Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-07-08 / 27. szám

hogy mire kérték a 2 koronát. A helyi­ségért tudtunkkal bért nem kell fizetni. A két dajkát, akik a gyermekeket gondoz­nák, az Országos Gyermekvédelmi Bizott­ság fogja fizetni. A gyermekek napközi táplálására — mint halljuk — Esterházy Pál grófnő nemes jótékonysággal fog tejet, kenyeret adni. Hely, felügyelet, 1—2 éves gyermekeknek való táplálék van, másra pedig itt szükség nincs. A 2 korona követelése tehát egyrészt fölösleges, más­részt meg csirájában elölheti az egész kis intézményt. Azokhoz fordulunk, akik érzékkel birnak a nyomor, az elhagyatottság iránt. Zökkentsék bele ezt az ügyet a helyes kerékvágásba, legyenek rajta, hogy ne csak kijelentésnek, de eleven valóságnak is meglegyen a napközi otthon. Aki a kijelentést tette, bizonnyal minden téren kezére fog járni az ügy intézésére hiva­tott jótékony nőegyletnek. — őr — A rendőrség államosítása. A rendre, a vagyon- és életbiztonságra való állandó és rendszeres felügyelet az emberi­ség kulturális térekvéseinek kezdettől fogva hű kísérője, s mennél jobban halad a kultura, annál inkább erősödik a kulturnemzetek állami és társadalmi fölfogásában az a nézet, hogy a rend és annak őrizete vitális érdeke az egyén­nek éppúgy, mint a társadalomnak. Az állami életnek folytonos fejlődésével karöltve jár az a jelenség, az a természetes folyomány, hogy a közérdekek istápolása, köz­életi funkciók adminisztrálása lassankint össz­pontosult magának az államnak kezében, úgy, hogy amit annakelőtte magukban végeztek az emberek, arról idő folyamán az állam kezdett gondoskodni. Maga az állami élet és annak min­den megnyilatkozása, t. i. kormányzat, a hadügy, a közoktatásügy stb. ennek az evolucionális folyamatnak eredménye. A dolog természete, a fejlődésnek logikus következetessége hozza tehát magávál, hogy az a fontos és kényes közérdek, melyet a rendőr­ség képvisel, szintén az államnak kezébe men­jen át. Erre vonatkozik az a törvényjavaslat, mely példányokat! Volt köztük csontos, hórihorgas, kövér, de kicsiny, himlőhelyes, vereshaju, ban­zsal stb. De imádója azért mindegyiknek akadt. A hazánkfiai odaát valósággal áhítoznak egy magyar nő főztjére, aki mos reájuk ós rendben tartja a holmijukat ; ezért aztán szívesen szemet hunynak a hiányzó szépség miatt ... De beszél­jünk más egyebekről is.. Amikor a kapitány este távozott barátjának vendéglátó házából, kényelmetlen érzése volt. Eszébe jutott ugyanis, hogy Istvánffy néhány percnyi távolléte közben könnyelműen megigérte a szép asszonynak, hogy Ő szerez majd vállal­kozó szellemű dadát Amerikában élő rokonaik számára . . . Őrült ígéret! Ő — a szerelmes szívű Dörfler kapitány — csak szép nőket ismert. — Rosszkedvűen ment estebédre. A szállodás jó barátja volt és még nem is lévén vacsora ideje, egy üveg bor mellett beszélte el neki, hogy mit igért Margit asszonynak és kikérte a segítségét. — Súlyos ügy, — mondta a szállodás, de reménylem a feleségem segíthet rajtad és, ha jó kedvben van, megteszi! Téged különben is a kegyeibe fogadott, — lássuk hát, hogy mit mond. A szállodás felesége — feketehajú, tüzes szemű szép asszony — nagyon kedvesen fogadta a daliás kapitányt, aki csakhamar előállott a kérésével. Az asszony rövid gondolkodás után egy cimet irt fel neki, megjegyezvén, hogy a nevezett nő biztos garanciát nyújt a házasság ellen, minthogy férjes