregitől láttuk Pápán s bár ily emlékkel kel­lett küzdenünk, elismerjük, hogy Zilahi játéká­ban volt tűz, szavában volt erő, mely meg­kapta a sziveket. Júlia gyanánt az új drámai szende Huzella Irén mutatkozott be. Nem volt ideális Júlia sem megjelenésre, sem játékra, de annyit már ezúttal is láttunk, hogy nagy intelligenciájú színésznő. Azt a jelenetet, mikor Tybald halála hirét meghallja, igen szépen játszotta meg. A többi szereplők, sőt mondhat­nánk az összesek közöttlegjobb, legshakespereiebb volt Miklósi Margit dajkája. A hetyke Mercutió­val való jelenetében annyi finom humor volt, hogy méltó a legnagyobb dicséretünkre. Kovács (Lőrinc), Káldor (Tybald) jók voltak. A haldok­lási jelenetben (de csak ebben) Déri is méltó­nak mutatkozott önmagához. A Magyar szinház repertoárjából egy egész friss francia drámát A nagy deákokat mutatták be csütörtökön színészeink. A darab érdekes meséje, a körül forog, hogy egy fiatal diák szerel­mes a kollégiumi igazgató feleségébe s mikor utolsó búcsúra belopódzik szobájába, lopás gyanújába keveredik, melyből azonban egy paj­tásának ügyessége s egy másik diáknak (az igazi bűnösnek) megtérése menti ki. Ez a mese a kissé hosszadalmas expozíciót s a némileg nehézkes kifejlődést leszámítva érdekfeszítő humoros és komoly jelenetek során bonyolódik négy felvonáson át. A darabot nálunk jól ját­szották, csak a tempó lehetett volna valamivel gyorsabb s a felvonásközök valamivel rövidebb. (A II. felvonásra nettó 20 percig kellett vára­kozni, ami valósággal kíméletlenség a közönség­gel szemben !) A főszerep ismét Zilahi kezében volt, aki a jó diákot kedves holdsugáros rajon­gással s áldozatkészségében megnyerő hősi­séggel ábrázolta. Partnere természetesen ismét Huzella Irén volt, aki mintha a modern szerep­ben otthonosabban érezte volna magát, mint a klasszikus darabban. Természetes, kedves volt játéka, csak a IV. felvonásban, a nagy ki­törésnél hagyta cserben orgánuma, ami ugyan annak következménye is lehetett, hogy indisz­pozicióval látszott küzdeni. Egy rossz, de nem egész romlott tanuló ellenszenves szerepében kiváló bizonyítékát adta Alapi Nándor alakító képességének. Játéka emberileg igaz volt. Ép így teljes dicséretünkkel fordulunk Rónai Alic felé is, aki a 14 éves siheder szerepét igazán művésziesen játszotta meg. Déri adta az igaz­gatót kitűnően, két tanár szerepében pedig Szántó és Békefi (utóbbi egy fiatal segédszinész, akinek azonban határozott komi kai vénája van) keltettek sok derültséget. Közönség gyé ren volt, ez az igazán ,fehér" darab többet érdemelt volna. HETI ÚJDONSÁGOK. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ref. egyházkerület holnap — folyó hó 15-én — kezdődő közgyűlésére a kerület alkotó tagjai leginkább a ma esti vonatokkal érkeznek váro­sunkba. Az első napon — vasárnap — meg­nyitás és papszentelés lesz. A tulajdonképeni gyűlés hétfőn veszi kezdetét. Tisza István gróf főgondnoknak érkezését is csak e napra várják. — A kerületi közgyűlést megelőzőleg folyó hó 12-én a ker. népiskolai tanügyi bizottság ülése­zett Németh István főjegyző elnöklésével. A mai napon pedig a főiskolai igazgató-tanács Czike Lajos és Beöthy Zsolt gondnok együttes elnöklésével foglalkozik a főiskola és leánynevelő­intézet ügyeivel s készíti elő a közgyűlés elé kerülő javaslatokat. — A vármegyéről. A vármegyei közigaz­gatási bizottság f. hó 10-én d. e. 10 órakor tartotta rendes havi ülést Hunkár Dénes főispán elnöklésével. Az