Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-12-10 / 50. szám

városunkban, ö is kijelentette, hogy „a város kívánságát jogosnak tartja s ha a kérdés aktuális lesz, minden lehetőt el fog követni, hogy a város jogos óhaja kielégítést nyerj en". S végül ne feledjük el, hogy ugyanakkor Polónyi Géza igazságügyminiszter is kinyilatkoztatta, hogy „azon nagy érdekek mellett, melyek az igazságszolgáltatás szóbeliségét kívánják, Pápa város érdekét és óhaját jogosultnak ismeri el". Ilyen előzmények után egész nyugodtak vagyunk róla, hogy Pápa városára, mint az újonnan felállítandó törvényszékek egyikének székhelyére, nem is kell külön felhívnunk az ügyben döntésre hivatottak figyelmét. A tárgyilagos igazság szól mellettünk s ezzel szemben minden ellenáramlat kudarcot fog szenvedni. Mindazáltal nem fog ártani, ha a dolog iránt érdeklődünk, nehogy bármiféle irányban mulasztás vádjával illethessenek bennünket. A város jövője szempontjából a legfontosabb kérdések egyike lett most aktuálissá. Résen legyünk tehát! — or — Közgazdaság és közlekedés. Az egészséges közgazdasági fejlődésnek integráns része a jó közlekedési politika. Ennek a tételnek az igazsága helytálló általánosságban is, de különösen helytálló ott, ahol egyoldalú gazdasági fejlődésről van szó. A magyar közgazdasági élet egyoldalúságát ismeri mindenki, elismerte maga a kormány is, amikor felirati javaslatában hangsúlyozta, hogy „a mezőgazdaság alkotja még mindig gazdasági életünk gerincét". De arról vajmi kevés szó esik, hogy ezt a leterhelt, görbedező gerincet hogyan és miként tudnók terhermentesíteni és ismét egyenessé, szilárddá tenni. A telepítési és parcellázási tevékenység kétségtelenül fontos dolog szociális szempontból, de ezzel a progresszivitás, amelyre pedig éppen a mezőgazdaságra háruló fokozódó terhek érdekében igen, de igen nagy szükségünk van, vajmi kis mértékben nyer támogatást és maga az egész programm oly szük keretekbe szorítkozott, hogy attól nagy eredményeket várni alig lehet. Marad tehát egyedüli remédiumként azoknak a reformoknak a sorozata, melyek a mező gazdasági termelés belterjességét volnának hivatva előmozdítani. De mik ezek a reformok ? A géperőnek a mezőgazdasági termelésnél fokozottabb érvényesülése és alkalmazása ; a műtrágyázás széleskörű kiterjesztése és a legfontosabb tényezőnek, az öntözésnek minél nagyobb területekre kiterjedő alkalmazása és kiterjedt használata az olcsó szállítás problémájának megoldását követelik. De hát erről nem beszélünk ma. Sőt ellenkezőleg, emeljük a vasút díjtételeit és ha már adunk valamely kedvezményt a szállításnál, azt csak kocsi rakománynál tesszük. Ennek folytán megint nem oda jut a műtrágya, ahol annak közgazdasági értékét dokumentálni lehetne. A kisgazda így nem használhatja fel azt a termelés fokozása érdekében. Ami annál inkább szomorú, mert a nagybirtok ilyen aprólékos dolgokkal úgysem törődik, annak elég az, amit az Isten ad esztendőről-esztendőre. A közlekedés fejlesztése terén tehát az olcsó szállítás kérdésének megoldása tekintetében ma a vasutak teljesítő képességének a fokozása, a vasúthálózat kibővítése és hajózható csatornák építése a végrehajtandó feladatok. De ezek a a technikai feladatok is mind olyan természetűek, amelyek egymásba kapcsolódnak, mint a láncszemek és azoknak csak tervszerű rendszeres megoldásától lehet nagy eredményeket várni. A közutak intenziv fejlesztése például majdnem lehetetlen dolognak látszik vagy legalább is gazdaságosan