asszony, de a férje, hat legközelebb a parlament asztalára kerül, s mely éppen kiváló fontosságánál fogva megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. A törvényjavaslat kiindul abból a tényből, hogy a modern kulturális élet oly szövevényes, hogy annak kisebb és nagyobb gócpontjain a közbiztonsági szolgálatot immár el kell különí­teni a közigazgatástól, mely egymagában elég terjedelmes és terhes. (2. §.) Ilyen gócpontok a városi és a velük rendőri tekintetben egyenlő elbírálás alá eső, városi jellegű nagyközségek, továbbá a határszélek, melyeknek közbiztonsági szerve, a határrendőrség, beleolvad az állam­rendőrségbe. (3. §.) Gyönyörűen, a száraz paragrafus stílushoz képest szokatlan élénkséggel részletezi a 6. §, az állami rendőrség feladatát, melynek kvintesszen­ciája: óvni a személy- és vagyonbiztonságot. Az államrendőrségnek jogfenntartó, jog­alkotó, társadalomvédelmi és karhatalmi hatás­köre van. (7. §.) A jogrendfenntartó hivatáshoz tartozik többek között a rendőri büntető bíráskodás (8. §.), de az ipari és cselédügyek kivétetnek és a szorosan vett közigazgatási hatóságok hatáskörébe kerülnek. (10. §.) A jogalkotás magában foglalja a rendőr­ségnek azt a jogát, hogy a szükség parancs­szavára kényszer-rendeleteket és intézkedéseket tehessen. (13. §.) A társadalom védelmét szélesebb meder­ben vállalja magára, mert átveszi a börtönök őrzését is és átszervezi a börtöni személyze­tet. (19. §.) A karhatalom használatában vezérlő elv legyen a jog, célszerűség, kímélet és erély. (20. §.) Ami ezen hatalmas és tekintélyes appará­tusnak személyi részét illeti, alapelvül határozza a javaslat, hogy rendszerint és fokozatosan az intézmény kötelékébe tartozók tölthetik csak be az állásokat. Protekció nem fog tehát érdemet­leneket kivülről a magasabb állásokba juttatni. A személyzet három csoportból áll: 1. Az intézkedő vagy jogi csoport: Kerü­leti főnökök, kapitányok és azok helyettesei, osztályvezető, főtanácsos, tanácsos, kapitány, fogalmazó, segédfogalmazó, gyakornok. Minősí­tésül legalább a jog- és államtudományi vizsga követeltetik meg. évvel ezelőtt, — házasságuk negyedik hetében — hűtlenül elhagyta. — Azóta nem is hallatott magáról a gaz­ember, folytatta az asszony, de ha ön megismeri a feleségét, kapitány úr, nem is nagyon csodál­kozik majd az eljáráson. A férfiaknak többnyire jó az Ízlésük, tette hozzá kacéran és rávillogtatta sötét szemeinek tüzét a szegény kapitányra, úgy hogy annak amúgy is lobbanékony szive lángba kapott. Szerencséjére pont akkor jelen­tették neki, hogy a vacsorája elkészült és ő sietve, hálás kézcsókok közben búcsúzott el a szép asszonytól. Másnap pélben Dörfler, a kapitány szol­gálati helyén kereste fel a dadajelöltet. Nagyon csinos nyaralószerü épület kapuján csengetett be. A kaput nő nyitotta ki és a kapitány, amikor ránézett, rögtön megkérdezte ? — Maga itt a dada ? — Igenis, nagyságos úr ! — Virág Rózsi, Debreozenből ? — Az! — mondta elcsodálkozva a nő. Egészen csúnya volt szegény. A tatárfajra emlékeztető csontos arcból apró szemek barát­ságosan mosolyogtak a kapitányra. A cselédsé­gen kivül nem volt otthon senki, ezért Dörfler kapitány rátért jövetelének céljára. — Értesültem, hogy maga, ha jó helye akadna, kimenne New-Yorkba ? Virág Rózsi meglepődötten és bizalmat­lanul nézett reá. — Elmennék — mondta röviden. — Istvánffy Károlyné New-Yorkban ma­2. Végrehajtó csoport: Kerületi főparancs­nok, főparancsnok, főfelügyelő, felügyelő, oktató tiszt. Minősítésük érettségi vizsga. 