Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-10-14 / 41. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Mi történt Svédországban ? Svédországban az történt, ami nálunk akart történni a hamar nyilt, hamar hervadt tulipán korszakában. Erélyes mozgalom indult meg s van állandó folyamatban, melynek célja a külföldi és különösen a német ipartermékeket bojkott alá helyezni s a hazai iparcikkek támogatását minden vonalon biztosítani. Minden nagyobb városban „svéd hetet" rendeznek, amelyet összekötnek különféle ünnepélyekkel, fölvonulásokkal, hajóversenyekkel stb., mindenütt a nemzeti érzés mellett való tüntetésre hívják föl a közönséget. A nemzeti hét legfontosabb föladatának azt tartják, hogy a lakosságot kioktassák hazafias kötelességére, amely szerint minden svédnek elemi kötelessége a honi termelést támogatni, ha a portéka minőség és ár tekintetében nem messze marad a külföldi árucikk mögött. Az összes svéd áruházak nagyszabású reklámot fejtenek ki, mindenüt a kék-sárga lobogó díszíti az utcákat és invitálja a közönséget vásárlásra. A kirakatok valóságos látványosság benyomását keltik és arra tanítják ki az utcákon hullámzó közönséget, hogy nincs az az árucikk, amelyet a hazában ne gyártanának kifogástalan minőségben és jutányos árban és így a hazai termelés joggal fölveheti a versenyt a külfölddel. Több százezer példányban röpiratokat terjesztenek a vásárló közönség körében, amelyben népszerű módon, képekkel és szöveggel magyarázzák a svédeknek, hogy minő nagy áldozatot hoz az ország a külföldnek, amikor a honi termelést nem részesíti kellő figyelemben. „Az utolsó években — így panaszkodik a röpirat — több ezer svéd volt kénytelen kivándorolni, pedig ezeknek nagy részét itthon lehetett volna marasztalni, ha a behozott külföldi cikkeknek csak 15 százalékát honi készítményekkel pótolta volna a közönség ..." Az agitáció és a propaganda egyébiránt oly hatalmas, hogy a svéd városok lakossága valósággal hazafias mámorban úszik és a kereskedőknek, iparosoknak aranynapjaik vannak. A svéd hét eddig Stockholmban és még negyven svéd városban aratott teljes sikert ... Ez történt Svédországban s ez akart történni nálunk — a szalmaláng hazájában is. Űj jövödelmi forrás. Az országos borászati egyesület figyelmessé tette a városokat a városi borpincékre, kimutatván egyfelől a város háztartására való előnyüket, másfelöl pedig a bortermelésre való üdvös hatásukat. Taglaljuk, hogy miben állanak a város háztartására való előnyeik: Először is abban, hogy a termelőktől a város szüret alkalmával a napi áron cukortartalom szerint megvásárolná a borokat, mondjuk 20—30.000 K erejéig, ezeket a borokat a város a városháza pincéjébe elhelyezné s azok kezelésére tartana egy pincemestert. A városi borpincére nagybani és kicsinybeni eladásra zárt palackokban italmérési engedélyt szerezne s árusítaná üzletvezetőjével a tiszta borokat. Az üzletvezetőjét %" r a fogadná fel. A város ezen 20.000 K befektetéssel produkálhatna legalább évi 10.000 K-t, ami nem megvetendő üzleti haszon lenne. A bortermelésre pedig azért volna előnyös, mert a termelők egy nagy vevőt nyernének a városban, s mindjárt szüret után munkájuk gyümölcséhez hozzájuthatnának, míg ma alig képesek eladni. De nagy hatása abban nyilvánulna, hogy a város szakértővel kezeltetné a borokat, ami a mi helyi boraink értékét, tekintélyét növelné, tekintve, hogy a bortermelőink nagyrésze a kellő szakismerettel nem bír, így borait nem is tudja kellő módon értékesíteni, söt sok van olyan, aki el is rontja. Mert ne higyje senki, hogy a boroknak értékét csak egyedül a tiszta kezelés adja meg. Nem, a borkezelés ma már egész tudomány, tudni kell a borokat összeházasítani úgy, hogy az előállított bor zamatra, erőre, s fényre az eredeti borokat felülmúlja. Tudni kell a borokat tisztítani, mellékiztöl megszabadítani, stb. Az országos borászati egyesület feltárja, hogy külföldön mily forgalomnak örvendenek a városi sörpincék. Naponta 100 és 100 hordó sört pincéznek ki belőle s árusítanak el. A borpincéknek egyébként az is fontos hivatásuk, hogy az alkoholizmusnak útját szegje. A magyar embernek mindig A „PAPAI HÍRLAP" TÁRCÁJA, A m o r o s o. III. Kapu döng, sír a vár, Valaki ott áll — mindhiába; Kapu döng, sír a vár — S egy dalt kiált az éjszakába. Dalt — a jövő nagy, szent dalát, Munkát, melynek nincs semmi bére — 8 kiszól egy dúrva hang: tovább! Szavad sincs hozzám ... Pedig — látod — már fáj az Elet. Vidám az orcám, De bent szomorú lángok égnek, Hogy is írok még dalt tehozzád? — Dúdolom sírva — hasztalan, A vidám ének odavan. Szavad sincs hozzám . . . Pedig egy szó — ha te azt tudnád! Szavad sincs hozzám — Megmutatná a munka útját; Egy szó — belőle dal fakad! — Fáradt vagyok — nem írok többé, Ki ad — ha te se — szárnyakat! ? Oh, csak nevessünk: Más ne nevessen rajtunk érte. Óh, csak temessünk — Éjféli, kongó, szép zenére. Minden halott egy szép virágszál — Ne küldjünk többé dalt felé. Szegénykéket — fölkeltené . . . Kiss Géza. .A. p o li a r a k.* Irta : Biró Lajos. A Kürth háznak két vendége volt, , két fiatal rokon : Sári, a karesű, elegáns özvegy és Ilonka, a szürkeszemű, csendes, szőke lány. Az öreg Kürth Kálmánné szeretettel nézegette őket és biatosra vette, hogy a fia, ha külföldről hazajön, feleségül veszi egyiküket. Mindaketten szerelmesek voltak az öreg asszony fiába és a fiú azelőtt udvarolt mindkettőjüknek. Mikor Kürth Géza hazaérkezett, akkor körülötte forgott az élet a házban. Géza úgy akarja, Géza úgy szereti : ez volt a törvény. A Géza kedve, a Géza mosolygása : ezért élt * Szerzőnek a Magyar Könyvtárban megjelent novellái közül. Egy főzőutasítás! Zöldbableves. (6 személy részére.) Vizet teszünk fel, abban egy kanál sót. — Ha forr a viz, beleteszünk egy V, kgr. tisztított zöldbabot és megfőzzük puhára, — 6 deka zsírral és 8 kanál liszttel rántást készítünk, egy kis vöröshagymát reszelünk hele, finomra vágott zöldpetrezselymet, meg egy kis paprikát adunk hozzá és azonnal feleresztjük forró Maggi-húslevessel. — (A Maggi-féle húsleves-kockát 1j A liter forró vízzel leöntjük s rögtön kész húslevest nyerünk.) — Kevés törött borsot és ecetet is tegyünk bele, a tálaláskor pedig 2 deci tejfelt. — Főzhetünk bele csipetkét. Győződjék meg kérem, hogy a Hb MAGGI kockából előállított húsleves a hamis leveseknek erőteljes, jó izt ad.
