Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-10-29 / 44. szám

§ Hirdetmény. Pápa r. t. város 1910. évi fegyveradö és hadmentességi díj pótkivetési lajstrom érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. — Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalánál 1910. évi okt. hó 28-tól 1910. évi november hó 4-ig kitéve lesz. Miről oly hozzáadással értesíttetik az adózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető, s a netáni felszólalások a városi adóhivatalnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. — Pápa, 1910. évi október hó 28-án. A városi hatóság. A Yirág-utcai tűzhöz. Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem alábbi közleményemet becses lapjának legközelebbi számában közzétenni: Az augusztus 27-iki Virág-utcai tűz után másnap a károsultak közül Dezső Lajos, Kiss István és Kőszeghy Gábor pápai lakosok megjelentek a rendőrkapitányi hivatalban és a tűzoltóságot késedelmes megjelenés miatt feljelentették. A velük felvett jegyzőkönyvben azt mondják, hogy a helybeli tűzoltók oly késedelemmel jelentek meg szereikkel a tűz színhelyén, hogy már a borsosgyőri tűzoltóság is előbb ott volt, sőt már működött is mire a helybeli tűzoltóság megérkezett, noha a tűz éjjeli órában, tehát oly időben volt, mikor a város lovai otthon voltak. Egyedül a helybeli tűzoltóság késedelmes megjelenésének tulajdonítják, hogy a tűz nagy arányokat öltött és tetemes károkat okozott. Ezen jegyzőkönyvet városunk polgármestere igazolás végett kiadta alulírottnak. Miután a tűzoltótestület parancsnoksága ezen valótlan állításokat magára nézve sértőnek találta, a testület választmányának határozata alapján s a testületi ügyész útján az illető bíróságnál a nevezettek ellen rágalmazás citnén panaszt emelt. Ezen panasz a helybeli járásbíróságnál október hó 25-én tárgy altatott, mely alkalommal a következő jegyzőkönyv lett felvéve: „A pápai kir. jbiróság nyilvános tárgyalása. Pápa, 1910. október 22. Jelenlevők: Füredi Gyula mint biró, dr. Sült József mint jegyzőkönyvvezető. Rágalmazás vétsége miatt vádolt Dezső Lajos, Kiss István és Kőszeghy Gábor mint vádlottak. Az ügy felhívására jelentkezik dr. Kende Ádám mint magán vádló képviselője. Elöljáró biró megnyitja a tárgyalást. Vádlottak kijelentik, hogy a pápai rendőrkapitányi hivatalban f. évi augusztus 28-án felvett jegyzőkönyvnek a tartalma a valóságnak nem felel meg, ok a pápai Önkéntes Tűzoltó-Egyesületet — En nekem azért olyan igen nagyon már nem tetszett, mert élénken emlékeztetett szakácsnénk szerelmes levelére, melyeket az infanteriezt Kovácsnak írt. De mégis igen büszke voltam a dicséretre, csak azt sajnáltam, hogy a Montblancot nem vihettem bele a dolgozatba. De azért ilyen hangnemben szépen megírtuk. Másnap olyan izgatott voltam, miut egy gimnázista. Hogy is ne ! És az a kölyök olyan nyugodtan öltözködik, mintha semmi nem történnék. „Laci, menj az iskolába!" Már 7-kor elkergettem, talán akkor hamarább jön haza. Mi az, ha az embernek első drámáját előadják a Nemzeti Színházban, ehhez az izgatottsághoz képest?! Ma osztályoznak iskolai dolgozatomra! Ma. Hányas lesz ? Istenem, istenem hányas lesz ? Hát hányas lenne ? Nevetséges. Hát egyes lesz. Persze, hogy egyes lesz. Ha 1/

2-et ad a tanító úr — én akkor ó't agyoncsapom. Pedig V2"

