Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-07-22 / 29. szám
a Sorompó-utcával legalább 3 utcát lehetne nyitni, melyeknek végei a zárda mellett lenyitandó és a Rozmaring-utcára nyilnának, miáltal a Rozmaring-utca megszűnne zsák-utca lenni. A zárda mellett lehasitandó ut pedig éppen tengelyébe esne a mostan nyitandó Zárda-utcának. Hogy mily élénk forgalmú utcát nyerne a város, azt megmagyarázni fölösleges, hisz a Kossuth Lajos utcába torkolna be a Major-utcán át. Az épitési módra nézve irányadóul venni javaslom a villa-rendszert előkertekkel, üreges beton-téglával. Ezen épitési anyagból egy 3 szobás lakást az összes mellékhelyiségekkel együtt 7000 koronáért fel lehet épiteni. Egy ház épitéséhez szükséges 200 D-öl, melynek árát D-ölenként 3 koronával számítva, kerülne a telek 600 koronába, a kerítés 400 koronába, összesen egy 3 szobás lakás felépítve 8000 koronába, mig egy 2 szobás lakás 6500 koronába, 1 szobás lakás pedig 4000 koronába. Ha tekintetbe vesszük a VIII., IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselők lakbérét, kik 3 szobás lakásra igénnyel bírhatnak, ezek lakbére 910, 700 korona. A X—XI. fizetési osztályba tartozók lakbére, kik 2 szobás lakásra tarthatnak számot, 630 és 560 korona. A VIII.—X. fizetési osztályú tisztviselőnek, ha 20 éves amortizációra tervezzük az építkezési költségek törlesztését, hozzávetőlegesen kellene fizetni 90%-ot, ami kitenne évi 720 koronát, tehát a lakbérre csak a IX-ik fizetési osztályba tartozó fizetne rá 30 koronát. A X. és XI. fizetési osztályba tartozóknál pedig csak az utóbbi XI-ik osztálybeli fizetne rá 25 koronát. A tisztviselői lakások építését azonban összekötendőnek tartanám, amennyiben egyik vagy másik tisztviselő fizetése megbírja, életbiztosítással, már azért, hogy ha bármelyik tisztviselő elhalna, a házat tehermentesen örökölhesse az utódja, vagyis a tisztviselő magát halál esetére Gyurka rágyújtott, ö folyton átnézett rám. De biztosan tudom, hogy nem kunmadarasi ruhámat nézte, nem a cipőmet kereste, hogy imponálni sem akart az elegáns, fehér ruhájában, hanem osak nézett. És amint így nézett, a szeme olyan lett, mint a tied volt, nagymamuci, pünkösd vasárnapján, mikor azt mondtam neked, hogy Gyurkához megyek feleségül. Az életre egyesülök vele, mert 8 az a kékszemű, selymes szőke hajú és dallamos hangú ifja, aki álmaimban oly gyakran megjelent. Miért néztél rám akkor úgy ? Sajnáltál? Én azt hittem, örülsz és nézd, most a sajnálat egész véletlenül eszembe jutott. így néztél te rám, mikor azt mondtam, hogy a Gyurkáé leszek a sirig és a siron túl is. — Babci, Baboi, hiszen még csak tizenhét múltál Vízkeresztkor. Még csipás vagy, a füled is nedveB. Életedben most látsz először szépen vasalt nadrágot, selyem mellényt és nyalka bajuszt — Huszárruhában is láttam ! — Annál rosszabb. — Nagymamuci, ne taposd el első szerelmem virágát. — Fiam, fiam. Az első mindenből, még a szerelemből is osak próba. Az első palacsinta, az első iánk nem kerülhet tálra, mert vagy formátlan, vagy sületlen, vagy egészen elégett. Babci lelkem, okos ember még az első kis macskát is elpusztítja, mert abból nem lesz tökéletes, becsületes macska soha. De én sirtam, ecetet ittam, gyufát kerestem. A te ellenállásod megtört a szerelmem mindenható ereje alatt, mi összekeltünk, nászútra indultunk és ma este tüzet kórtünk egy idegentől. Gyurka rögtön megismerkedett vele, mert 6' nagyon szeret beszélgetni. De velem nem tud, biztosítaná