3. Segédhivatalnok. Minősítésüket az 1883. I. t.-c. 19. §-a határozza meg. (39. §.) A minősítési táblázat nyilvános (40. §.), egyenlő esetben rangosztálybeli elsőbbséget biz­tosít. (41. §.) A személyzet áthelyezhető. (42. §.) A szolgálati idő 30 év. (44. §.) Nyugdíj mint az állami tisztviselőknél általában, ha valaki a szolgálatban megsebesült, éveihez 15 esztendő hozzászámítandó. Kerületi rendőrfőnökség (IV. rangosztály) lesz Budapesten és Kolozsvárott. Az V. rang­osztályba tartozó kerületi főkapitányságok szék­helyei : Budapest, Kassa, Debreczen, Kolozsvár, Győr, Temesvár, Fiume. (45. §.) Törvényható­sági városok közbiztonságának élén VII. osz­tályba sorozott rendőrtanácsosok, rend. tanácsú városok rendőrségének élén VIII. osztályba soro­zott rendőrkapitányok állanak. (50. §.) A kerü­lati főnököt és főparancsnokot a király, a többi tisztviselőt pedig a belügyminiszter nevezi ki. (55. §.) Ezekben ismertettük a kétségtelenül érde­kes javaslatot. ^ A szervezeti szabályzat tárgyalása, — Városi közgyűlések. — Folyó hó 3-án és 7-én, az első napon három, a másodikon teljes négy órán át tár­gyalta a városi képviselőtestület a város új szer­vezeti szabályzatát. A tárgyalás alapossága ellen tehát az időtartam szempontjából kifogást tenni nem lehet. De a felszólalásokból is látszott, hogy a képviselőtestületi tagok tényleg felhasz­nálták azt a haladékot, amit maguknak adtak s nemcsak átolvasták, de jól fontolóra is vették a szabályzat egyes pontjait. Vonatkozik azonban mindez a képviselőtestületnek csupán egy cso­portjára, mert a tárgyalás és vita bizony arány­lag kis számú társaság jelenlétében folyt le. Hétfőn még voltak vagy 50—60-an a megjelen­tek, de csütörtökön mindössze vagy 40-en jöt­tek össze s a fizetési táblázat — a szabályzat egyik legfontosabb részének — tárgyalásánál nem voltak többen, mint 30-an. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestület a tisztviselőkkel együtt majd 200 tagból áll, ezt a számot senki sem gyar dadát keres a gyermekei mellé ; megjegyzem, előkelő, gazdag család, akik nagyon jól bánnak a személyzettel. — Szívesen megyek Amerikába, már rég­óta vágyodom oda. — Magának férje van ? Erre mély sóhajjal válaszolt az asszony. — Az ura hűtlenül elhagyta ? — Szép ember volt kérem "ós tessék el­hinni, nem volt rossz —, de engem már csak a csekélyke pénzemért vett el. Akkor mind azt mondták : Rózsi fiam, ne menj hozzá! és most benne vagyok a bajban, nekem már osak kese­rűség az életem ! A Virág Rózsi apró szemeiben könnyek csillogtak, a kapitány meg elgondolta : milyen becsületes, jóságos nő lehet ez a Virág Rózsi, ha még most is jót tud mondani arról a semmire­kellő uráról, aki olyan csúnyán itthagyta ; de még meg is siratja. Ezt felfogadjuk ! — határozta el magát a kapitány, amit rögtön meg is cselekedett. Még aznap délután hűségesen referált Margit asszony­nak, akinek a később jelentkező Virág Rózsi mindenképp tetszett; — este pedig pezsgővel ünnepelték Istvánffyék a szolgálatkész Dörfler kapitányt. Két héttel később Virág Rózsi vígan át­hajókázott New-Yorkba ós egy távirat vitte hirül a boldogító eredményt Istvánffy Károlyéknak. * Margit asszony levelet kapott New-York­ból, amely a dada szerencsés megérkezését jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents