Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-09-17 / 38. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. — Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: E>R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Szőke dr. Amennyi szó már a Szőke ügyvéd gyilkossági esete körül esett, azt szinte kár szaporítani. Nein szólva róla, hogy mire ez a pár sor nyomdafestéket lát, addigra talán már az egész pört lezáró Ítélet is megszületett. Ámde e mi szemlélődéseink inkább lelki medi­tációk, hangulat-tolmácsolások, mik épen nem akarják rikkancs-lapok szenzáció-hajhászó dühé­vel nyomon követni, sőt néha (1. a Napot, Hol­dat és Csillagokat) meg is előzni az eseménye­ket. A Szőke dr. esetéből némelyek felekezeti ügyet akartak csinálni. Anti- és filoszemita han­gok hallatszottak, mintha bizony nem a legjobb két perlu-pajtás került volna szembe itt egymás­sal halálos találkozóra. Tudom, hogy szegény Reök Iván pertuzásának más volt ugyan a jelen­tősége, mint a Szőkéének, ő azért mégis külön rendben levő „úr" maradt, akinek női hozzá­tartozói semmi körülmények között sem pertuz­tak Szőkénével. Mégis a tény az, hogy Szőke és Reök jó barátok voltak. Bármily nagy volt azonban köztük a barátság, hüségeskiit, oltár előtt, Isten nevében még sem igen tettek s így nyilvánvaló, hogy Szókéné hasonlíthatlanul na­gyobbat vétkezett az ura ellen, mint Reök István, aki úgy látszik nem született bibliai Józsefnek, de nem is végezte úgy életét, mint Putifárné visszautasítója. Szőke dr. az asszonnyal való ügyet rokon összecsődítéssel, a férfival valót pedig revolverlövéssel intézte el. Ha fordítva történik, szimpatikusabban bár, de úgyis rosszul történik. Nem kellett volna azonban fordítva sem történnie. Igazi férfi más megoldást talált volna. Amint már megtalálták azt százan és ezeren, még olyanok is, akikre sokkal meg­lepetésszerűbben sújtott le az asszony hűtlensé­gének bizonyossága. A vízvezeték hibái. Tulajdonképpen nem magának a víz­vezetéki csőhálózatnak vannak hibái, mert megelégedéssel kell konstatálnunk, hogy más városokéhoz képest egészen jól fungál s ha fordulnak is elö némi zavarok, azok igen csekélyek és ritkák voltak, úgy hogy a csőhálózat, amely immár majdnem 12 éve szolgáltatja a jó vizet Pápa város közönségének, nagyobb kellemetlenséget nem okozott. S ezt méltán nevezhetjük szerencsé­nek, akár tulajdonítsuk azt a hálózat anyagának kiválóságában, akár annak, hogy a kivitel, tervezés, vagy mostani gondozása és kezelése jó kezekben volt és van. Mert akárhányszor hallhatjuk, vagy olvashatjuk, hogy sok helyütt, így a székes­fővárosban is sok baj van a vízvezetéki csőhálózattal. Vagy nem működik rendesen, vagy megtagadja egészen a szolgálatot. Majd csörepedések okoznak zavarokat, majd pedig olyan vizet szolgáltat, hogy egyáltalán nem iható, ott valóságos terjesz­tője a járványoknak. Ilyen hibákat tehát a mi vízvezetékünk, legalább eddig, nem produkált s óhajtanók, hogy ezután se produkáljon, amire gon­dolni, az előzményekből, talán nincs is okunk. A baj, amint már mondottuk, nem a vízvezeték hálózatában rejlik, hanem a vízvezetékre vonatkozó szabályrendelet hiányzóságában. Ez a szabályrendelet teljesen megérett már arra, hogy revízió alá vétessék, mellyel úgy a város maga, mint erkölcsi testület, mint szintén a vá­ros közönségének érdekei kellőleg megóva legyenek s senki szenvedjen kárt, veszte­séget, vagy hátrányt abból, hogy a szabály­rendelet cikkelyeiben nincs lefektetve az érdekek minden oldalról való megóvása és biztosítása. A szabályrendelet összes pontozataira, természetesen, itt nem mondhatjuk