Pápai Hírlap – VIII. évfolyam – 1911.

1911-06-10 / 23. szám

— Miniszteri biztos. A kultuszminiszter a pápai református főgimnáziumhoz az érettségi vizsgálatokra miniszteri biztosul a betegsége miatt akadályozott dr. Bartha Béla helyett Kóczán Aladár győri főreáliskolai tanárt küldte ki. — Ocsovszky Kázmér f. A bencésrend­nek gyásza van s gyásza van mindazoknak, kiknek szivéből a „jó tanár* iránti szeretetet az élet sivár küzdelmei nem tudták kiirtani, mindazoknak, kik abban az időben jártak a pá­pai bencésgimnáziumba, mikor annak Ocsovszky Kázmér volt az igazgatója. Ez 1875-től 1893-ig tartott. Az ebből az időből való generáció min­dig tisztelettel, hálával, mondhatni lelkesedéssel emlékezett meg Ocsovszky Kázmérról, kit valódi szívjóságáért, kivétel nélkül minden növendéke iránt tanúsított atyai érzéséért szeretett és becsült minden tanítványa. A pápai társadalom­nak is általánosan tisztelt és becsült tagja volt Ocsovszky Kázmér, ki az igazgatói állástól tör­tént visszalépése után házfőnöki minőségben éveken át lakott még városunkban. Szomorú elhunytáról a bakonybéli konvent, melynek kö­rében visszavonultan élt — a következő gyász­jelentést adta ki: „A pannonhalmi Szent-Benedek­rend bakonybéli apátja és a konvent tagjai fájó szívvel, de Isten szent végzésén megnyugodva tudatják, hogy Krisztusban szeretett rendtársok : Ocsovszky Kázmér Ambrus szent-Benedek-rendi áldozópap, nyugalmazott házfőnök, kiérdemült igazgató, az apátsági konvent tagja, hosszabb betegség és a végső szentségekben való része­sedés után, korának 72-ik, szerzetesi életének 56-ik, áldozópapságának 48-ik évében, folyó hó 5-én reggeli ötödfél órakor az Úrban csendesen elhunyt. Az engesztelő szentmise-áldozat bemu­tatása, a holttest jelenlétében, f. hó 6-án reggeli 7 órakor leszen az apátsági templomban; a te­metés délután 4 órakor. Bakonybél, 1911 junius o-én. Az örök világosság fényeskedjék neki !" Temetésén a helybeli székház részéről jelen voltak dr. Teli Anasztáz igazgató és Béri Zsig­mond tanár, a volt tanítványok közül pedig Mátz József elemi iskolai igazgató. — Egyházmegyei közgyűlés. A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegye f. évi közgyűlését e hó 22-én tartja városunkban, az ev. egyház tanácstermében. Előtte való nap előértekez­let lesz. — Eljegyzés. Őszinte örömmel vettük a kedves hírt, hogy Németh Imre nyug. máv. felügyelőnek, a köztisztelt volt állomásfőnök­nek leányát Németh Ilonka úrhölgyet eljegyezte Nóvák Sándor, a helybeli máv. tisztviselői kar rokonszenves tagja. — A Szent-lmre-kollégium új igazga­tója. Fővárosi lapokban olvassuk, hogy a Ka­tholikus Főiskolai Internátus-Egyesület közgyülé­ben a csanádi püspökké kinevezett dr. Glattfel­der Gyula helyébe a Szent-lmre-kollégium igaz­gatói tisztségére egyhangúlag dr. Hanauer A. István papnöveldei igazgatót választották meg. Ez az előkelő állás kétségtelenül csak egyik állomása a kiváló egyházi férfiú szép pálya­futásának. — A hétfői megyegyülésre több Pápa városát érdeklő fontos ügy van kitűzve. Megye­bizottsági tagjaink ez okból a szokottnál nagyobb számban fognak a megyegyülésre felvonulni. — Az Országos Tűzoltószövetség múlt szombaton és vasárnap tartotta