Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-08 / 27. szám

hogy mire kérték a 2 koronát. A helyiségért tudtunkkal bért nem kell fizetni. A két dajkát, akik a gyermekeket gondoznák, az Országos Gyermekvédelmi Bizottság fogja fizetni. A gyermekek napközi táplálására — mint halljuk — Esterházy Pál grófnő nemes jótékonysággal fog tejet, kenyeret adni. Hely, felügyelet, 1—2 éves gyermekeknek való táplálék van, másra pedig itt szükség nincs. A 2 korona követelése tehát egyrészt fölösleges, másrészt meg csirájában elölheti az egész kis intézményt. Azokhoz fordulunk, akik érzékkel birnak a nyomor, az elhagyatottság iránt. Zökkentsék bele ezt az ügyet a helyes kerékvágásba, legyenek rajta, hogy ne csak kijelentésnek, de eleven valóságnak is meglegyen a napközi otthon. Aki a kijelentést tette, bizonnyal minden téren kezére fog járni az ügy intézésére hivatott jótékony nőegyletnek. — őr — A rendőrség államosítása. A rendre, a vagyon- és életbiztonságra való állandó és rendszeres felügyelet az emberiség kulturális térekvéseinek kezdettől fogva hű kísérője, s mennél jobban halad a kultura, annál inkább erősödik a kulturnemzetek állami és társadalmi fölfogásában az a nézet, hogy a rend és annak őrizete vitális érdeke az egyénnek éppúgy, mint a társadalomnak. Az állami életnek folytonos fejlődésével karöltve jár az a jelenség, az a természetes folyomány, hogy a közérdekek istápolása, közéleti funkciók adminisztrálása lassankint összpontosult magának az államnak kezében, úgy, hogy amit annakelőtte magukban végeztek az emberek, arról idő folyamán az állam kezdett gondoskodni. Maga az állami élet és annak minden megnyilatkozása, t. i. kormányzat, a hadügy, a közoktatásügy stb. ennek az evolucionális folyamatnak eredménye. A dolog természete, a fejlődésnek logikus következetessége hozza tehát magávál, hogy az a fontos és kényes közérdek, melyet a rendőrség képvisel, szintén az államnak kezébe menjen át. Erre vonatkozik az a törvényjavaslat, mely példányokat! Volt köztük csontos, hórihorgas, kövér, de kicsiny, himlőhelyes, vereshaju, banzsal stb. De imádója azért mindegyiknek akadt. A hazánkfiai odaát valósággal áhítoznak egy magyar nő főztjére, aki mos reájuk ós rendben tartja a holmijukat ; ezért aztán szívesen szemet hunynak a hiányzó szépség miatt ... De beszéljünk más egyebekről is.. Amikor a kapitány este távozott barátjának vendéglátó házából, kényelmetlen érzése volt. Eszébe jutott ugyanis, hogy Istvánffy néhány percnyi távolléte közben könnyelműen megigérte a szép asszonynak, hogy Ő szerez majd vállalkozó szellemű dadát Amerikában élő rokonaik számára . . . Őrült ígéret! Ő — a szerelmes szívű Dörfler kapitány — csak szép nőket ismert. — Rosszkedvűen ment estebédre. A szállodás jó barátja volt és még nem is lévén vacsora ideje, egy üveg bor mellett beszélte el neki, hogy mit igért Margit asszonynak és kikérte a segítségét. — Súlyos ügy, — mondta a szállodás, de reménylem a feleségem segíthet rajtad és, ha jó kedvben van, megteszi! Téged különben is a kegyeibe fogadott, — lássuk hát, hogy mit mond. A szállodás felesége — feketehajú, tüzes szemű szép asszony — nagyon kedvesen fogadta a daliás kapitányt, aki csakhamar előállott a kérésével. Az asszony rövid gondolkodás után egy cimet irt fel neki, megjegyezvén, hogy a nevezett nő biztos garanciát nyújt a házasság ellen, minthogy férjes asszony, de a férje, hat legközelebb a parlament asztalára kerül, s mely éppen kiváló fontosságánál fogva megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. A törvényjavaslat kiindul abból a tényből, hogy a modern kulturális élet oly szövevényes, hogy annak kisebb és nagyobb gócpontjain a közbiztonsági szolgálatot immár el kell különíteni a közigazgatástól, mely egymagában elég terjedelmes és terhes. (2. §.) Ilyen gócpontok a városi és a velük rendőri tekintetben egyenlő elbírálás alá eső, városi jellegű nagyközségek, továbbá a határszélek, melyeknek közbiztonsági szerve, a határrendőrség, beleolvad az államrendőrségbe. (3. §.) Gyönyörűen, a száraz paragrafus stílushoz képest szokatlan élénkséggel részletezi a 6. §, az állami rendőrség feladatát, melynek kvintesszenciája: óvni a személy- és vagyonbiztonságot. Az államrendőrségnek jogfenntartó, jogalkotó, társadalomvédelmi és karhatalmi hatásköre van. (7. §.) A jogrendfenntartó hivatáshoz tartozik többek között a rendőri büntető bíráskodás (8. §.), de az ipari és cselédügyek kivétetnek és a szorosan vett közigazgatási hatóságok hatáskörébe kerülnek. (10. §.) A jogalkotás magában foglalja a rendőrségnek azt a jogát, hogy a szükség parancsszavára kényszer-rendeleteket és intézkedéseket tehessen. (13. §.) A társadalom védelmét szélesebb mederben vállalja magára, mert átveszi a börtönök őrzését is és átszervezi a börtöni személyzetet. (19. §.) A karhatalom használatában vezérlő elv legyen a jog, célszerűség, kímélet és erély. (20. §.) Ami ezen hatalmas és tekintélyes apparátusnak személyi részét illeti, alapelvül határozza a javaslat, hogy rendszerint és fokozatosan az intézmény kötelékébe tartozók tölthetik csak be az állásokat. Protekció nem fog tehát érdemetleneket kivülről a magasabb állásokba juttatni. A személyzet három csoportból áll: 1. Az intézkedő vagy jogi csoport: Kerületi főnökök, kapitányok és azok helyettesei, osztályvezető, főtanácsos, tanácsos, kapitány, fogalmazó, segédfogalmazó, gyakornok. Minősítésül legalább a jog- és államtudományi vizsga követeltetik meg. évvel ezelőtt, — házasságuk negyedik hetében — hűtlenül elhagyta. — Azóta nem is hallatott magáról a gazember, folytatta az asszony, de ha ön megismeri a feleségét, kapitány úr, nem is nagyon csodálkozik majd az eljáráson. A férfiaknak többnyire jó az Ízlésük, tette hozzá kacéran és rávillogtatta sötét szemeinek tüzét a szegény kapitányra, úgy hogy annak amúgy is lobbanékony szive lángba kapott. Szerencséjére pont akkor jelentették neki, hogy a vacsorája elkészült és ő sietve, hálás kézcsókok közben búcsúzott el a szép asszonytól. Másnap pélben Dörfler, a kapitány szolgálati helyén kereste fel a dadajelöltet. Nagyon csinos nyaralószerü épület kapuján csengetett be. A kaput nő nyitotta ki és a kapitány, amikor ránézett, rögtön megkérdezte ? — Maga itt a dada ? — Igenis, nagyságos úr ! — Virág Rózsi, Debreozenből ? — Az! — mondta elcsodálkozva a nő. Egészen csúnya volt szegény. A tatárfajra emlékeztető csontos arcból apró szemek barátságosan mosolyogtak a kapitányra. A cselédségen kivül nem volt otthon senki, ezért Dörfler kapitány rátért jövetelének céljára. — Értesültem, hogy maga, ha jó helye akadna, kimenne New-Yorkba ? Virág Rózsi meglepődötten és bizalmatlanul nézett reá. — Elmennék — mondta röviden. — Istvánffy Károlyné New-Yorkban ma2. Végrehajtó csoport: Kerületi főparancsnok, főparancsnok, főfelügyelő, felügyelő, oktató tiszt. Minősítésük érettségi vizsga. 3. Segédhivatalnok. Minősítésüket az 1883. I. t.-c. 19. §-a határozza meg. (39. §.) A minősítési táblázat nyilvános (40. §.), egyenlő esetben rangosztálybeli elsőbbséget biztosít. (41. §.) A személyzet áthelyezhető. (42. §.) A szolgálati idő 30 év. (44. §.) Nyugdíj mint az állami tisztviselőknél általában, ha valaki a szolgálatban megsebesült, éveihez 15 esztendő hozzászámítandó. Kerületi rendőrfőnökség (IV. rangosztály) lesz Budapesten és Kolozsvárott. Az V. rangosztályba tartozó kerületi főkapitányságok székhelyei : Budapest, Kassa, Debreczen, Kolozsvár, Győr, Temesvár, Fiume. (45. §.) Törvényhatósági városok közbiztonságának élén VII. osztályba sorozott rendőrtanácsosok, rend. tanácsú városok rendőrségének élén VIII. osztályba sorozott rendőrkapitányok állanak. (50. §.) A kerülati főnököt és főparancsnokot a király, a többi tisztviselőt pedig a belügyminiszter nevezi ki. (55. §.) Ezekben ismertettük a kétségtelenül érdekes javaslatot. ^ A szervezeti szabályzat tárgyalása, — Városi közgyűlések. — Folyó hó 3-án és 7-én, az első napon három, a másodikon teljes négy órán át tárgyalta a városi képviselőtestület a város új szervezeti szabályzatát. A tárgyalás alapossága ellen tehát az időtartam szempontjából kifogást tenni nem lehet. De a felszólalásokból is látszott, hogy a képviselőtestületi tagok tényleg felhasználták azt a haladékot, amit maguknak adtak s nemcsak átolvasták, de jól fontolóra is vették a szabályzat egyes pontjait. Vonatkozik azonban mindez a képviselőtestületnek csupán egy csoportjára, mert a tárgyalás és vita bizony aránylag kis számú társaság jelenlétében folyt le. Hétfőn még voltak vagy 50—60-an a megjelentek, de csütörtökön mindössze vagy 40-en jöttek össze s a fizetési táblázat — a szabályzat egyik legfontosabb részének — tárgyalásánál nem voltak többen, mint 30-an. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestület a tisztviselőkkel együtt majd 200 tagból áll, ezt a számot senki sem gyar dadát keres a gyermekei mellé ; megjegyzem, előkelő, gazdag család, akik nagyon jól bánnak a személyzettel. — Szívesen megyek Amerikába, már régóta vágyodom oda. — Magának férje van ? Erre mély sóhajjal válaszolt az asszony. — Az ura hűtlenül elhagyta ? — Szép ember volt kérem "ós tessék elhinni, nem volt rossz —, de engem már csak a csekélyke pénzemért vett el. Akkor mind azt mondták : Rózsi fiam, ne menj hozzá! és most benne vagyok a bajban, nekem már osak keserűség az életem ! A Virág Rózsi apró szemeiben könnyek csillogtak, a kapitány meg elgondolta : milyen becsületes, jóságos nő lehet ez a Virág Rózsi, ha még most is jót tud mondani arról a semmirekellő uráról, aki olyan csúnyán itthagyta ; de még meg is siratja. Ezt felfogadjuk ! — határozta el magát a kapitány, amit rögtön meg is cselekedett. Még aznap délután hűségesen referált Margit asszonynak, akinek a később jelentkező Virág Rózsi mindenképp tetszett; — este pedig pezsgővel ünnepelték Istvánffyék a szolgálatkész Dörfler kapitányt. Két héttel később Virág Rózsi vígan áthajókázott New-Yorkba ós egy távirat vitte hirül a boldogító eredményt Istvánffy Károlyéknak. * Margit asszony levelet kapott New-Yorkból, amely a dada szerencsés megérkezését jelen-