Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-08 / 27. szám

fogja túlmagasnak találni akkor, mikor a fizetési rangosztályokat olyan könnyedén osztogatták, mint a perzsa sah a rendjeleket. A hétfői közgyűlés. . — 1911 jul. 3. — Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítésre dr. Kapossy Luciánt, Varga Rezsőt, Baldauf Gusztáfot, Mátz Józsefet és Keresztes Gyulát kérte fel. Napirend előtt örömmel jelentette be a polgármester, hogy a bencés-rend főapátjától értesítést nyert arról, hogy a r. kath. főgimnázium V. osztálya ez év szeptemberében megnyílik. Indítványozza, hogy a főapát úrnak a város iránt tanúsított jóindulatát a közgyűlés jegyzőkönyvében köszönje meg, amit Hajnóczky Béla megtoldott azzal, hogy a köszönetet a polgármester vezetése alatt küldöttség fejezze ki, amit a képviselőtestület el is fogadott. Ugyancsak a napirend előtt Bornemissza József a Csatorna-utca szabályozása, Szakács Dániel pedig a kövezetvám jogosulatlan szedése miatt interpellált. Kerbolt Alajos a fenyegető koleraveszedelemre tekintettel a Cinca-árok beboltozását sürgette. A két elsőre a polgármester megnyugtató választ adott, a Cinca ügyét a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzték. A szabályrendelet tárgyalása. A képviselőtestület és bizottságai. Ezután áttértek a napirend egyetlen pontjának, a szervezeti szabályrendeletnek tárgyalására. A tárgyalás §-onként történt. Mindjárt az 1. §-nál Baldauf. Gusztáv a szövegnek azt a nyilván sajtóhibáját korrigálta, hogy a város végrehajtja a törvényhatóságodnak rendelkezéseit. Valóban, még csak az kellene, hogy több törvényhatóság is rendelkezzék velünk ! Á 2. §nál Győri Gyula kifogásolta a rendőr/okapitány elnevezést. Ha nincs al, minek fő? A közgyűlés a /o-t kegyetlenül el is vette. A 15. §-nál Jílek Ferenc és Blau Henrik indítványára a közegészségügyi bizottság tagjai közé bevették a polg. iskolák, Varga Rezső javaslatára pedig a gyárak igazgatóit is. A községi iskolaszéket dr. Körös Endre indítványba a keresk. és iparostanoncisk. bizottsággal egybeolvasztották s ezzel a bizottságok számát eggyel apasztották. A 27. §nál Halász Mihály külön tüzrendészeti bizottság felállítását indítványozta, ezt pártolta Kerbolt Alajos, ellene szólt Csoknyay főügyész, Hajnóczky Béla, dr. Lővy László, Varga Rezső, dr. Kende Ádám. Utóbbiak hangsúlyozták, hogy az önk. tűzoltóság autonom testület, viszont azonban a tanácsnak kell, hogy intézkedési joga is legyen, másrészt a tűzoltótestület képviselőjét kell, hogy a tanács minden szakügyben meghallgassa. A többség a külön bizottság felállítását mellőzte. Kerbolt Alajos indítványára eltette éa hogy a gyermekek, rettentő rűtsága dacára, nagyon megszerették. Végződött pedig a levél a következőképen : „Hálásan köszönjük Dörfler kapitány úrnak, hogy e virághoz juttatott bennünket, akit —- balsorsánál fogva — merész férfi kérő, hála Istennek ! nem ültethet át a saját kertjébe !