et ad. Biztosan 1/

2 et ád Pereze, mert mi nem kurizálunk neki, mint más családapák, mert mi élhetetlenek vagyunk. Mások 20 lépésnyiről már köszönnek neki. „Hogy van, aranyos tanító úr? Mint szolgál a drága egészsége tanító urnák ? sérteni nem akartálc, (?) de amennyiben mégis megsértették volna, azért bocsánatot kérnek. Főmagánvádló képviselője erre vádját visszavonja. Végzés. Ezen ügyben a további bűnvádi eljárás megszüntettetik, mert a cselekmény magánvádra üldözendő, főmagánvá dió képviselője pedig vádját kellő időben visszavonta. Főmagánvádló képviselője ezen jegyzőkönyv másolatának kiadását kéri. A biróság ezt elrendeli. Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott s aláíratott. Kmft. Füredi Gyula s. k., kir. aljárásbiró, Dr. Sült József s. k. jegyző, mint jegyzőkönyvvezető". Azt hisszük, hogy ezen sorol? oly világosan beszélnek, hogy ahhoz hozzáfűzni valónk nincsen. A parancsnokság azonban becsületbeli kötelességének fogja ismerni, hogy a város által elrendelt s még folyamatban lévő vizsgálat befejezte után az illető el len, ki a tűzoltóságot ily hazug vádakkal illeti, megfelelő helyen és módon eljárjon. A fentiek szives közléseért előre is hál ás köszönetet nyilvánítva vagyok Pápa, 1910. évi október hó 28-án kiváló tisztelettel : Berkes Ágost, önk. tüzoltótest. parancsnok. A színházi hét. Telt házak mellett folynak színtársulatunk előadásai, melyek színvonala ellen általában nem tehetünk kifogást. Csak egy erős rendezőkéz hiánya válik koronként bántóan észrevehetővé. A szombat napi szokott premier-előadások között egyike volt a jobbaknak a Marg-Ann-nek előadása, leszámítva némely rendezési hibákat. Az operett maga tartalmilag sovány, de kedves és poétikus librettójával és pompás zenéjével kellett, hogy a színészeket megihlesse. A zene Kacsóh Pongrác szép munkája. Nem oly nagy arányú, mint a János vitézé, de invenciózus és dallamos, egyes számai magasabb stílusú operazenének is beillenének. Ennek a kiváló muzsikának méltó Interpretálói voltak Lónyay Piroska és Erczkövi Károly, akik énektudásuk legjavát nyújtották szubtilis élveze téül a közönségnek, játékukban is hozzásimulva az énekelőadáshoz. Jó sikere volt Boriss Biankának is, kinek különösen pompás tánca tetszett nagyon. Sikerében osztozott Ivánfi Jenő is, ezúttal hanggal is győzvén. Bátorinak kevés szerepe volt, de ami volt, abba lehető kedélyességet, humort és vidámságot ütött bele. Kovács Hannának csekély szerep jutott, Miklóssy Margit maszkja talán igen is fiatal volt szerepéhez. A zenekart fölösleges volna dicsérnünk, mig az énekkart csak szeretnők, ha dicsérhetnők. A szinházat zsúfolásig megtöltő közönség ki nem fogyott tetszésének nyilatkozataival a szereplőkkel szemben. Vasárnap megismételték a darabot szintén telt ház előtt. Kedden dráma-újdonság ment, de ne kérdjétek: minő? Fáj a visszaemlékezés az intelligens közönséggel telt nézőtérre, melynek olyan gyatra fércelményt kellett bevennie, aminő Kazaliczky Kard becsülete. És ez a darab végig járja az összes vidéki színpadokat s a maga elcsépelt, ismert meséjével, képtelen alakjaival és póri stílusával pályázik az érzékenyebb (és műveletlenebb) szívek tetszésére. Csak egy példa a darab stílusára: A hősnő nagy lelki megrázkódtatás után a szinpadról kirohan s a bennmaradt katona-lelkész így illusztrálja a helyzetet: „Hát nem méreg az, hogy egy szép leánynak így kell gyötrődnie !" „Hát nem méreg az !" Igy szokott beszélni az ember, mikor a sörös pohara feldűl, vagy lekésik a vonatról. És ezt nevezik irodalomnak. Dicséretére legyen mondva közönségünknek, hogy a darabban meglátta az önkéntelen komikumot s a leghatásosabbnak készült jeleneteket csöndes mosollyal fogadta. A szereplők vergődtek zagyva szerepeikben (nem utolsó ezek közül azé a daliás főhadnagyé, ki egy kellemetlen hír hallatára — akárcsak valami hisztériás asszony — elájul), érdemleges színészi munkát nem tudtak produkálni. Mint rendesen, a szerdai délutáni előadás, nagy számban toborzottá össze az ifjúságot. Földes Imre jeles darabja, a Kuruzsló került színre, melynek bemutatója már a tavaszszal volt nálunk. Más fölfogás, más előadás. Ennek ellenére még sem mondható, hogy a szokott délutáni előadások silány nívóján állott volna. Köszönhető pedig ez leginkább Földvári Sándornak, aki Torday Dezső orvosnövendék szerepét komoly tanulmány tárgyává tette és alakításával dicséretes munkát végzett. Kifogásunk legfeljebb az ellen lehet, hogy túlságosan külsőséges gesztusokat használ a belső lelki küzdelmek kifejezésére, holott a testnek egy önkéntelen megrángása, az arcnak egy nem torzító, fájdalmas megremegése többet mondhat százszor. Alakítása különben, főleg a kitörésekben, telve volt igazi realizmussal. Sándor Júliának Csáthyné szerepében kevés alkalma volt kifejteni tehetségét, ellenben Pethö Erzsi viszont keveset nyújtott meglehetős nagy szerepének (Ilma) alakításával. Felyton úgy beszélt, járt, mintha mindig a szerep következő sora lebegett volna a szeme előtt. Miklósi Margit nem volt rossz az anya szerepében, de jobb is lehetett volna. Bátori mulatságos szanatóriumi igazgatóját már ismerjük a múlt szezónból. Igen jó volt Nyikos Vida Jóskája, de annál rosszabb Éadnai riportere. A rendezés is bizony jobb lehetett volna. Mit csinál az aranyos Pista, Gizike, Lacika ? De nem úgy verik ám a cigányt tanító uram ! Mi nem kurizálunk önnek, de azért tessék igazságosan osztályozni. Micsoda! Ön azt mondja, tanító uracskám, hogy 1/

