Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-10-07 / 40. szám
A magyar műszaki tevékenységről. Uj műegyetemünk, mely ma egyike a legszebb és legalkalmasabb iskolai épületeknek az egész világon, ez évben már egész kiterjedésében és fennakadás nélkül fogja nagy hivatását szolgálni. Rados Gusztáv, műegyetemünk egyik vezéralakja, a matematika nagyhirü tanára, az uj iskolai év megnyitása alkalmából nagyszabású rektori székfoglaló beszédet mondott, melyben visszapillantást vet a Műegyetem történetére és kifejti, hogy a magyar fajnak nagy hajlandósága, képessége és rátermettsége van a matematikai és természettudományi kutatásra és műszaki tevékenységre. Az éles szemlélőképesség ereje, a belátás tisztasága, az ítélőképesség elevensége, mind oly szellemi képességek, melyek a magyar fajnak a technikai tevékenységre való kiváló rátermettségét és különös tehetségét igazolják és amit a közelmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődés fényesen bizonyít. A Műegyetem története Magyarország kulturai élete egyik legfontosabb ágának a története. Az emberi kulturának nincsen olyan területe, melyen a magyar nemzet az utolsó, időkben akkorát haladt volna, mint éppen az exakt kutatás és a technikai alkotás terén, amelyen legelőször szüntünk meg az európai kulturának pusztán fogyasztói lenni és fejlesztéséhez már a magunk erejéből is számottevő módon hozzájárulunk. A rektori megnyitó beszéd megemlékezik a magyar szellem nagy munkásairól: a matematika terén büszkeségünk Bolyai Farkas és fia Bolyai János, akiknek nagynevű utódja Jlunyadi és König Gyula. Jedlik, a fizikus már évtizedekkel Siemens előtt szerkesztette az első dinamógépet; Eötvös Loránd a legnagyobb dicsőséget szerezte a magyar fizikai kutatásnak. Ezután következnek Szily, Frölich, Réthy, Farkas Gyula; majd Than, Lengyel, Ilosvay, Wartha, Schüller, Szabó József, Lóczy, Koch, Schafarzik, Krenner, Schmidt, Semmélweisz, Entz, Daday, Klein, Apáthy, Lenhossék. Mechwart, Zipernovszky, Bláthy és Déry magyar elektrotechnikusoknak köszönhető, hogy az elektrotechnika Magyarországból indult világhódító útjára. Kandó Kálmán építette az első nagyfeszültségű forgóáramra berendezett villamos nagyvasutat. Pollák és Virág gyorstelegrafáló készüléke a közelmúlt század legzseniálisabb találmányai között foglal helyet. A technikai tudás úttörőinek nyomán a magyar elme bámulatos virágzást indít ama téren, amely sok ideig kopárnak, terméketlennek látszott. Hogy az ország már eddig is — Kettőig ráérek — felelte tehát nikkelórájára nézve. — Akkor azonban fölváltanak. — Oh addig viszatérünk — nevetett a gyáros, és kissé félrecsapta a cilinderét. Elindultak a tó partján, amelyet lassú mormolással öntöztek a habok. Élet itt se igen volt. A hattyúk apró házukba bújtak ; a csónakok hallgatag pihentek; egy padon, zsebretett kézzel, széles ábrázattal egy csavargó aludta a naplopók boldog álmát. A rendőr ösztönszerűen hozzája akart menni, hogy igazolásra szólítsa föl, de aztán eszébe jutott, hogy ezzel megzavarná a sétát s ezért ezúttal elnéző volt. Mihamar a virágos köröndhöz értek, amelyből a frissen ásott föld szaga csapta meg őket. Az éjjeli séták barátja megállt. — Érezte ezt ? — fordult a rendőrhöz. — Érzi ezt? Mi? Friss földszag! Mit juttat ez az eszébe ? — Semmit, nagyságos uram — válaszolta Kovács II. János őszintén. Zsoldos Péter most kissé elkomolyodott. — Én másképp vagyok vele — szólalt meg némi szünet után. — A friss földszag az ifjuságomot hozza emlékezetembe, egy menthetetlenül eltűnt boldog kort, amikor még volt bátorságom bolondnak és könnyelműnek lennem. A rendőr nem értette a dolgot, ő megszokta, hogy mindent a pontosság és a törvény szemüvegén át nézzen : ha bolondról beszéltek neki, a mentők jutottak az eszébe, ha könnyelműségről a gyűjtő-fogház. A gyáros egy ideig még szaglálódott, aztán fejét lehorgasztva, lassan tovább indult barátával. Az ifjúkorra való visszaemlékezés nyilván mennyit köszönhet a magyar műszaki tudásnak és hogy műegyetemünk