Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-06-10 / 23. szám

A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az új szervezeti szabályzat, melyet dr. Csoknyay János főügyész készített, már kikerült a nyomdából s a napokban szét fogják osztani a v. képviselők között, hogy tárgyalása előtt behatóan foglalkozzanak vele. Mi a jövő számban ismertetjük s hozzászólunk. § Jóváhagyás. A kereskedelmi miniszter végleg jóváhagyta városunknak azt a határozatát, mellyel a Pápa—Devecser—Sümeg irányú vasútra 100.000 K-át szavaztunk meg. Helyes, de mikor épül a vasút ? § Mértékhitelesités. Az érdekeltek s a nagyközönség panaszára a v. tanács többször sürgette a pápai hitelesítő állomás felállítását. Az alispán most értesítette a várost, hogy addig, míg az erre vonatkozó szabályrendelet miniszteri jóváhagyást nem nyer, a kért állomást nem állíthatja fel. Elég baj. § Az érdem jutalma. Makkos elfogóit nevetséges, 25—25 K jutalomban részesítette a tanács s ezt ellenirányú interpelláció dacára jóváhagyta a képviselőtestület. A csúnya sebre szépségtapaszt akartak ragasztani s folyamodtak a belügyminiszterhez, hogy a két bátor rendőrt ő jutalmazza meg. Tegnap jött a válasz : a kérés alap hiányában nem teljesíthető. Ehhez nem kell kommentár; de nem ám a miniszteri határozathoz, hanem az egész történethez. § Hirdetmény. Pápa r. t. város házi pénztári, alapítványi és egyéb összes számadásai f. hó 12-től fogva 15 napon át a számvevői hivatalban közszemlére kitéve lesz. A netáni észrevételek ezen időtartam alatt, illetve a közgyűlés napjáig a polgármesteri hivatalnál írásban beadhatók. Pápa, 1911. évi junius hó 7-én. A városi hatóság. A színházi hét. A héten Könyves Jenő staggione-társulata élénk pártolás mellett folytatta s holnap, vasárnap be is végzi előadásait. Ezt a pártolást a társulat minden tekintetben megérdemli, mert főkép az összjáték terén mintaszerűt produkál. A közönség ez előadásokban igazolva láthatja a mi mindenkori kritikánk jogos voltát, amikor hangsúlyoztuk, hogy igenis — kis utánjárás mellett — lehet csujpa jó színészből társulatot összeállítani s ha van rendező, van összjáték is. Ezt az álláspontunkat, amit Szalkayval szemben elfoglaltunk, ma már senki sem fogja túlzottnak tartani. Beszámolónk itt következik : hazájának és fajának ó'szinte szeretete. Ezt az eszmét szolgálta fegyverrel és élőszóval még a tévedéseiben is. És éppen ez teszi előttünk alakját olyan meleggé, olyan vonzóvá. Mert ez a hon- és fajszeretet nála őszinte és önzetlen volt, mert egyéni érdekeit, sőt ami fontos momentum, érzelmeit is alá tudta rendelni ennek a szép és nagy eszmének- Amit ma jelszó gyanánt emlegetünk : „A haza minden előtt" ; ennek ő abban a korban őszinte követője volt. Mikor arról volt szó ugyanis, hogy a pártérdekek mellőzésével a közös gyűléseken döntsék el az ország megmentésének kérdését s szívesen nyújtott segédkezet Nádasdi Tamásnak, elfelejtve, hogy az egy esztendő előtt a szigetvári három hónapos ostrom alatt neki ugyancsak magy károkat okozott. Az egyéni érzelmeknek a köz és haza javával szemben való ilyen alárendelésével alig találkozunk abban a korban. Tinódi énekei, Martonfalvay feljegyzései, P. Horváth E. hatalmas episztolája, amelyben Bálint kéttoronybeli szenvedéseit rajzolja, Arany János balladája mind azt mutatja, hogy mennyit foglalkoztak vele. Pestmegyében Török Bálint község, mely szintén az ő birtokához tartozott, Pápa városában, amely családjának soká otthont nyújtott, egy utca, a Nemzeti Muzeumban egy, a budai vár kapujából fennmaradt s monogrammjávai ellátott kő őrzik emlékét. Gyönyörű, daliás ember volt. Tinódi énekli róla, hogy Mehmed pasa „termetét, személyét megszemlélé" s hogy „szebben termet ő sehol nem lele". - Szerette a (bort, vigasságot s|lelke vonzóSzombaton este két vígjáték került színre: Szemet szemért és