2 ? No hát kijelentem, hogy vezércikket irok. Majd megtanítom Önöket, akik igazságtalanul osztályoznak. Véresszájú cikket irok az iskolában dúló nepotizmusról, a tanító úr udvarlóiról . . Nem birtam ki tovább. Különben is beláttam, hogy én csak a képzeletbeli tanítóval veszekedem. 1j

49 kor kiszöktem az iskola elé és ott sétáltam 12-ig. A járó-kelők azt hitték, hogy én vagyok az új házmester és bizonyára extra honoráriumot kapok buzgó strázsálásomért. Végre csengettek. Itt a Lacika. — Papa kérlek, mesés. Nagyszerű. Képzeld levelet írt hozzád a tanító úr. Az osztály megpukkad az irigységtől. A Svarc Dóri már megpukkadt. Önkéntelenül is hátranéztem, talán meglátom a Svarc Dórit, mert még sohasem lát tam megpukkadt Svarc Dórit. Lassan, izgaiottan kibontottam a levelet. „Mi lehet benne? Talán — irói honorárium. Persze, biztosan. Oh ezek a ravasz, aranyos tanítók. Biztosan észrevette, hogy én irtani." „Mélyen tisztelt Üram ! Kérem szépen tessék elolvasni fiának mai magyar dolgozatát. Önt, mint kiváló irót, kinek kedves természetességében, annyiszor volt már alkalmam gyönyörködhetni, bizonyára érdekelni fogja az a csodabogár, mit kedves fiacskája, nem tudom, honnan az ördögből vett. — Kérném szíveskedjék lustaságáért külön is megfenyíteni, hogy éppenséggel nem gondolkodik a leckén, hanem, hogy annál előbb végezzen vele, most is német feladatában minden egyes szó után odaírta — hogy főnév, ami 9 — 10 helyen egymásután használva kissé komikusan hat. Nagyon sajnálva, hogy szerető apai szivét 8zomorítani vagyok kénytelen, maradok kiváló tisztelettel Kadarkuthy Timotheus, a IV. osztály tanítója." Versenyárak ! Sirkoszoruk és sircsokrok a mindenszentekre: Óriási választék! élő-, mű-, vagy preparált virágokból, pálmákból, X[\vá íTPQam nlHl^m " PniVI Kossuth-utca (az új postapalotával szemben) a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig a ?? v 1

1 dgOodlüUlVUCUl ± ClJJCl szerezhetők be legolcsóbban. Ugyanitt mindennemű virágkötészeti munkák modern, ízléses kivitelben, jutányosán készíttetnek. — Vidéki megrendelésekfgondos csomagolás mellett pontosan eszközöltetnek. A n. é. közönség szives pártfogását kér

i ifj. Heykál Ede MlÜ- és kereskedelmi kertész (volt cs. és kir. főhercegi udv. fökertész).