Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-09-02 / 35. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Kár! Kár, kár, szörnyű kár, hogy az „Uj ösvények" irója csak magáról áll jót. így bizony az új ösvényre térés igen kétes értékűvé válik s félő, hogy a kis klerikális újság maga a régi marad. Sajnáljuk, valóban sajnáljuk. Nem a t. laptársat, mert ha ő jól érzi magát a maga Alkotmány-fiók szerepében, miattunk ám legyen neki az ő kedve szerint, Pápa város józan közvéleményén amúgy is megtörik minden felekezeti agyarkodás, de sajnáljuk őt, a cikkirót, akit — bár neve nem volt a lap élén — mégis csak az egész sajtóbeli vállalkozás szellemi édes anyjának tartottunk. És ime most ő a maga lelki átváltozásával, mely rejtélyes csatornán át a politikával áll összeköttetésben, egyedül maradt, teljesen egyedül. Mert bizony, bizony, ha az egekig magasztalt kiváló munkatársakkal szemben „klotűrt nem alkalmaz", — ha mindenki továbbra is szabadon üzi kisded játékait, akkor a Vörösmarty elhagyott anyjának a sorsa lesz az övé, búnak eredten, gyászfeketében „ott ül lekötötten a szörnyű magányhoz". A város költségvetése. — 65'4°/ n pótadó. — A város költségvetését két délutáni gyűlésén tárgyalván a képviselőtestület s végeredményében némi változtatásokkal elfogadván, az 1912. évre 65'4% pótadót állapított meg. Ez vagy 1'5%-al még több, mint amennyire a tanács javaslata alapján kilátás volt, aminek oka az, hogy a közgyűlés egy majdan létesítendő közkórház céljaira — dr. Lővy László indítványára — ez évtől kezdve évi 3000 K-t felvesz költségvetésébe s ezen kivül is a szükségleti részben több tételt felemelt. Az emelkedés summáját azonban a jéggyár számlájára kell írni, mely ez idő szerint nemhogy a törlesztési kamatot nem fedezi, de még a vágóhídi pénztárt is terheli s az összesen 10.440 K-nak a fedezeti részből elvonása a költségvetést ,4%-al terheli. Érthető, hogy ilyen körülmények között a közgyűlés már most gondolkozott azon, hogy a jéggyár üzemének deficitét megszüntesse. Ez hihetőleg sikerülni is fog, de hasznát már csak 1913-ra láthatjuk. A közgyűlés lefolyásáról itt következő tudósításunk számol be : Első nap. — 1911 aug. 28. — A közgyűlésen Mészáros Károly polgármester elnökölt. A napirend első pontját a gyámi tartalékalap 3396 K jövedelmével, az elhagyott gyermekek alapjának növelését egyhangúlag elhatározták. A második pontot, az Erzsébet-liget kibővítésére 1500 •-öl megvételét, 30 nap múlva tartandó gyűlésre tették át. A költségvetés. Az 1912. évi költségvetést a reá vonatkozó pénzügyi bizottsági és állandó választmányi javaslatokkal együtt Freund Ferenc főszámvevő terjesztette elő s a képviselőtestület tételenként ment végig rajta. Az első 24 tételt változtatás nélkül elfogadták. Ezek között van a tisztviselői személyzet, az adóhivatal és rendőrség személyzetének fizetésemelkedése az új állásokkal, mely szintén egyik főoka a pótadó emelkedésének. Hozzászólás azonban e tételekhez, mint amelyek már előzetes képviselőtestületi határozatokon alapultak, nem volt. Abban a nyugodt hitben emelte meg a képviselőtestület a most már, ha a nagy drágasághoz képest nem is túlnagy, de mindenesetre más hivatalnoki karokéval egyező fizetéseket, hogy a város tisztviselői tevékenysége révén az értük hozott áldozat egyrésze megtérülhet. Tűzoltói kiadások. Az önkéntes tűzoltó-egyesület eddigi 8420 K évi segély helyett 8993 K-t kér. Dr. Lővy László a nagyobb segély megadása mellett van, mert a felemelt összeg szerek beszerzésére kell. Szokoly Ignác egy 200 K-ás tételt kifogásol