el véle­ményünket, mert arra helyünk nincs és csak két körülményt emelünk ki, melyre már most kell, hogy a figyelmet fölkeltsük. Ugyanis megtörtént, csak közeli idő­ben, hogy egy utcának összes utcai kutait bevonták, vagyis jobban mondva, kivonták a közhasználatból, sőt a kutak teljes föl­szerelését is leszerelték, úgy, hogy az utca lakói, miután házivezeték nem volt, a leg­nagyobb vizszükségben szenvedtek és tá­volabbról, a harmadik, vagy negyedik utcából voltak kénytelenek a vizet hordani. Eltekintve attól, hogy a mai cseléd­viszonyok mellett, az ilyen vizhordás miatt, a lakók cselédeket nem is kaphatnak, az ilyen intézkedés nemcsak jogtalan, de a lakosságot érdemetlenül sújtja. S ezt min­denki be fogja ismerni, aki tudja, hogy például mosáskor, vagy a lakás tisztán­tartásához mennyi viz kell s aki azt is tudja, mit jelent az egészségre, ha az ember mindig friss vizet iszik. A „PAPAI HÍRLÁP" TARCAJA. A kráter. kráter csendes. Mohlepte, sötétlő Bazaltfalára rászakadt az éjjel Es rebbenés nélkül mered az égre Kiapadt fényű, kormos köszemével, Nagy, néma csend. A kráter alszik Es álmodik csodás tüz álmokat; Az izzó láva közt riadva sir fel Egg égrevágyó, büszke gondolat. S hol szunnyad lenn a mennydörgő robaj, A bús, szerelmes, szent orkánzene, Évezredek lázongó indulatja, Beteg szivek nem értett éneke: A tárna öblén, vak, süket homályban Alusznak a piros zsarátszemek, Az álmok, mik korán születtek. S a kráter sajgó mámortól remeg. Egy szikra kell csak s száguldva hasítja Ketté az álmos éj gyászfátyolát S az összetépett felhörojtok alján Bengálfényt gyújtva cikázik tovább. Harsogva hulló rakétaesője Véres barázdát húz maga után, Míg diadalmas dördüléssel csap ki A széthasadt bazaltkup homlokán. Egy szikra kell csak . . . 8 lenn a réten Egy tücsök gúnyos muzsikába fog S a kráter torkán hideg, kék szemükkel Benevetnek a halvány csillagok. Kárpáti Aurél. Zina had hagy. Zina hadnagy elolvasta az előtte fekvő levelet, mely eképen szólott : "Szerelmem ! Azt kell hinnem, hogy az egész ház meg­őrült körülöttem. Vagy pedig, hogy nem vagyok többé ura lelkemnek. Mondd meg nekem, Zinikém, hogy a szülői szeretet csak addig tart, mig mi, gyermekek kényük szerint cselekszünk ? Azt kell hinnem, hogy az apák és anyák gyermekeik­ben akaratnélküli eszközöket látnak, akikkel tetszésük szerint cselekszenek. Vagy ha nem, úgy miért üldöznek engem egyre ? Amerre for­dulok, haragos és megvető szemekkel találkozom. Bocsásson meg nekem a jó Isten érte, de úgy veszem észre, hogy az én anyám borzasztó durva és csúnya, mikor haragszik. Az hiszem, ha soká így tart, nem fogom szeretni anyámat . . . Mi az én bűnöm? Bün az én bűnöm? Mindig arra tanítottak a zárdában hogy az embe­reket nem vagyonuk szerint osztályozzuk. Papám azt mondja, hogy te nyomorult vagy, mert szegény vagy. A szegények mind nyomorultak ? Ugy az egész világ nyomorult, mert ha az utcára kimegyek, minden lépésemnél egy szegénybe botlok. Azt hiszem, az Isten nem is olyan igaz­ságos, mint eddig hivém. Ha az volna, akkor a papát nem tanította volna arra, hogy nekünk nem szabad egymást szeretnünk. Ma reggel azt mondta a mama, hogy en­gt m is ki fog dobni az utcára, mert én odavaló vagyok. Azt is mondta, hogy én utálatosabb vagyok, mint Marina cselédünk volt. Pedig Marinának azt mondta, hogy olyan, mint egy megférgesedett állat. Nagyon sirtam. Kérdeztem, Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfi-divatkelmék I! Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. Ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok. VÁCiÓ DEZSŐ =

Next

/
Thumbnails
Contents