meg Veszprém­ben negyedik közgyűlését. Ebből az alkalomból mintegy kétezer tűzoltó érkezett Veszprémbe. A kongresszuson a belügyminiszter képviseletében Némethy Károly államtitkár jelent meg, míg a többi minisztériumok képviseletében Jalsoviczky Sándor, Bölcs Gyula miniszteri tanácsosok és Adorján Antal osztálytanácsos jelentek meg. A jubiláris diszülést a veszprémi Nemzeti Szín­házban tartották, ahol gróf Széchenyi Viktor elnök örömmel jelentette, hogy a tűzoltói intéz­mény iránt eddigelé nem remélt érdeklődés nyilatkozott meg. Ezután fölolvasták az üdvözlő táviratok egész tömegét és kitörő éljenzéssel fogadták ezek közt József főherceg üdvözlő táv­iratát. Az elnök megnyitó beszéde után Hornig Károly megyés püspök emelkedett szólásra, melegen üdvözölvén a megjelent tűzoltókat, akiknek mindegyikében egy-egy valóságos hőst tisztel. Ezután Némethy Károly államtitkár üdvö­zölte a kongresszust a belügyminiszter és a politikai államtitkár nevében. Fölolvasta a király­nak május 27-én kelt legfelsőbb elhatározását, amelyben jóváhagyja egy királyi tűzoltói disz­emlékérem alapítására vonatkozó alapszabályokat. Harsány éljenzés követte a királyi leirat felolva­sását, melyet állva hallgattak végig. A lelkese­sedés még növekedett, .amikor az államtitkár azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a legmél­tóbban cselekszik, amidőn az első ilyen érmet dr. Óvári Ferencnek, az Országos Tűzoltószövet­ség űgyvezetö-alelnökének nyújtja át huszonötéves tűzoltói jubileuma alkalmából. Ezután a kongresz­szus gróf Széchenyi Viktor szövetségi elnök javaslatára hódoló táviratot intézett a királyhoz. Koller Sándor alispán a vármegye, Komjáthy László polgármester pedig a város nevében üdvö­zölte a kongresszus tagjait. Majd fölolvasták gró f Széchényi basa, táborszernagy, az ottomán tűz­oltótestület elnökének üdvözlő táviratát. Azután a szakosztályok elnökeit és előadóit választották meg. A szakosztályok még az nap megkezdték működésüket, melyek alapján másnap Szabó ' Gyula ismertette a szervező szakosztály javas­latát a tűzoltóságok és az ifjúsági lövő-tanfolya­mok együttműködése dolgában. Csáky Kálmán őrnagy, a honvédelmi kormány képviselője, a miniszter legmelegebb jóindulatát tolmácsolta a kongresszus kezdése iránt. A többi szakosztály javaslatait Papp Ferenc, Apáthy Vilmos, Vass János, Erdély Ernő, Oltványi Ödön és Jász­berényi Miklós ismertette. A szakosztályok jelen­téseinek letárgyalása után kiosztották az orszá­gos verseny dijait. A városi tűzoltóságok közül az első dijat a szegedi, a másodikat a szatmári, a harmadikat a szolnoki tűzoltók nyerték el. Dijakat nyertek még a pápai, gyöngyösi, székes­fehérvári, dunakeszi és kisvárdai tűzoltó-egye­sületek s több falusi tűzoltótestület. Gróf Szé­chenyi Viktor, mint a szövetség elnöke, bejelen­tette, hogy mandátumának lejártával Óvári Ferenc alelnökkel együtt lemondanak s kérik a három évenként szokásos tisztújítást. A nagy­gyűlés újra Széchenyi Viktort választotta meg elnökké. Óvári Ferenc bejelentette, hogy az alelnökséget nem vállalhatja el, bármilyen erős szálak fűzik is a szövetséghez. Fáradtnak érzi magát s szeretné helyét fiatal erőknek átadni. Óvár bejelentését