az egylet költségvetésében, mely mentőtömlőre van előirányozva, aminek Pápán egyáltalán nem lehet hasznát venni s még nagy városokban se igen vált be. Ez összeget törölték is. Városi kórházért. A közegészségügy tételénél dr. Lővy László — mint minden évben — idén is előadta, hogy a városra szégyen, hogy nincs teljesen modem módon berendezett közkórháza. Ennek létesítésére azzal kell az első lépést megtenni, hogy évente 3000 K-t állítsanak be a költségvetésbe. A közgyűlés az indítványt nagy többséggel elfogadta. Utcanyitás és öntözés. E tételnél Mátz József, Pados József és dr. Lővy László kifogásolták, hogy a fizetéses tűzoltókkal, kik az öntözést is végzik, a város nem rendelkezik. Dr. Csoknyay János, mint a tűzoltó egylet elnöke kijelenti, hogy a tűzoltók igenis bármikor szolgálatára állnak a városnak, A „PIPÁI HÍRLAP" TÁRCÁJA. Üzenet. Hoqy itt az ősz és hull a falevél S a gólya, fecske lassan útra kél S a fordított vándormadár, az ember, Akit nyaranta megfüröszt a tenger, Hónába visszaröppen mindahány — Magára gondolok, kis barna lány. Először lenn a tengerparton láttam. Kalap nélkül, fehér battisztruhában Lépdelt az édes anyja oldalán. A lábnyomát kerestem a fövenyben, De rögtön eltűnt. . . Mint madár ha rebben, Oly könnyedén siklott a kis topán. A szellő, melynek arra sincs hatalma, Hogy pár fodorral gyöngén felborzalja Tükrét a víznek, már befútta nyomban Lába nyomát a zizegő homokban . . . És mégis, ím, hogy vasvillára hányom Emlékeim kévéit, ez a lábnyom, Ez elvesző, parányi semmiség — Be frissen tud rám kandikálni még! . .. Csodás emlék! Most, hogy magányos órán, Kezemre hajtva fáradt homlokom, A multak tarlóin kalandozom : Élettel, színnel megtelve, raqyog rám. Kinő belőle egy leány-alak, Sugárözönben úsznak a falak Tündöklő homlokától . . . liljom-ágak Repeső, dús hajában, mely setét . . . Borzongva érzem bús tekintetét — S valahol kis kerubok fuvoláznak . . . Ó, láttam, látam én már ezt a szentet! Csillag sugár os nyári éjszakán, Halk csobbanással úszó gondolán i A viz tükrén az égbolt mása rengett, S két égbolt közt, hintázó csónakon, Míg távol tőlünk, méla hangokon Megzendítették a Maria mari-t — Valaki rámvetette szemsugárit! ... Az ember jár-kel, hosszan válogat. Sokáig kerget délibábokat $ a kergetödzés hosszú, girbe-görbe Ösvénye végül visszahozza körbe'. Meddő volt útja l Más, ki el sem indult Légvárak ostromára, célhoz ért. ó, hogyha újra kezdené, mi elmúlt I Kárpótlásul a vesztett érdekért Mit nyert a harcon ? Egy kis ember-undort, Csömört a léttől, kiábrándulást, S a hajban, mely már nem „merészen borzolt Kezdődő hamvat, őszi csillogást! A szíve mélyin érez mázsás terhet, Lelkén a csüggedésnek szúja rág, Fejét lehajtja . . . S ím, az ösvény mellett Szemébe tűnik egy kis vadvirág. Hozzája térdel; nézi és csodálja. Mily kedves, gyöngéd! Mennyi büve-bája ! A nagy világ roppant kolosszusin Nincs összegyűjtve annyi pompa, szin! Minden kis szirma mily tökéletes! A vonalak hajlása mily nemes! Nem zeg-zugos, nincs benne rejtelem, Finom szövetjén általlát a szem S mely szűzies kelyhéből száll: az illat, Szivet dobogtat és a lélekig hat! Hát kezdjük ott, ahol kezdhettük volna ! — Magában így beszél a férfiú. — Tűzzük fel a virágot s félre bú! Mosolyg az élet, nincs eltékozolva! Van cél, van tartalom, van tiszta oltár, Csak meg kell látni s megbecsülni jól! Leányok és fiuk részére intézeti ruhakelmék, fehérnemüek és kelengyék az intézetek előirása szerint legjobb minőségbe^ és legjutányosabb árban kaphatók KRAUSZ és KORÉIN divatáraházában, PÁPÁN.