keresztül nem vihető, amíg az olcsó szállítás kérdése meg nincs oldva. A vasutak tetjesítő képességének a fokozása, a vasúthálózat kibővítése kétségtelenül szintén a sürgős megoldásra váró feladatok közé tartozik, kétségtelen dolog azonban, hogy az olcsó szállítás problémájának megoldása csak akkor tekinthető tökéletesnek és befejezettnek, ha a magyar viziutak a szükséges szabályozások és a tervbe vett hajózó csatornák építése utján mint feltétlenül és mindenkor teljesítőképes közlekedési utvonalak kapcsoltatnak be a magyar forgalom szolgálatába. Ezek a csatornák a megoldásra váró technikai feladatok mellett szolgálnák a mezőgazdaság és kereskedelem érdekeit is, az olcsó szállítás problémájának olyan megoldásával, melyet sem tarifa szállítással, sem semmiféle szállítási díjkedvezménnyel elérni nem lehet. Ha tehát a közlekedés nagy érdekeinek figyelembe vételével óhajtja a kormány az ország közgazdasági érdekeit szolgálni, akkor első feladata egységes és rendszeres terv kidolgozása az ország vasutainak fejlesztéséről és a vasúti szállítás olcsóbbá tételéről. Ebben a tervben feltétlenül helyet kell foglalnia a helyiérdekű yasuti hálózat kifejlesztésére vonatkozó javaslatoknak is. Mert hiszen, ha valahol igazán feltűnő a rendetlenség, az éppen a magyar helyiérdekű vasutaknál állapítható" meg. Tudjuk nagyon jól, hogy eleddig leginkább hasznos politikai szolgálatok jutalmául adattak ki az előmunkálati engedélyek és az érdekelt vidék gazdasági érdeke, vagy a helyiérdekű vasút építésének szüksékessége csak másodrendű kérdés volt a vasút engedélyezésének elbírálásánál. Meg kell tehát állapítani azt a programmot, melynek végrehajtásával mai helyiérdekű vasúthálózatunk rendszeres és szerves összefüggésben álló hálózattá fejleszthető és az így megállapított tervet minél előbb végre is kell hajtani. A helyiérdekű vasútépítés Magyarország egyik legvirágzóbb építési ipara és ma, amikor általános a panasz a munkahiány miatt, ezt a meglévő és virágzó iparunkat nemcsak fenn kell tartani, hanem szükség esetén még állami támogatással is elő kell mozdtíani. Szükséges továbbá a hajózó csatornáknak minél előbbi megépítése, mert addig Magyarországon egészséges és olcsó közlekedési politikát csinálni nem lehet, mig a viziutak kérdése megoldva nincsen. R. Gy. Városi közgyűlés. — 1910. dec. 5. — Amit mult számunk vezércikkében óhaj gyanánt fejeztünk ki, azt a hétfői közgyűlés megvalósította. Megvalósította szinte egyetértő akarattal, ünnepelyes áldozatkészséggel. Teljesítette a város kultúrájának megbecsülhetlen szolgálatokat tett ref. egyház tiszteletre méltó kérelmét, lehetővé tette, hogy a református hivek gyönyörű terve 10 év után megvalósuljon, de ugyanakkor, mikor ezt tette, kötelességszerűen ugyan, de egyszersmind a kultúra iránti nemes hevülettel, gondoskodott arról is, hogy 10 év után Pápa városában a mai szűk, alacsony, ósdi szinház'helyett szép modern szinház épüljön. Ez a kettős határozat így, mai alakjában becsületére válik a város képviselőtestületének és minden irányban teljes megnyugvást kelthet. A gyűlésről itt következik részletes beszámolónk : Megnyitás, a f&ispán elismerése. Mészáros Károly polgármester a gyűlést pont három órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bottka Jenő, dr. Kőrös Endre, dr. Rechnitz Ede, Piatsek Gyula Wuest Ferenc v. képviselőket kérte fel. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a polgármest er azt a bejelentést tette, hogy a múlt napokban a főispán és alispán a városházán hivatalvizsgálatot tartottak, amelynek befejeztével a főispán megbízta a polgármestert, hogy a tisztviselői karnak elismerését fejezze ki. a vón Hengli teste meghajlott, térdét töri a kemény kő 8 minden ütésnél erősen rándúlnak öreg tagjai. A felvagdalt kőpor a szemébe hull, de mit tevő legyen, ha nincs, aki a nehéz mun kát elvégezné helyette . . . Amoda túl, a szakcsi gyalogúton, a Bakihegy felől gyorsan közeledik egy ifjú ember Csád felé. Hátán kicsi batyu, kezében erős meggyfabot. Már leereszkedett a meredekről. Egy vándorlegény. Be is szól a csádi malomba : — Jó napot adjon Isten, molnár gazda. — Adjon Isten neked is öcsém — fogadta az öreg, s folytatta a kővágást tovább. Az ifjú pedig, nem várva kínálást, leült a kőpad szélére és nézte az öreg embert, amint azt a nem neki való erős munkát végzi. Bizony, meg is sajnálta. Kevés idő múlva a falhoz támasztja az öreg a csákányt, homlokát megtörli nagy, sárga kendőjével, ősz haját megsimítja, aztán a fiatalemberhez fordúl: — Hát honnét jössz, öcsém ? — Somogyból, Zalából jövök, bátyám. — Mi hir van arra ? Hogy megy a molnárság ? Valamikor jártam én is azon a vidéken. — Rosszúl megy, sok a malom. — Tudom, öcsém. Minden negyedik dűlőföldre egy malmot talál az ember, de csak megéltek akkoriban. — Most nincs mit őrletni. — Akkor csurrant is, csöppent is. Most már azonban vége a molnárságnak. Nem kell az embereknek a parasztliszt, mindenki szitásat akar. Viszik eleségjüket a szitásba, ha egy napi járó földre van is, vagy a gőzmalomba. És nem törődnek vele, ha elromlik, megpörkölődik a liszt, vagy ha nem telik meg a zsák, csak szitás legyen . .. Pedig az öli meg a molnárt, öcsém, a szitás 1 Mert több idő, több viz és több fáradság kell hozzá, a vám mégis csak az a négy finak . . . Hát a gőzmalom ! az meg mindent fölemészt előlünk, mert győzi és minden kis városban van már egy-kettő. Ehol itt Dombóváron is most építenek egyet. Vége van már a molnársáfínak, öcsém I Nem így volt ez az én fiatal koromban. Nem volt akkor szitás, nem volt gőzmalom, hanem az ilyen kia parasztmalmok kerestek legtöbbet. .. Hát, hol legényeskedtél már ? Látom, meglett ember vagy. — Itt is, ott is. Legutóbb a Gál malmában dolgoztam, itt, Somogyban, két esztendeig; az előtt a Pápai malmában, amely három kerékre jár; még azelőtt a Kereki András urnái őrlettem Zalában, ha ismeri őket, bátyám ? — Nem ismerem őket, mind gyerekkorba

7 vannak azok hozzám képest. — Fiatal emberek . . . Voltam azonkívül az ozorai kilenckereküben második legény, három esztendeig. — Szép, szép . . . És mindenütt hosszú időt töltöttél. Becsületedre válik. — Szerettek mindenütt. — Szerettek, úgy-e ? — Marasztottak most is, hogy eljöttem. — Marasztottak, úgy-e ? Hát most merre törekszel ? — Nem tudom, bátyám, az Isten merre vezérel ? Most idejöttem újra Tolnába, ha megtelepedhetném valahol . . , Mert eljár az idő. — Igaz, igaz ... — szólt gondolkozva az öreg, aztán ismét fölemelte a csákányt, hogy folytassa a félbenhagyott munkát. . . csin-csen . . . A fiatalember szánakozva tekintett rá : szegény öreg ember 1 Elkérné tőle a csákányt, hadd vágná meg helyette azt a követ, de nem meri elkérni. Háth a nem adja, s Ő szégyenlené azt Lakásberendezéseket DRACH ADOLF u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben, ízléses, olcsó és modern BÚTOROK állandóan raktáron! — J avítíio nt is elfogadok. 1 bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt.