Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-12-10 / 50. szám

PAPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: t)R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Franciaország vezet. Ezúttal nem az aviatikáról lesz szó, nem párhuzamos életrajzot irunk Bleriotról és — Takácsról. Sőt a magas levegőég helyett nagyon is a föld, a földnek is sara, meg szennye az, ahova alá kell szállanunk. Alá kell szállanunk, hogy lássuk az érzékiségnek azokat a tobzódásait, melyeknek hadat üzen, a testiségnek azt a fertőjét, melyet eltüntetni akar Franciaország, a sokaktól sokat ócsárolt és mégis csak első — Franciaország. A pornográfia ellen való harcban, az ellen a pornográfia ellen, mely nálunk is buján tenyészik, elsőnek áll a hadi sorba a nagy köztársaság. A francia igazságügyi kormány elkészítette már az idevágó törvényjavaslatot s legközelebb a kamara is tárgyalhatja. Nemcsak a pornografikus művek, könyvek, úgy mint képek, írását, készítését, terjesztését, de kinyomatását, sokszorosítását, kitételét, elolvasását is megtiltja majd ez az új törvény. A meztelen rondaságok iróit, rajzolóit, kiadóit, eladóit közönséges gonosztevőknek tekinti és helyesen, mert aki valakinek a kisujját levágja, nem követ el nagyobb bűnt, inint aki embertársa lelkét megmételyezi — s bünteti őket egy hónaptól két évig terjedhető pénzbüntetéssel. Hihető, hogy a francia példát nyomon követik a többi kultúrállamok is. Nemzetközi konferencia, meg a tiszta erkölcs is így követeli ezt. Ezen téren már igazán szükséges a megújhodás. S ha a megújhodást jelentő törvény még a napilapoknak szintén a pornográfia birodalmába tartozó kishirdetéseire is kiterjeszti figyelmét, akkor igazán lényegesen hozzájárulhat az erkölcsiség javításához. Ami ismét aktuális lett. Hozzátehetjük, hogy: aktuálisabb mint valaha. Mert mikor ezelőtt négy esztendő vei agitáltunk a pápai törvényszék visszaállítása érdekében, mikor ezelőtt négy esztendővel jártunk deputációban főispánhoz, miniszterhez, akkor az új perrendtartás még csak készülőben volt s mindaz, mi az új perrendtartással összefüggésben áll, ami a szóbeliség gyakorlati keresztülvitele természetes következményének mondható, még csak a távol jövőben várt megvalósításra. Ma azonban, mikor a nagy jogi alkotás befejezettnek mondható, mikor az országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló törvényt elfogadta, mikor csak éppen az életbeléptetéstől választ el bennünket néhány rövid esztendő, ma ismét aktuális lett, aktuálisabb, mint valaha a pápai törvényszék visszaállításának kérdése. Nem szeretjük — akár négy év után is — magunkat ismételni. Annak idején részletesen kifejtettük az okokat, melyek Pápán a törvényszék visszaállítását sürgősen követelik. Rámutattunk arra, hogy a centralizáció téves eszméje fosztott meg bennünket régi törvényszékünktől. Újnak felállításához városunk népességének szaporodásával, forgalmának emelkedésével, kulturális téren való rohamos haladásunkkal bőséges jogcimet szereztünk. Hangsúlyoztuk azt, hogy az igazságszolgáltatást —az igazság érdekében is — a közönséghez hozzáférhetőbbé, olcsóbbá kell tenni. Ez pedig akkor nem érhető el, ha egy nagy városnak és rengeteg vidékének ott kell keresniök a maguk igazát, hová eljutniok nehéz és drága. Mindezt részletesen ezúttal nem fejtegetjük. Csupán felújítni kivánjuk az emlékezetben, azon alkalomból, hogy az új