előadók javaslatait helyeslőleg tudomásul vették. A törvényhatósági közúti fedanyag szállítására hirdetett árlejtés eredmény­telen maradt, amit Koller Sándor alispán beje­lentett a bizottságnak. Ez úgy határozott, hogy az alispán még egyszer irja ki az árlejtést, és a legkedvezőbb ajánlkozóval kösse meg a szerződést. Amennyiben ez újabb árlejtés is eredménytelen lenne, akkor pedig tegye meg az intézkedést, hogy a vármegye házi kezelés­ben intézze el ez ügyet. Ezután több apróbb ügyet tárgyalt le a bizottság és albizottságai. — Három pályadíj egyszerre. Ritka szép irodalmi sikert aratott Ligárt Mihály, a hely­beli áll. tanítóképző-intézet tanára s gyakorló iskolájának vezetője. A dunántúli ref. egyház­kerület általa kiadandó elemi iskolai tanköny­vekre pályázatot hirdetett s e pályázatok ered­ményekép az irodalmi bizottság számos verseny­társ közül Ligártnak három művét találta juta­lomra és kiadásra méltónak. Ezek: ABC, II.— VI. osztályos olvasókönyv és vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlat tanításához. Főkép az olvasókönyvről valóságos elragadtatással nyilatkoztak a birálók. Az irodalmi bizottság tagjait ugyancsak meglepte, midőn a gondosan lepecsételt jeligés levelek felbontatván, három­szor egymásután egyugyanazon név került elő. Ugyanezen alkalommal pályadijat nyert Pálinkás Béla fiumei tanító Alkotmánytannal. Ki volt tűzve még három pályatétel, de ezekre a pályá­zat eredménytelen volt s azért újra meghirdették. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Zala István pápai áll. tanítóképző­intézeti tanárt a székelykeresztúri áll. tanító­képző-intézethez helyezte át. Az áthelyezés egész váratlanul jött és magasabb közoktatási érdekből történt, amit azonban így csak Székely­keresztúron elégítettek ki, mert viszont itt a jelesen képzett, ügybuzgó tanár távozása érzé­keny vesztesége az intézetnek. — Színházi heti műsor. Hétfőn Bolond (operett), kedden János vitéz (operett, Káldor Dezső jutalomjátéka), szerdán d. u. Falu rossza (népszínmű, ifjúsági előadás), este Theodor és Társa (vigjáték), csütörtökön Heidelbergi diák­élet (operett), pénteken Cigánybáró (operett, Juhos Margit jutalomjátéka), szombaton Utolsó szerelem (operett, Rónai Alice jutalomjátéka). — Kiválóan érdekesnek ígérkezik a heti műsorból a keddi előadás. A János vitéz szerepét ugyanis nálunk — a műkedvelői előadásról nem szólva — mindig no játszotta. Első eset lesz, hogy férfitől és pedig olyan tehetséges, széphangú énekestől, aminő Káldor Dezső, fogjuk hallani. Felhívjuk az előadásra, mely egyszersmind Káldor jutalomjátéka is lesz, t. olvasóink szí­ves figyelmét. — Házasság. Őszinte örömmel vettük az itt következő kedves házassági jelentést: „ Galamb József pápai ügyvéd és neje Lázár Laura, özv. Geöbel Ernőné szül. Kecskeméthy Ilona öröm­mel tudatják, hogy gyermekeik: Laura és Károly esküvőjüket folyó évi október hó 28-án délelőtt 11 órakor tartják a pápai ref. templomban. Pápa, 1911 október havában". — Horváth Kálmán f. Mély megdöbbe­néssel és őszinte részvéttel olvastuk fővárosi lapokban a gyászos hirt, hogy jobbaházi Horváth Kálmán nyug. postafelügyelő a napokban István­falván, hova nővére látogatására érkezett, revol­verrel szivén lőtte magát. — Horváth Kálmán évek hosszú során át volt a pápai posta főnöke s ez idő alatt a nagyközönség osztatlan tiszte­letét vivta ki. Igazi úri ember volt, akit min­denki kedvelt, akivel csak érintkeznie kellett. Emellett mintaszerű hivatalnok is volt. 25 éves szolgálati jubileuma alkalmával nemcsak hiva­talnoktársai, de az egész város szeretettel ünne­pelte. 