a D) táblázat szerint, amikor is azonnal kifizetendő a biztosított öszszeg a kedvezményezett számára. A törlesztési tervezetből minden egyes tisztviselő hozzátartozója megtudhatná, hogy mekkora a még törlesztetlen adósság, ami a biztosítási összegből nyerne kielégítést. Ily módon a szegény tisztviselők hozzátartozói nem maradnának hajléktalanul, ami szociális szempontból, azt hiszem, eléggé méltánylandó intézkedés lenne. A tisztviselői telep létesítéséhez szükséges összeget, miután annak alapját a tisztviselők és altisztek lakbérilletménye képezné, azt hiszem minden egyes pénzintézet szívesen szolgáltatna, mert pénzét teljes garancia mellett tudná elhelyezni. Most már csak a tisztviselőktől, altisztektől függ, hogy tömörülnek-e s óhajtják-e a tisztviselői telep létesítését. Ha óhajtják, úgy egy közös kérvényt kell benyújtani Pápa városához a teleknek saját árban való átengedéséséért az esetre, ha egy pénzintézet finanszírozni fogja az építkezést. A telek biztosítása után a pápai takarékpénztárak volnának megkeresendök, hogy a lakbér lekötése mellett hajlandók volnának-e a szükséges épitési s telekvételi költségeket 20 évi, vagy 30 évi amortizációra adni s milyen annuitás mellett. Ha a pápai pénzintézetek erre nem vállalkoznának, amit nem hiszek, úgy lehetne a budapestiekhez fordulni. A tökének elvi biztosítása után a házak típusa volna megállapítandó. Nálam a Városok Lapjában meg lehet tekinteni az üreges beton-téglából tervezett villák homlokzatát. Az épület-tervekre, valamint az építésre nyilvános versenytárgyalást lehet kitűzni, s a legelőnyösebb ajánlat-terv által felszámított költséget kellene azután a pénzintézettől felvenni. Tömeges építkezés esetében jelentékeny árengedmény lesz elérhető, ami bizmert már, azt mondja, mindent elmondott ós újra nem kezdi. Oh, mily eltérők a férfi és nő nézetei, nagymamuci. Én bizony szeretnék nindent újra kezdeni. Ugy-e te is, édes nagymama ? A nézéseket, mikor az ő szeme olyan hosszú lett s nekem elállott a lólekzetem. A véletlen fej koocanásokat, mikor azt mondtuk : pardon, pedig azt gondoltuk : édesem. A kézszorításokat, melyeket még a Marci macskánk is lesett. A beszédet, melynek nem volt semmi értelme és a csókot, mely a szám felé indult, de a fülemen sikerült. Csak a sárga szobába nem mennék többet soha. Hát lehetséges az, nagymama, hogy mi már mindent elvégeztünk ? És az, ami olyan jó volt, olyan szép volt, nem kezdődik többet újra soha? Hogy ezentúl üres és hideg lesz a levegő és örökre eltűnik az a minden, mellyel tele van az egész világ addig, mig nem szabad semmi ? Gyurk.ától is szeretném ezt egyszer megkérdezni, de ő hallgatni ós felelni nem szeret, osak beszélni. Beszélni igen. Örül, ha foghat valakit ós annak elmond mindent. Ennek az idegennek is. Hogy én nem szeretem a sárga szobát s erre az idegen ajánlotta a Villa Timeát. — Hát ón nem bánom, ha már így van — mondta Gyurka. — Az asszony sivalkodik érte, bár ő maga sem tudja okát adni. — Ah, uram, — mondta az idegen — a kívánságok ilyenkor nem okokból fakadnak, hanem Isten különös kegyelméből, hogy mi teljesíthessük . Ekkor megint átnézett rám és ón úgy éreztem, mintha kisütött volna a nap. Pedig, mint tudjuk, napsütés este fizikai lehetetlenség. De a melegség soká tartott, szinte elbágyadtam tőle ós olyan furcsát gondoltam, nagymamuci. Azt, hogy ennek az idegennek fehér kabátján éppen tositani fogja a tisztviselőket, hogy a tervbe vett épitési költségek a lakbérüket át nem lépik. Ha Budapesten a tisztviselői telep létesülhetett, úgy miért ne sikerülne az Pápán is, csak akarni és tenni kell. Cs. K. Vámpolitikai központ. A kereskedelmi és iparkamarák megalakították a vámpolitikai központot és ezzel a közgazdasági érdekeknek egy nevezetes és nagy feladatokra hivatott szervezete jött létre. A vámpolitika helyes irányításának és előkészítésének szükségességét manapság bizonyítani egészen felesleges. Mindenfelé tudják, hogy az államok közgazdasági politikájában ez a leghatásosabb tényező, és hogy a nemzetközi forgalomban és kereskedelemben minden népnek és országnak akkora és oly szerep jut, aminőt magának kereskedelmi politikájával, amelynek a vámügy a legfontosabb eszköze, ki tud küzdeni. Éppen ezért a vámpolitikai központ létesítését örömmel látja a közvélemény, mint a társadalom közgazdasági szervezkedésének egy újabb megnyilatkozását. A mi sajátos viszonyaink között a vámpolitikának megfelelő előkészítése és az érdekeltség által való befolyása sokalta szükségesebb, mint más országokban, még pedig kettős oknál fogva. Először is Ausztriával szemben fennálló viszonyunk miatt. A közös vámterületen az ipari védelem jóformán csak az osztrák iparnak jelent védelmet és a magyar közgazdaság prohibitiv vámpolitikája egyúttal a magyar kereskedelem és ipar rovására van. Nem lehet úgy szembeállítani az érdekeket, hogy osztrák vagy magyar érdek. Az osztrák ipari érdek ellentétes a magyar ipari érdekkel, viszont a magyar agrárérdek azonos az osztrák agrárérdekkel. Tehát a vámterület közösségének azt az előnyt tulajdonítják, hogy kielégíti az osztrák közgazdaság érdekeit az ipari vámvédelem és a magyar egyetemes érdeket a mezőgazdasági vámvédelem által, úgy, hogy ez nem egyéb konvencionális hazugságnál, mert a maolyan jól lehetne eirni, mint a te szürke kendődön. Mert, nagymamuci, itt nincs nekem hová sirni, pedig néha nagyon nehéz a szivem. — Csak jöjjenek át — biztatott tovább. — Mondjuk : azért, mert ennek a villának szebb a neve. Szomszédok leszünk, az asztalnál is öszekerülünk. De ón nem alkalmatlankodom önöknek. Tudom, hogy ilyenkor minden perc drága. Ezért el is ment, mi ott mradtunk ős Gyurka szivarzott. Pedig én azt mondom : nem is tud. A szivart szurkálja, rágja, kettévágja. Minek kezd az ember olyanba, amihez nem ért. A füstöt rám ereszti, a hamut a ruhámra szórja. Lányok ilyenről nem is tudnak. Az asszonyi élet, nagymamuci, nagyon nehéz. Másnap átköltöztünk a Tímeába. Az idegen csakugyan mellettünk lakott ós az asztalnál szemközt ült velünk. Nappal jobban megnéztem. Képzeld: nem szép. Gyurka fehér, rózsaszín, kék meg sárga és huszáruhában oly fess, mint a trónörökös. Istenem, de szép ! Ez fekete, mint az ördög. A szeme nagy és fényes, de elt akarja ós mindig messzire néz. Az arcán forradás van, valami régi sebnek a helye. Ettől egy kicsit felhúzódik a szája ős kicsillan a fehér foga. Ezért néha félek tőle, de csak kicsit. Csakugyan nem törődött velünk és még a szomszédokat is úgy elfoglalta, hogy egészen magukra maradtunk. De azért ő valahogy folyton látott minket és minden bajomból kisegített. Ha só után néztem, a só elém került, ha viz kellett, megtelt a poharam. Egyszer feldöntöttem a Gyurka fiaskóját, a bor felém folyt ós Gyurka olyan hangosan nevetett, hogy én majd elsülyedtem. De mire felnéztem, rendbe volt minden : a szalvétája eltakarta a hibát s az idegen úgy nézett szét, hogy már senki sem mert nevetni.