hazánk közgazdasági fejlesztése tekintetében mennyire felelt meg föladatának, legjobban tűnik ki, ha a jelenlegi közgazdasági állapotunkat szembeállítjuk a négy évtized előttivel és különösen, ha figyelmünkre méltatjuk az erre az időszakra eső országos nagy közmunkákat, melyek majdnem kizárólagosan Műegyetemünk neveltjeinek, a magyar mérnök- és építészkarnak teremtő és cselekvőképességét hirdetik. A magyar ármentesítö munkálatok a legnagyobbak a világon. Ezek folyóink sajátságos mederképződése miatt másutt alig tapasztalt nehézségekkel jártak és próbára tették magyar vizszabályozó mérnökeink tudását és nagyobb részükben mintegy 80 százalékban 1880 után készültek el, tehát kizárólagosan magyar mérnökök műve. A Duna és Tisza völgyeiben ármentesített terület 6.392,226 katasztrális hold és egymagában nagyobb Hollandiának összes, egyáltalában művelés alatt álló, 2.500,000 hektárnyi területénél. A töltések hossza a Duna völgyében 2485 km.-t, a Tisza völgyében 4443 km.-t tesz ki, mig a Po-nak Ticino és Panaro mellékfolyói közötti szabályozott szakaszában a töltésezés 525 km.-nyi, a védett terület pedig csak 700,000 hektár. Ha most már az ármentesítés következtében a holdankénti áremelkedést csak 200 K-ba számítjuk és 6.392,266 holdnak így megfelelő 1,278.453,200 koronára rugó értékemelésből az ármentesítőtársulatok 344.894,283 koronára rugó beruházásait levonjuk, a fönmaradó 933.558,917 koronás összeg oly érték, melyet egyedül a magyar mérnöki intelligencia teremtett számunkra. Az ármentesített területeknek évi 47,363,530 koronára rugó kataszteri tiszta jövedelme már egymagában, még az évi 7.111,911 korona föntartási költségek levonása után is oly öszszeget szolgáltat, melyből műegyetemünk évi költségei és beruházásainak kamatjai 25-ször is bőven kitelnének. A Vaskapu-szabályozás európai jelentőségű nagy műve szintén magyar technikusok müve. A magyar birodalom vasúthálózatának hossza 1867-ben, 2285 km. volt, ma 21,163 km. vágány szeli át országunkat. A vasúti személyforgalom 1870-ben 4.642,000 utast, 1907-ben pedig 107 millió 171,000 utast, a vasúti teherforgalom 1870-ben 53.000,000 tonnát, 1907-ben már 614.000,000 tonnát mutatott ki és a nemzeti termelésnek legfélreesőbb helyeit érintvén, gyors, olcsó és biztos szállító képességével oly forgalmi lehetőségeket teremtett, melyek közgazdasági életünkre a legmélyebb behatással voltak. Fejlesztette mindenekelőtt a forgalom többi eszközeit, a postát, a távirót, a tengerhajózást. Igy például mig 1870fájó visszhangot támasztott lelkében, mert arca elborult és tiz évvel idősebbnek látszott. A Szent Sziv zárdájáig most nem szóltak egy szót sem. Ekkor Zsoldos Péter bizonytalan mozdulattal szivarra gyújtott ós folytatta elmélkedését — Kedves Kovács János ur, — mondta elérzékenyedve — meg kell önnek valamit vallanom. Ne vegye rossz néven őszinteségemet, de úgy érzem, hogy ön érdemes bizalmamra. Nos tehát: az ón életem meglehetősen rideg. Sőt, ha már őszinte vagyok, hozzá fűzöm, hogy boldogtalan is. Boldogtalan a legnagyobb mértékben. Ez a nyilatkozat önt kétségkívül meglepi. Ezen nem csodálkozom. Hiszen ön engem, mint háziurat, komoly gyárost ós mintaszerű családapát ösmer. Tudja, hogy van rendes, szépen jövedelmező foglalkozásom, tisztességes kabátom, cipőm ós egy kiváló feleségem, akit általános tisztelet övez. Nincs tehát semmi okom szerencsétlennek lennem, nemde ? A rendőr helybenhagyólag bolintott fejével. — Ugy van, nagyságos uram — Lássa, ezt tartja az egész világ — folytatta csöndes elkeseredéssel a gyáros. — Rólam mindenkinek az a véleménye, mint önnek, hogy példás férj, kitűnő üzletember vagyok s ez a nézet oly általános, oly lenyűgöző, hogy magam se tudok szabadulni alóla. Mintaszerűnek, okosnak, hidegnek kell lennem, holott a bensőmben tüzes csóvák, rejtelmes érzések keringenek. Mindent mértani ábrának, tételes fogalomnak kell néznem, holott a belsőm tiltakozik a számjegyek, az adatok, egyéb hivatalos kölöncök ellen. Nem, nem, — én nem akarok]mintaszerű ember lenni, kedves barátom, engem a józanság, ben a postán szállított levelek és levelezőlapok száma 30 millió volt, ez már 1907-ben 354 milliót tett ki, ami 1000%-nál nagyobb emelkedést jelent, a nyomtatványok szállításában pedig ugyanerre az időszakra 3156%? a z értékminták szállításánál 515%> a postacsomagok és pénzeslevelek 6237 millióra rugó forgalmánál 189 százalék, a befizetett postautalványoknál 5376°/ 0, táviratok évi számában 421% az emelkedés. A fiumei tengerhajózás forgalma az említett időszakban 53.000,000 tonnával emelkedett, tengeri gőzöseink tonnázata pedig 113,000 tonnára rug, mig 1870-ben tengeri gőzösünk még egyáltalában nem volt. Az ingatlanok értékének óriási emelkedése is, amely 1870 óta mutatkozik, jórészt szintén a vasutak fejlődésének köszönhető. A művelés alatt álló földbirtok, házak, gyártelepek értékemelkedésére 11,500 millió korona esik. Igaz, hogy a jelzálogteher máig közel 4000 millió koronára emelkedett, de ezzel szembe állítható az előbb kimutatott értékemelkedésen kivül a takarékpénztári betéteknek 256 millió koronár ól 3300 millió koronára emelkedett összege, továbbá az is, hogy az államkölcsönnek 2008 milliót felülmúló része az országban talált elhelyezést. Ami a bányászatot illeti, Bismarck szerint a szén- és vas azok a polusok, melyek körül az ipari élet forog. Lássuk, hogy az ipari élet e mérőfokai tekintetében mennyit haladtunk ? Hazánk kőszéntermelése 1870-ben 11'6 millió métermázsát tett ki, 1907-ben 77.000,000 métermázsát., tehát az emelkedés 600°/o" o n felül van. A szénfogyasztás 1870-ben 12.600,000 mm., 1907-ben pedig 75,900,000 mm.-ra, tehát 480°/ 0-kal emelkedett. A vastermelés 1870-ben 3.125,577 mm., 1907-ben peüig 16.660,000 mm., az emelkedés tehát 4L8%A hazai ipar fejlődésének óriási arányait mutatják a következő példák: A cukorgyártás 1870-ben 2.119,346 mm.-t tett ki. 1907-ben már 23.250,039 rnm.-ra emelkedett. Sörtermelésünk 1870-ben 689,000 hektoliter, 1907-ben 1.688,466 hl. Petroleumfinomító iparunk 1882ben 53,021 mm., nyersolajat dolgozott fel, 1907-ben 3.463,187 mm.-t. De ezeknél az egyes adatoknál ipari fellendülésünket még sokkal élénkebben világítják meg azok a tények, hogy hazánk évi ipari termeléseinek az értéke már 3000 millió koronára emelk edett és hogy hazánk lakosságának iparral fogla lkozó része 1870 óta 70°/ 0-al emelkedett, m ig az összes lakossága ugyanezen időszak alatt csak 25%" o s emelkedést mutat, hogy továbbá ipari részvénytársulataink alaptőkéje ez idő alatt 30 millió koronáról 1,000.000,000 koronára emelkedett. Hasonló fejlődést mutat hazánk kereskea gyár, a rovatos papirosok, a mindennapi élet olcsó törvényei megpofoznak, megrugdosnak. Kovács II. János nem válaszolt. Mit is felelhetett volna ? Csöndesen mosolygott magában és megpödörte a bajuszát. Zsoldos Péter nem vett tudomást a mosolyról és tovább haladt sajátságos gondolatai között. — Amilyen az életem a gyárban, a közéletben, — sóhajtotta — olyan odahaza is. A feleségem még rajtam is túltesz mintaszerüség dolgában. Oh, az a jóság, az a becsületes világnézet ! Földig kell leborulni előtte, ő a legkitűnőbb hitves, akit elképzelni lehet! Minden gondja a háztartása, a családja, a rendszeretet. Hajnalban fönt van és útnak indítja a szakácsnéját, este maga zárja le az éléskamrát, magamosdatja meg a gyermekeit. A gondolatai pontosak, világosak, kristálytiszták, átlátszóak, minden tette nemes és megközelíthetetlen. Oh, a nagyvilág nem ösmer nála különb asszonyt — és engem, kedves Kovács úr, mégis elkábít, lever ez a rettenetes világosság, ez a páratlan okoBság ! A víztoronyhoz értek. A rendőr újra órájára nézett. — Vissza kell mennünk, nagyságos úr — mondta osöndesen. — Harminc perc múlva fölváltanak a tónál. Megfordultak és hallgatag sétáltak egy ideig. Zsoldos Péter tétován nézett maga elé, láthatólag el volt keseredve. A téli kabátját se hagyta már nyitva, begombolta, és cilinderét mélyen a szemébe húzta. Mikor újra elérték a zárdát, a gyáros tovább beszélt.