a gyűlés zajos tiltakozással fogadta. Óvári a szakadatlan s, meg-megújuló ovációra végül kijelentette hogy egyelőre meg­tartja állását, de ajánlja, hogy addig is válasz­szák meg alelnök-társává báró Solymossy Ödön országgyűlési képviselőt. A nagygyűlés ehhez örömmel és egyhangúan hozzájárult. Tiszteleti tagokká választották még Némethy Károly állam­titkárt, Jalsoviczky Sándor miniszteri tanácsost, Bárczy István polgármestert és Almády Géza székesfővárosi tanácsost. A gyűlést Széchenyi Viktor elnök és Óvári Ferenc rövid beszéddel rekesztette be. — A kongresszuson Pápáról Viz Ferenc főparancsnok volt jelen. — Rajzkiállitás, A pápai református fő­gimnázium tanuló-ifjusága az 1910—1911-ik iskolai évben készült rajzaiból rajzkiállítást rendez, mely f. évi junius hó 11-én a (vasárnap) délután 4 órakor nyilik meg a főgimnázium rajztermében (II. emelet). A kiállítás nyitva lesz és megtekinthető 10 napon át reggel 9 órától délután 6-ig. Úgy a megnyitásra, valamint a rajzkiállítás megtekintésére a nagyérdemű kö­zönséget mély tisztelettel meghívja a Főiskola igazgatósága. — Athletikai és tornaverseny. A pápai református főgimnázium 1911 jun. 11-én, vasár­nap délután 5 órakor tartja évzáró athletikai­és tornaversenyét a főiskola udvarán. Műsor: I. Felvonulás oszlopokba. Himnusz. 2. Tag­szabadgyakorlatok és elvonulás. 3. Fő verseny távolugrásból. 4. A kard-vivóverseny döntője. 5. Főverseny magas nyújtón. 6. A III. A.-B. és a IV. A.-B. osztályok mintacsapatának kombi­nált szabadgyakorlatai támfával és fabottal, zenére. 7. Főverseny magas korláton. 8. Rud­ugrás. 9. Sulydobás. 10. Mintacsapat tornázás. II. Mászó- és függeszkedő-verseny. 12. Föl­vonulás oszlopokba. Díjak kiosztása. Szózat. A közönség számára csak a Széchenyi-téri főkapu áll nyitva, a többi bejárók zárva lesznek. Az ülőhelyeket elsősorban a hölgyek számára tart­ják fönn. — A verseny alatt Füredi Kálmán játszik teljes zenekarával. Ezt megelőzőleg jun. hó 10-én szombaton délután 3 órakor a vásár­téren mérkőzés lesz. Négyes staféta, gyorsfutás, gátfutás, football-, gerelyverseny és diszkosz­dobás mérkőzés. — „Enyingi Török Bálint, mint Pápa város földesura." Sebestyén Béla, budapesti gyakorló főgimnáziumi tanárjelölt e cimmel tanulmányt irt, mely a „Művelődéstörténeti értekezések" 17. száma gyanánt jelent meg. A 72 oldalas tanulmány csak részlete egy teljes Török-Bálint életrajznak, melynek adatait az ambiciózus fiatal történetbuvár több év óta hangyaszorgalommal gyűjtötte és gyűjti egybe. A most megjelent önálló részlet meglepett bennünket komoly alaposságával, történetírói éleslátásával, kerek kompozíciójával és szép stílusával. Nincs kétségünk felőle, hogy általa fényes sikerrel szerzi meg a szerző a doktorátust, melynek megkívánt dolgozata gyanánt művét a budapesti egyetem bölcsészeti fakultására be­adta. A bennünket pápaiakat különösebben is érdeklő igazán becses tanulmányra, melynek utolsó fejezetét mai számunban közöljük, fel­hívjuk olvasóink szives.figyelmét. Megszerezhető Kis Tivadar könyvkereskedésében. — Zenevizsga. A főiskolai zenetanfolyam növendékeinek zenevizsgája kedden délután 3 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Ér­deklődőket