Meguntam Margitot. A kis számú közönség soraiban egyik darab sem keltett valami nagyobb tetszést, noha a Szemet szemért egyik elismert modern olasz költőnek, Roberto Bracconak műve. Az előadás szokott nívón állott. Ligeti Angéla, Kovács. Margit, László Tivadar, Fehér Ö. László vitték a főbb szerepeket odaadó buzgalommal, elismerésre méltó sikerrel. Délután ifjúsági előadás volt, amikor a Szabinnök elrablása c. bohózat pompás előadásán mulatott a házat zsúfolásig megtöltő ifjúság. Pünkösd vasárnap és hétfőn négy jó házuk volt Könyveséknek. Első ünnepnap este a Páholy című német bohózatot adták gördülékeny jó előadásban. Az egész szinlapot fel kellene sorolnunk, ha mindenkit egyenként dicsérni akarnánk. Mégis, mivel ezúttal láttuk először, megemlítjük a Bónyi József nevét, kiben igen ügyes bonvivant-színészt ismertünk meg. Hétfőn délután Molnár Ferenc szellemes vígjátéka, A testőr ment. Bár e darabot jól ismeri már közönségünk a Szalkayék háromszori előadásából, mégis telt ház gyönyörködött a derék társulat pompás játékában. Nem akarunk összehasonlítást tenni, annyit azonban konstatálhatunk, hogy úgy az összjáték, mint az egyesek játéka kifogástalan volt. Különös dicséret László Tivadar (A testőr) és Kovács Margit disztingvált alakítását illeti meg. Az estéli darab, noha szintén újdonság volt, közepesnél nagyobb házat nem bírt vonzani. Suliivan H. 3 felvonásos bohózatának, a Végrehajtó nak lett volna a feladata kellemesen elmulattatni az egybegyűlt és figyelmes közönséget. Derék színészeink iparkodtak is a nehéz kötelességet teljesíteni, de, úgy látszik, e valóságos vadbohózat erőltetett szellemességei, a helyzet-kómikum közönséges mókái és az egész darab kusza meséje erősebb volt jó igyekezetöknél és ennélfogva az igért hatás is, a kacagtató múlatás is elmaradt. Legtöbb erőt fejtett ki és jól alakított: László Tivadar, Kovács Imre és Bálint Emil. A nőszerepek közül Saáry Margit és Kovács Margit érdemelnek említést. Kedden ismét vígjáték ment, a Kis cukros, a címszerepben Ligeti Angélával. Első sorban őtet is illeti a dicséret szava. Hálás szerepébe annyi kedvességet, annyi szeretetreméltóságot vitt bele, hogy többször nyilt szinen is megtapsolták. Alapi Nándor Normand szerepében nyújtott kiváló alakítást, Bálint Emil pedig a lágyszívű csokoládégyárost, Lapistoilet mutatta be igen jellemzően. László Tivadar mint mindig, ez estén is alaposan kivette részét a sikerből. Jó volt Fehér Ö. László is, Szepesi Sándor azonban túlzottan groteszk volt. Közönség kis számmal. dott a költészethez is, amit mutat Tinódi segélyezése a felkarolása s éppen az a szeretet, mely a költő soraiból árad felénk, azt mutatja, hogy ez nemcsak a fizetett embernek a vonzódása gaz dájához, de mintegy két művelt a finomlelkű embernek az együttérzéseCsaládi élete a lehető legboldogabb és legpéldásabb volt. Panaszos hangon hallatszik felénk Tinódi egyik költeményéből a férjétől megfosztott hitves szorongó fájdalma : „Fohászkodik vala és igen sir vala Jó Terek Bálintné, hogy hirt nem hall vala, Mert ő vitéz urát igen félti vala, Hogy az terek hiti végre meg ne csalná. Egy levelet neki, ha megmutatának, Hogy fogsága volna ő vitéz urának. Erő szakaszkodék kezének, lábának Földhöz üté magát, ott Sokat-sirának. Csodaképpen töri, fárasztja ő magát Sirva ápolgatja futosó két fiát, Oly igen kesergi urának fogságát És az két fiával az nagy árvaságát." Ez a két fiú János és Ferenc, kik között a hatalmas birtokok megoszoltak. E két fiún kivül volt még Bálintnak egy leánygyermeke is Margit, aki 1540-ben született Pápán s mint b. Nyári Lőrinc felesége halt el egész fiatalon 1570-ben Király-Helmeczen. Jánosban és Ferencben a Török-család és birtokai két ágra oszlottak, az erdélyire és a magyarországira. Az erdélyi ág igen élénk szerepet játszott, több tagja viselte a hunyadmegyei főispánságot, ámde a XVII. század elején Szerdán a Dolly cimü kitűnő svéd vígjátékot mutatta be a társulat, és pedig Ligeti Angéla jutalmául. A közönség ezúttal egészen megtöltötte a színházat, s ez az érdeklődés a jutalmazandón kivül Könyves Jenő igazgatónak is szólott, aki ez estén kiforrott művészetével szintén gyönyörködtette a közönséget. Az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. A szereplők mintha csak versenyre keltek volna egymással, hogy ki nyújtson jobbat. A már említetteken kivül Alapi Nándor, Guthi Sarolta, Saáry Margit, László Tivadar, Kovács Imre, Fehér Ö. László, Bónyi József, Bálint Emil vettek főként részt a kitűnő ensembleben. A rendezés, fegyelem, szereptudás fővárosi színvonalon állott. A közönség kitűnően mulatott, s a nyert élvezetért háláját sűrű tapsokban rótta le. Csütörtökön este ismét telt ház kacagott egy francia bohózaton, a Millió-n. Az ötletes darab, mely nem szűkölködik pikáns jelenetek és mondások nélkül sem, elejétől végéig állandó derültségben, jobban mondva kacagásban tartotta a publikumot. Az előadás ment, mint a karikacsapás. A szereplők közül a legjobb alakítást nyújtott Szepesi Sándor és Fehér 0. László. Jó volt Alapi, mint betörő, Bálint Emil, mint hírlapíró, László Tivadar, mint festő s a kisebb szerepekben Bónyi és Kovács Margit. Egyedül Kovács Imre erőltetett játéka, erőltetett mimikája nem illett bele az ensemblebe. Tegnap este a Szalkayéktól már lejátszott Balga szüz-et adták. Ha fentebb nem akartunk összehasonlítani, itt összehasonlítás nélkül mondjuk, hogy sokkal jobban, mint Szalkayék. Az előadás dísze Kovács Margit volt, aki a balga szűz komplikált jellemét emberileg érthetővé és igazzá tudta tenni kitűnő, szinte azt mérnők mondani : hibátlan alakításával. A darabot kissé megrövidítették, ami nem is volt oly na^y baj. HETI ÚJDONSÁGOK. — Disztagság. A pápai Wahrmann Mór egyesület disztagjává választotta dr. Antal Géza orsz. képviselőnket. Az erről szóló díszoklevelet f. hó 2-án küldöttség nyújtotta át képviselőnknek. A küldöttség nevében Schor Ármin polg. isk. igazgató szép szavakban méltatta dr. Antal Géza ritka értékű kulturális és humanitárius működését, mellyel Pápa város minden társadalmi tényezőjének hódoló elismerését vivta ki. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg a szónok szavait s biztosította a küldöttséget, hogy a jóban való együttmunkálkodásra mindig készen áll. kihalt. Ugyanez történik a magyarországi ággal, melynek utolsó férfi-tagja a török ellen sokat hadakozó Török István volt, aki 1618-ban balt meg. Leányágon mind a két ág fennmaradt. A magyarországi ág Török István nővére: Zsuzsánna révén, akit bedeghi Nyári Lőrinc vett nőül, a Nyáriakban, majd a naplóiró nyári Krisztina révén, ki másodszor Magyarország egyik legnagyobb államférfiához, Esterházy Miklós nádorhoz ment nőül, az Esterházyakban folytatódott s így a hatalmas Török-birtokok : a pápai, devecseri, gesztesi, ugodi uradalmak az Esterházyak kezére kerültek, kik közül az egyik ág Esterházy Pál gróf személyében ma is birja a pápai uradalmat. Ma már, sajnos, alig emlegetik Török Bálint nevét. Pedig volt kor, melyben feléje fordult az egész ország figyelme, melyben ő volt a nap, amelyet üdvözöltek, mert nagy tettekre serkentett. Pedig hálával kell rá gondolni több magyar városnak, de különösen Pápának és Debreczennek, melyek sokat köszönhetnek neki; hálával kell iránta adózni az irodalomnak, melyet egy Tinódival ajándékozott meg; a protestáns egyháznak, melynek eszméit magáévá tette s propagálta ; a nemzetnek, melyért élt, munkálkodott, civódott, harcolt-és vérezett. Távol hazájától idegen földön pihennek hamvai. Hova temették, ki tudja megmondani ! Talán, ahol hazánk annyi jelese alussza örök álmát: a pérai temető ciprusai tudnának nekünk mesélni a független Magyarország álmának első fanatikus harcosáról.