10 év előtt vonult nyugalomba ideg- és szembaja miatt. Azóta Pápán élt, sokat szen­vedve, de azért bizó lélekkel mégis változást remélve. A változás nem következett be, álla­pota inkább súlyosbodott s ez adhatta kezébe a gyilkos fegyvert. Nyugodjék békével! — Előléptetés. Az igazságügyminiszter Graffits Imre pápai kir. járásbirósági Írnokot megérdemelt előléptetésben részesítette, mikor is a hét folyamán irodatisztté léptette elő. — Somlói szüret A somlói szüretet remek szép időben a múlt héten tartották. Mint az ottani pápai szőlőtulajdonosoktól hall­juk, a termés mennyiségre jó közepes volt, minőségre azonban elsőrendű. Az 1911-iki évi termés ismét egyike lesz azoknak, amelyek a somlói bor hírnevét fenntartják és terjesztik. — A zsidó ingyen népkonyha és ingyen fürdő vezetősége, örömmel értesíti a konyha iránt érdeklődő minden nemeslelkü ember­barátot, hogy az ingyen népkonyhában már napok óta étkezik 50 gyermek és 20 kereset­képtelen öreg nő és férfi. A vezetőség kéri a nemeslelkü emberbarátokat, tőként a hölgyeket, adakozzék ki-ki tetszése szerint az ingyen nép­konyha és ingyen fürdő javára és legyenek ke­gyesek, mint az előbbi években, a konyha körüli teendőkben az önként vállalt szives munkálkodást folytatni, illetve megkezdeni. Min­den legcsekélyebb adományt, minden legkisebb fáradozást hálával fogad a szegények nevében a vezetőség. — Pénzbeli adományokat özv Krausz Vilmosné, özv. Stern Ignácné, Fischer Gyuláné, Sternfeld Mórné úrnőkhöz; a terményeket leg­célszerűbb az izr. elemi iskolába, illetve nép­konyhába a délelőtti órákban küldeni. — Mintaszüret. Marton Dénes pápai kir. kerületi szőlészeti és borászati felügyelő folyó évi október hó 20-án délelőtt 9 órakor kezdődő­leg Somlóvásárhelyen a közalapítványi uradalom úgynevezett téglaházi szőlőjében mintaszüretet rendez. E mintaszüreten nevezett felügyelő magyarázat kíséretében bemutatja és haszná­latba veszi a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által e célra rendelkezésre bocsátott szüretelő és pincészeti gépeket és eszközöket s ezzel kapcsolatban előadást tart az okszerű szüretelés­ről. E mintaszüreten bárki díjtalanul részt vehet. — A vármegyei gazdasági egyesület választmányi ülést tartott október hó 8-án Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán bejelenti, hogy a Veszprémi Közigazgatási Bank és Takarékpénztár az Egyesület alapító tagjai­nak sorába lépett, ennek kapcsán Kajdacsy Endre ügyvezető titkár előadja, hogy az új Bank leg­fontosabb programmja az agrár érdekek elő­mozdítása. A pénzintézet egy nagyszabású gaz da­sági árúosztályt fog létesíteni, mely tervét a Vármegyei Gazdasági Egyesület erkölcsi támo­gatásával, közreműködésével akarja megvaló­sítani. Elhatározza a választmány, hogy a tél folyamán a vármegye 20 községében hasznos gazdasági ismereteket terjesztő népies gazda­sági előadást tart, öt községben pedig gazda­sági háziipari tanfolyamot szervez, hol a fűz­vessző és gyékényfonást és a cirokseprükötést fogja tanítani. Több község részére államse­gélyt kér fűzvessző telep létesítésére. Magáévá teszi a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület azon átiratát, melyben a Biztosító Társaságok jégbiztosítási feltételei 25—28. pontjainak mag­változtatását sürgetik s csatlakozik azon moz-

Next

/
Thumbnails
Contents