Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.
1910-12-17 / 51. szám
PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség 1: Jókai Mór utca 60. szám. jElőfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DH. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A béke apostola. Egy tiszteletreméltó idealistát az egyéniségét, munkásságát megillető hódolattal fogadtak és ünnepelnek az ország fővárosában. Kétszeresen illendő az ünneplés és hódolat, mert hisz egy asszonynak szól, asszonynak, kinek a feminizmus legvadabb ellenségei sem vették rossz néven, hogy beleavatkozott a férfiak dolgába és irodalmi, élőszóbeli agitációja nyomán keletkezett az az intézmény, mely internacionális viszályoknak békés megegyezés útján való megoldásával foglalkozik. Báró Suttner Berta, ez a katonacsaládból származó háború-ellenes békeapostol valóban nem tehet azután arról, ha a gyakorlatban nem úgy fest a béke dolga, mint ahogy ő azt. ideális lelkével elképzelte, kigondolta. Azok, akik az eszme kivitelében társaiul szegődtek, maguk is előidézői vagy legalább is megnem akadályozói — ha felsőbb tekintetek úgy kívánják — a véres öldöklésnek. Hiszen már régen lobogott a békeapostol által kibontott fehér lobogó s mellette állt leghatil masabb őrként egy egyébként is „fehér" cár, mikor ugyanaz a „ fehér" cár Suttner Berta és a békekongresszus megkérdezése nélkül mészárszékre hajszolt százezreket. S hogy saját hazánkból is mondjak egy gyakorlati példát: nem a békekongresszus működése, nem is az akkori magyar kormány — szintén a Suttner Bertához hasonló ideális lelkű — békebarát vezérszónokának, aki akkor a király hivatalos tanácsadója volt, békítő közbejövetele, hanem egyszerűen az akadályozta meg a monarchia és Szerbia között a véres összeütközést, hogy a szerbeknek inukba szállt a bátorságuk s a muszka sajnált a japán veszteség után újabb pénzt kockáztatni. Szép, szép az a békekongresszus és meghallgatni gyönyörű lehet a Suttner Berta előadását, de annyi bizonyos, hogy a háború rémét a nemzetek felébredő öntudta, a gazdasági jólét előbb fogja megszüntetni, mint az egyébként igen szép békekongresszusók, melyeknek élén milliárdos hadi-költségvetéssel dolgozó uralkodók állanak. A főorvosi állás. A főorvosi állás betöltésére valószínűleg csak március hónapban kerül a sor. Alkalmat arra, hogy vele már most foglalkozzunk, az az indítvány nyújt, amelyet a napokban tárgyalt a közegészségügyi és jogügyi bizottság s amely a jövö hét közepén tartandó városi közgyűlésben kerül érdemleges döntés alá. Az indítvány lényege az, hogy a v. főorvos — egyáltalán a hatósági orvos — ne foglalhasson el semminemű olyan más orvosi állást, amely hatósági orvosi állásával inkompatibilis, főképen pedig, hogy ne viselhessen közhivatali orvosi állást a város határain kívül. Az indítvány aláirói között ott találjuk közéletünk legtöbb vezető férfiának nevét, olyan neveket, melyek viselőiről mindenki tudja, hogy közéleti működésükben soha személyi tekintetek őket nem vezették s kikről joggal feltételezhető, hogy ezúttal is a város közjavát kivánják javaslatukkal előmozdítani. De a javaslat tartalmának rövid elmondása is meggyőzhet mindenkit arról, hogy itt valóban a város közérdekéről, közegészségügyének minél alaposabb, energikusabb, hatékonyabb vezethetéséröl van szó. Aki tudja, hogy a közegészségügyi törvények és rendeletek ma már mennyi és milyen teendőket rónak a hatósági orvosokra, aki átérzi annak súlyát és jelentőségét, hogy minő felelősség terheli a hatósági orvosokat egy esetleg fellépő járvány esetén, az könnyen beláthatja, hogy mennyire indokolt a hatósági orvosnak azt megszabni, hogy kötelezőleg, hivatalos orvosi minőségben a város falain kivül ne köthesse le magát, hanem mindig itt legyen feltalálható a város belterületén, mindig készen álljon bármily fenyegető veszéllyel szembe szállni. Igaz, hogy eddig ilyen rendelkezés — aminőt a javaslat inaugurál — nem volt szervezeti szabályzatunkban, Ennek azonban két oka lehetett. Először is az, hogy aki az első hatósági orvosi állást több mint egy emberöltőn át betöltötte, véletlenül nem rendelkezett ily állással s így a szervezeti szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor ez esetre nem gondolhattak. A másik és főok pedig az volt, hogy addig, míg a hatósági orvosi állásokért csupán nyomorúságos tiszteletdíj járt, addig nem volt méltányos vele szemben ily kikötést tenni, üe ma, mikor a v. főorvos a IX. fiz. osztályba, söt idővel a VlII.-ba kerül, az ismert kikötés nem ellenkezik a méltányossággal s nagyon is egyezik a város közegészségügyének jól felfogott érdekével. A város közegészségügyének jól felfogott érdeke azonban még mást is megkíván. Megkívánja azt, hogy a főorvosi állásba annak idején a legarravalóbb emA „PAPAI HIRLAP" TARCÁJA. Te, meg én. Tüskés ösvényen ballagok, En szomorú vándor vagyok. De te követsz s járod velem Az utat, mely örömtelen. Csuk te szeretsz, a többinek — A hány van — lelke mind hideg. A tied csupa fény s derű, Nincs benne semmi keserű . . . Mosolygva tűrted a nyomort, Mely zúgva körülostromolt. Így tört derékon életünk, Amelynek napja már letűnt — 8 megyünk mi ketten: kézbe kéz, Amig nyomunk az éjbe vész . . . Apor László. Az oberammergaui passzió-játékok. Irta: Tóth Árpádné. A régi görögök az olimpiai játékok szerint számították az időt, s Görögország minden részéről, sőt a messzi gyarmatokról is nagy szám mai sereglettek az ilyen játékokra a tanulni vágyó és örömet kereső hellének. — A mostani korban pedig Oberammergauba sietnek még az oeeánon túlról is az emberek, ha elkövetkezik a világhírű passzió-játékok éve. Tudvalevőleg minden 10. esztendőben rendezik a buzgó vallásos bajor parasztok ezeket a játékokat; több száz évvel ezelőtt tett fogadalmuk készteti őket erre. Krisztus élete történetét adják elő párhuzamosan az ó-teistamentomból vett eseményekkel — előképekben és drámai jelenetekben, oly élénken, meghatóan és nagy művészettel, hogy az ember igazi gyönyörűséggel hallgatja és szemléli a játékot. A jelen esztendő nyarán is — májustól októberig hetenkint '2, olykor 3 előadás volt — nagyon sokan fölkeresték a zöldelő hegyek aljában elrejtve fekvő kis bajor községet. Oberammergau Münchentől mintegy . három órai vasúti utazással érhető el. A játékok napján a kora reggeli órákban közvetlenül egymás után három vonat indul Oberammergauba, s mind tele van utasokkal, kik a föld minden részéről összesereglenek, hogy végig élvezzék az előadást. A gyönyörű bajor főváros uteáin még mélységes csend ós nyugalom uralkodott, a nap még osak akkor kezdte osztogatni világító és melegítő sugarait, mikor mi — néhány lelkes, érdeklődő, magyar túrista — nagy buzgalommal siettünk az u. n. Stahrenberger Bahnhof felé, honnan vonatunk elindult. A hosszú úton teljesen lekötötte figyelmünket a gyönyörű vidék. Csaknem egy óra hosszat haladtunk a csillogó nagy starenbergi tó mellett, melynek zöldes Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjukeímékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. VÁGÓ DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápán, Fó-tér 19-ik szám alatt. Lapunk mai szám ÍO oldal.