u E köszönetet Dörfler kapitány csak elkésve, hónapok után kapta meg, amikor hosszabb távollét után felkereste újra Istvánffyékat. Sugárzó arccal fogadta a tengeren túlról jött hálálkodást és Margit asszony dicséretét. — Ma is várunk levelet New Yorkból, az iroda cimére küldik a leveleket, talán Jenő már elhozza magával, ha hazajön. Ebédeljen ma velünk kapitány úr, tudja, hogy milyen szívesen látjuk; azután meg bizonyára megint dicshimnuszt zengenek Önnek, onnan átról, talán még a védence is küld egy hálás üdvözletet. E sok szépért csak érdemes itt maradni ?! — Köszönettel és gyönyörrel fogadom el a kedves meghívást. A sok testi nélkülözések után én is megérdemlek egy kis napsütést. El se hiszi nagyságos asszonyom, mennyire vágyódom ide vissza ! A belépő Istvánffy doktor már az ajtóban lobogtatott egy terjedelmes levelet. A kölcsönös üdvözlések után Istváoífy dr. a feleségének adta át a levelet, aki felvágta a borítékot és abból egy furcsa, kacskaringós és ismeretlen irásu levelet vett ki. Átfutotta a tartalmát ós szó nélkül elkezdett kacagni, leült és folyton kacafogadták, hogy a gyárbizottságot „Ipar-, kereskedelmi és gyárbizottság "-gá alakítják át, melynek az ipartestület és OMKE mindenkori elnökei is tagjai. Hatáskörébe utalták, hogy az orsz. vásárokra nézve a tanácshoz javaslatot tegyen. A 33. §-ban Győri Gyula indítványára törölték, hogy a bizottságok „nagyobb fontosságú" ügyekben adhatnak véleményt; adhatnak mindenben. Városi tisztviselők. A tanácsról és árvaszékről szóló 24—43. § okhoz senki sem tett megjegyzést. A városi tisztviselők fejezeténél a rendőrkapitánynak az egyletek ellenőrzéséről szóló pontját Kerbolt Alajos és Halász Mihály így óhajtották megtoldani: „az ide vonatkozó rendeletek és törvények alapján" (teljesíti t. i. az ellenőrzést), a képviselőtestület azonban ezt, mint fölöslegeset mellőzte. Az 5—9. §-nál dr. Kőrös Endre indítványozta, hogy a polgármester helyettese a jövőben ne a tanácsos legyen, hanem a főjegyző, mint aki ismeri az összes közigazgatási ügyeket. Az indítványt elfogadták. A 61. §-nál Baldauf Gusztáv azt szeretné, ha a v. főügyész oly esetekben, mikor a város nevében köt szerződést, magánfelektől se kapna illetéket. Ezt azonban dr. Gottlieb Sándor és Billitz Ferenc hozzászólására nem fogadták el. A 66. §-nál dr. Hirsch Vilmos kifogásolja, hogy a gyermekmenhely orvosa tiszti orvos lehessen, mikor ő az ellenőrző közeg. Dr. Steiner József megadja a felvilágosítást, hogy az ellenőrző a menhelyi igazgató-főorvos s a törvény éppen elsősorban tiszti orvosokat óhajt gyermekmenhelyi orvosokul. Nagyobb vita volt a 70. §-nál, mely a v. mérnökről szól. A jogügyi bizottság megengedendőnek tartja a mérnöknek a magángyakorlatot azzal a korlátozással, hogy csak a város területén végezhet földmérési munkákat s bíróságnál — a polgármester engedélyének előzetes kikérése mellett — szakértőként szerepelhet. Dr. Lővy László semmi magánmunkát nem hajlandó a mérnöknek megadni, mert ez hivatalos teendőinek rovására menne. Barthalos István utal arra, hogy a közönség érdeke megkívánja, hogy legyen Pápán egy mérnök, akivel mérési munkálatokat végeztethetnek. Dr. Hirsch Vilmos azt javasolja, hogy a szakértői meghivatást a mérnök csak bejelenteni tartozzék s nem engedélyt kérni. Dr. Kende Ádám á polgármester jogait inkább fentartandónak véli, mint a mérnökét s azért az. eredeti jogügyi bizottság javaslata mellett van, emellett szól Varga Rezső is s a többség ilyen értelemben is döntött. A 71. §-nál dr. Kőrös Endre javasolja, hogy a fogalmazói munkák jobb elvégzése érdekében s a főtisztviselői szukreszcencia biztosítása érdekében is a tervbe vett egyik irnoki állás helyett aljegyzői állás szerveztessék. A javaslatot a főügyész, Győri Gyula és Barthalos István pártoló hozzászólása után elfogadták s megbízták az előadót, hogy a meggott. Az ura türelmetlenül vette ki kezéből a levelet és hangosan felolvasta : „Mélységesen tisztelt uram! Amit a jó Isten összeadott: ember azt ne akarja szótválasztani ! Ez szentírásban is benne van éa ón négy hónapig hűségesen szógátam, de most megón együtt vagyunk az uramal ós ő most bolondul utánam, mer én főzök neki, javítok ós mosok rá. Az. iteni nők ehez nem értenek. Mán Pesten mesézte nekem Makía János, aki hazajöt inen és az uram üvele üzente, hogy szegődgyek ide, de egy élő embernek se szóljak, hogy akarok ide gyüni. A kapitány úr legyen szives keresen egy másik nőt a gyerekek meló, majd én meg mondom neki milyen finom, jó hej ez és az uraság is és a kapitány úr ha idejön, látogasön