Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.
1911-06-24 / 25. szám
PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szertesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D*- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Feketék, vörösök. A szomszédból folytatólag az a hír jön, hogy Wien városában megbuktak a feketék, a néhai Lueger pártja és uralomra jutottak — avagy legalább is a birodalomgyülési mandátumok többségét megszerezték — a vörösek, a szociáldemokraták. Minthogy azonban ugyanezen nyomon megszerezhetik a tartomány gyűlési és a „birodalmi" székesfővárosi többséget is, egész bizonyosra vehető, hogy rövid időn belül a feketék örökébe végleg a beleülnek a vörösek. Hogy mit jelent ez Ausztria szempontjából, azt ám mérlegeljék odaát, hogy mit jelent a mi saját magyar szempontunkból, azzal mi is foglalkozhatunk. A feketék, az bizonyos, csúf feketék voltak. Pártjuk elnevezésében benne volt a „keresztény" szó s kereszténytelenebb, szeretetlenebb elveket soha párt nem hirdetett, mint az elhunyt Luegeré s a választási harcban elhullt Lichtenstein hercegé. Feneketlenül gyűlölték a magyart s a legőrültebb trialisztikus fantazmagóriákat politikai programmá tették, csakhogy nekünk árthassanak. Hogy azonban maguknak, illetve saját híveiknek azért nem használtak, világos lett a közvélemény tőlük való elfordulásából. Most aztán jönnek — ha majd jönnek — a vörösek. Különös látvány itt a közvetlen közelben, de megszokott azoknak," akik messzebb is néznek. Páris, Róma, Brüsszel községtanácsa már régen vörös. Párisban szociálista miniszter gyakoribb, mint nálunk a 48-as és — íme, azért nincs forradalom s nem fordúl fel a világ. A szociálistáknak méltán vetik szemükre a nemzetköziséget. De ha ez a nemzetköziség hatalmi polcon nemzeti ellentéteket, közös emberi érzésben kiegyenlítő politikai belátást jelent, akkor a szomszédhoz való viszonyunk feltétlenül jobbá válhatik a vörösek, mint volt a feketék idején. így lesz-e valóban, ki tudná megmondani. Egyelőre a változásnak még csak kezdetén vagyunk, egyelőre annak mindenesetre örülhetünk, hogy a magyar nemzet legádázabb ellenségeit kiverték a Reichsratból. Az önkéntesség és az érettségi. A tervbe vett véderöreform oly gyökeres változást fog előidézni társadalmi életünkben, hogy annak következményeit talán megközelítőleg sem tudjuk értékelni. A reformnak csak egy részét akarjuk megvitatni minden politikai szinezet nélkül, azt, mely azt célozza, hogy az önkéntességhez ezután elégséges leszen 6 középiskolai osztály elvégzése. Eddig 50 0/ o-ban nem azért végezték ifjaink a teljés középiskolát, mert erre szükségük lett volna, hogy a pályájukhoz szükséges ismereteket megszerezzék, az érettségi csupán eszköz volt, hogy egyetlen vágyuk teljesüljön : a tiszti kardbojt elnyerése. S ha már keresztülcsúsztak minden eszközök igénybevételével az inkviziciójellegü matúrán, nem volt elég a tiszti kardbojt, a vágyak növekedtek s elözönlötték s elözönlik a főiskolákat s megszülettek s megszületnek az élet hajótöröttjei: a szellemi proletárok. Az ipari és kereskedelmi pályák helyett rácsapnak a lateiner pályára, s az eredmény : az ügyvédek be akarják hozni a numerus clausust, a diplomás tanárok százai Budapest aszfaltjain botorkálnak s még jó — ha nevelök lesznek, az orvosok annyian vannak, hogy az évi fizetés 1000—1200 korona és konvenció s —• az aranyműves ipartestület pedig épen most panaszkodik, hogy nem kap tanoncot. A reform megszüntetheti a bajt! Többé nem kérdezzük az előttünk álló embertől, hogy van-e érettségije, mert az érettségi lett feleslegessé azzal, hogy nem kivánják az önkéntességhez. Lehet valaki jó katona akkor is, ha nincsen érettségije s lehet rossz érettségivel is. Megszűnik az özönlés a főiskolába, mert az apa, ha a fia gyenge tanuló, megelégszik a 6 osztállyal is s azután adja fiát vagy az ipari, vagy a kereskedelmi pályára. Lesz intelligens iparos és kereskedő gárdánk, mint Németországban és Angliában, a kézművesek nem lesznek lenézettek, mert hiszen egyéves önkéntesek is lehetnek. Pedig nálunk ez emeli az ember értékét. Lateiner csak az arra hivatott lesz s így megjavulnak a fizetési viszonyok is minden vonalon, mert a verseny, a tüleA „PÁPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. Fénysugár az éjben. Visszanézek a házatokra még, Világos folt a sötét éjszakában — Csönd van. Az ablakodban lámpa ég. Vad felhők szállnak tolongva, rohanva Kocsim befúródik az éjszakába. Az éjszakába. A bizonytalanba. Át a sötéten még felém ragyog Szemed, a jóságos, a megbocsájtó — Nem látok abban mást, csak bánatot. , / • . í S a szivem gyötrő önvád lepi meg: Mért keresztezem én a csöndes utad ? Mért rabolom én meg a hited? Mért súgom a füledbe, hogy imádlak ? En, — tétova, bús, lázas embere Egy hiu, lármás, idegen világnak r? Szavam hazugság. Szerelmem átok. Megtagadom amire esküszöm És eldobom a letépett virágot. Ma mámorosan borulok elébed Holnap kacagok, — elfelejtelek S másvalakit sodor elém az Elet! Ott élek, hol örök izgalom ég! S te itt. Bokrok közt. Templom közelében. Visszanézek a házatokra még . . . És aggódva, reszketve, féltve, áldva Ragyog, sugárzik messziről félém A fényes sáv a sötét éjszakába. Farkas Imre. Rózsanyilás. Irta: Szalay Fruzina. Cigaléban nyílnak a rózsák. Piros, hamvas rózsák nyilanak, sűrű ágak hajolnak Össze s mindegyik be van hintve virággal. Virágos az út, a vakítón napfényes út és illatos a reá hulló bársonyos rózsalevelektől. Rózsa, rózsa, rózsa mindenütt: babérbokrok tövében, merev szürke agavék mellett, rozmaringok árnyékában, olajfák alatt s a naptól forró sárgás kőfalakra is rózsák hajolnak; fehér, bágyadt, álmadozó rózsák ... A szép Catina lustán dülleszkedik az ajtóban. Ott áll naphosszat füzetlen, karosu derekával, aranybarna nyakával, dologtalan, lecsüggő karjaival, teljes, pompás tétlenségben. Olykor, ha még a nap vetette izzó fényét a Pénzt, időt és munkát takarít, ha használja a * MAGGI húsleves-kockát, Egy kocka 1/ A liter forró vízzel leöntve, rögtön í tányér kiváló levest ad. melynek 5 az ara.