perrendtartás immár törvénnyé válik s a szóbeliség az egész vonalon érvényesülni fog. Hogy mit jelent az a szóbeliség, azt mindenki tudja. Tudja azt is mindenki, hogy a szóbeliség szintén az igazságszolgáltatás olcsóságát kivánja szolgálni, de nem szolgálhatja akkor, ha a hely, hol szóbeli tárgyalásra megjelenhetünk tőlünk 103 km. távolságra van. Természetes következménye tehát a szóbeliségnek a járásbíróságok és törvényszékek szaporítása. A minisztériumban már számoltak is ezzel a természetes következménnyel. A legilletékesebb ajakról hangzott el a kijelentés, hogy a törvényszékek számát 14-el szaporítani fogják. Hogy e li törvényszék között közte kell lenni Pápának, azon senki egy percre sem kételkedhetik. Emlékezzünk Szilágyi Dezsőre, ki a törvényszéket kereső városok közül már 2 évtizeddel előbb Pápa és Esztergom igényét tartotta első helyen állónak Gondoljunk viszsza rá, hogy négy év előtt, mikor Hunkár Dénes főispánunk először járt hivatalosan „PAPAI HIRLAP" TARCÁJA. A sátor.* Határtalan, uram, a sátorod, Világunk benne vándorol, forog. A Montblane, tenger és ős rengeteg : Atomnyi pontok csupán teneked. Határtalan, uram, a sátorod. A bolygók ezre mind alatta száll, Akár fölöttünk vonuló madár, 8 a boltján : égő csillagtáborok, A Hold s a nap, mely örökké lobog. Határtalan, uram, a sátorod. Te akaratod, hogy sátrunk legyen, Bizonyság rá e sátras végtélen. A száműzöttek és zarándokok Lelnek itt oltalmat és hajlékot. Határtalan, uram, a sátorod. * Mutató szerzőnek a Modern Könyvtárban megjelent „A sátor alatt" c. verses kötetéből. Virágos völgyek és márványhegyek Ékítik a te sátorszönyeged És zsoltárral dicsérnek pásztorok, Ha kél a nap, vagy ha leáldozott. Határtalan, uram, a sátorod. Mi is építünk, mi is emelünk, TJram bocsá', hogy másolni merünk. Kezünk alkotta múló sátorok Ma épek, holnap szétdülö romok, Miket befúj, betemet a homok. Határtalan, uram, a sátorod! Peterdi Andor. A csádi molnár.* Irta: Köveskuti Jenö. Áll a malom, a csádi malom. Letolta az öreg molnár a rekesztőt, hogy szaporodjék a viz, amíg a leheugerített követ vágja. * Mutató szerzőnek most megjelent „Túl a Dunán" c. kötetéből. Igazán öreg molnár. Hetvenedik évét. tapossa már, de még most is egy ifjú erejével vágja a követ, s a barázdák oly szépen, egymás mellett vannak azon a megvágott kövön, mintha léniával rakta volna oda. Őrlet ie ám az a kő szép lisztet ! És az öreg Hengli malma mégis áll néhanapján, mivelhogy kevés a vize a Csád pataknak, s gyakran kell letolni a rekesztőt, hogy szaporodjék valamennyire. Olykor pedig megesik, hogy volna viz elég, osakhogy akkor meg nincs őrletni való, mert Szakos felé rossz az út, kimosta a viz, elhordta a zápor; Szántón pedig kevés a kisházas vagy éppen zsellér. A gazdagja nem hoz őrlőt a Hengli malmába ; viszi inkább a szitásba, vagy a gőzmalomba. Csin osén . . . hangzik a kis malom tája az öreg .csákányütéseitől, most csöndesebben, majd hangosabban, gyorsabb vagy lassúbb ütemben. Az éles csöngés felhallatszik egészen a Baki-hegyig s vissza- visszaveri a szakcsi sűrű. Olykor lankad, megáll, pihen a csákány, de csakhamar újra gyors tempóban s élesen hangzik. Ötven év óta foly ez már így. Egykor serényebben és kitartóbban folyt, de most már, hiába, Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjiikelméta, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. VÁGÓ DEZSŐ Lapunk mai szám ÍO oldal.