szívesen látnak. — Miniszteri díjkiosztás. A nagyméltó­ságú vallás- és közoktatásügyi miniszter ipar­iskolánk két legjobb szakrajzolójának 25—25 korona jutalomdíjat utalványozott, mely össze­get Papp Sándor vármegyei kir. tanfelügyelő f. hó 11-én d. e. 10 órakor az újonnan épült ipar- és kereskedelmi iskola nagy rajztér mében fogja a kijelölt két növendéknek ünnepélyesen átnyújtani. — Ez ünnepélyre, mely az idei rajz­kiállítás megnyitásával lesz összekapcsolva, a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az ipariskolai igazgatóság. — Tűzoltóink győzelme. Tudvalevőleg az országos tűzoltószövetség közgyűlése kere­tében pünkösd napján tüzoltóverseny volt Vesz­prémben. A verseny szakadó esőben délelőtt fél 11 órakor vette kezdetét, s tartott délután fél 3 óráig. A feladat a Rákóczi-téren egy kép­zeletben égő ház megtámadása volt. A verseny­ben tűzoltóink is részt vettek, s mint előre gon­doltuk, derekasan megállották benne helyüket. Dacára, hogy a sorshúzás a résztvétel sorrend­jében utolsó helyet juttatta nekik s órák hosszat áztak-fáztak az esőben, olyan gyors és precíz támadást intéztek, hogy a jelenlevő szakférfiak általános elismeréssel nyilatkoztak róluk. Külö­nösen a szerelés gyorsasága keltett meglepetést. A bíráló-bizottság derék tűzoltóink kiváló mun­kája folytán tüzoltó-testületünket egy szép díjjal, iró-asztal felszereléssel tüntette ki, Baranyay Kálmán tűzoltónak pedig 10 korona egyéni jutalmat adott. Amikor tűzoltóink dicsőségét örömmel jegyezzük fel lapunk hasábjain, mi is lerójjuk elismerésünket úgy a versenyben részt­vevő tűzoltók, mint a testület vezetősége iránt, s kívánjuk, hogy a kitüntetést, amely versenyen első izben érte őket, kövesse több is! (Záró­jelben megjegyezzük, hogy a nyert díj Viz Ferenc üzletének kirakatában megtekinthető.) — Gyász. Városszerte őszinte részvétet keltett a szomorú hir, hogy Zsilinszky Lajos, a Griff-szálloda bérlője folyó hó 5-én meghalt. Hosszú ideig tartó, kinos szenvedésektől meg­váltást jelentett ez a haláleset, mely mégis fájó sebet ütött a szerető család s az elhunyt igen-igen sok tisztelőjének szivén. Mert Zsilinszky Lajos derék férfiú, mintaszerű üzletember s e mellett gyöngéd érzésű családapa volt. Nem csoda, hogy megszerezte az általános tisztele­tet és nagyrabecsülést, mely sírjába is elkísérte. Mélyen sújtott családja "haláláról a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak úgy a ma­guk, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik a szeretett jó férj, legjobb apa, testvér, após és nagyapá­nak Zsilinszky Lajos a Griff-szálloda bérlőjének folyó hó 5-én délelőtt 3/±8 órakor életének 59-ik, boldog házasságának 30-ik évében hosszú szen­vedés után és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultnak földi maradványai folyó hó 7-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. szertar­tartás szerint a Kálvária-sirkertben, családi sírboltjukba, örök nyugalomra tétetni; a szent­mise-áldozatok pedig folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor fognak a Szt. Ferenciek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Pápa, 1911 junius 5. Áldott legyen drága emlékezete!

Next

/
Thumbnails
Contents