meg minket, mer most örülök ám az életemnek ós szeretném neki megköszönni, hogy megkaptam az uramat. A drága gyerekek gyüjenek el hozám, ha nem tecik engedni, gyűvök én oda az édesekhő. Az uram is tiszteitett mindenkitt és aszongya, hogy a Nagyságos uréknál meg8zépűtem és sokai müvelteb letem. Alázatos készcsók és tiszteletel Virág Rózsi . . Margit asszony kacagva nézte a kapitánynak mindinkább megnyúló arcát, mígnem az is, bosszankodva bár, de mégis együtt nevetett a a hahotázó házaspárral ! De azért mégis ez volt Dörfler kapitánynak első és utolsó cselédközvetítési kísérlete. felelő §-t a következő gyűlésre szövegezze meg. Ezután a tárgyalást d. u. órakor csütörtökre halasztották el. A csütörtöki közgyűlés. — 1911 julius 7. — A julius 7-én tartott közgyűlésen jegyzőkönyvhitelesítsre dr. Steiner József, dr. Kőrös Endre, Győri Gyula, Baldauf Gusztáv és Halász Mihály kérettek fel. Az előző jegyzőkönyv felolvasása után a v. tisztviselőkről szóló fejezet folytatólagos tárgyalására tértek át. Miután a főügyész felolvasta az aljegyző munkakörét megállapító új 71. §-t, elfogadták azt, valamint elfogadták a 72. §-t is, mely egy adóügyi jegyzői, helyesebben adóhivatali főnöki állás szervezését mondja ki. E pontnál Halász Mihály kívánatosnak jelezte, hogy az adóhivatali személyzet a közönségnek felvilágosítást adjon. A pénztárnok pontjánál Győri Gyula, dr. Hirsch Vilmos és Harmos Zoltán törölték azt a pontot, mely az állami adó mikori beszállításáról szól, mert ezt időrőlidőre az állami hivatal állapítja meg. A női kórháznál dr. Hirsch Vilmos javaslatára törölték azt, hogy az orvos a tiszti orvosok közül nevezendő ki, mert az a kinevezés korlátozás nélkül az alispán joga. A 82. §-nál Wittmann Ignác javaslatára az állatorvosnak megengedték a város területén a magángyakorlatot. A 94. §-nál a rendőrök létszámára nézve Kerbolt Alajos, Harmos Zoltán, Barthalos István felszólalására nem állapítottak meg fix-számot, hanem a létszám megállapítását a mindenkori szükséghez képest a képviselőtestületre bízták. A minősítés. A tisztviselői minősítésnél annyi változás történt, hogy a jogi kvalifikációt a polgármesterre is kimondták, ami az eredeti javaslatból csak tévedésből maradt ki. Az aljegyzőtől államtudományi államvizsgát kívánnak, esetleg jogvégzettséggel is megválasztható, de ez esetben állása elvesztésének terhe mellett 2 év alatt a vizsgát le kell tennie. Eskü vagy fogadalom. Váratlanul nagy és érdekes vita támadt a 101. §-nál, hol Halász Mihály azt indítványozta, hogy a megválasztott tisztviselő fogadalmat is tehessen. A törvényből kiderült, hogy ez valóban megengedhető, de dr. Körös Endre utalt arra, hogy ez csak kivételnek tekinthető, amelyet szükségtelen a részletekre ki nem terjedő szabályzatba bevenni. Dr. Kende Ádám a lelkiismereti szabadság érdekében a törvényhez kiván ragaszkodni, a szabályzat szerint pedig állását veszti, aki esküt nem tesz. Varga Rezső jobban bizik az esküben, mint a fogadalomban. Németh István hangsúlyozza, hogy a törvény azoknak engedi meg a fogadalmat, akiknek „vallása tiltja az eskü letételét", vonatkozik ez a nazarénusokra. Az eredeti szöveg, az eskü fenntartása mellett érvel, mely nem üt el azért senkit attól a jogától, amit a törvény biztosít számára. Dr. Teli Anasztáz az esküt sokkal ünnepélyesebbnek tartja, mint a fogadalmat. Az tisztára emberi természetű, mely által kevésbbé érzi magát kötve, aki leteszi, mint az isteni eskü által. Kerbolt Alajos az alkotmányosság nevében beveendőnek tartja a szabályzatba a törvény intézkedését. Győri Gyula szerint a tisztviselő becsületes működését nem az eskü, de becsülete, lelkiismerete biztosítja, tehet tehát akár fogadalmat. Dr. Hirsch Vilmos kiemeli, hogy a szóban levő paragrafus világosan hivatkozik az 1886. évi XXII. t.-c. 85. §-ra. E szerint e § alapján joga van eljárni bármely megválasztott tisztviselőnek, eskü nem tétele miatt állását nem veszíti el. Maradjon az eredeti szöveg. Szavazás döntötte el az ügyet s a Halász-féle módosítást 26 szóval 9 ellen elvetették. A kaució dolga. Nagyobb vitát keltett még a pénztárnoki és ellenőri kaució dolga. Ezt Győri Gyula teljesen feleslegesnek tartja és idejét múltnak ; 5 milliós vagyon kezelésénél pár ezer korona nem nyújt amúgy sem biztosítékot. Barthalos István |szerint a kaució legtöbb pénztárnál ma is megvan. Jó ez azért, hogy más ne gondoljon pályázatra, csak aki garanciát nyújthat. Varga Rezső jónak tartja a kauciót a tisztviselő érdekében, halála után az összeg a családé. Dr. Kende Ádám nem szeretné, ha