Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-16 / 16. szám

tételezhető fel Magyarország volt pénzügyminiszteréről, hogy mikor a kiadásokat óriási mértékben fokozta, ugyanakkor az ország bevételeinek csökkenését tűzte volna ki céljául, mert hisz ez az államfinanciák teljes megromlására s végeredményben államesődre vezetne. Minden téren nagy csalódást okozott a koalíciós parlament, de talán egy téren sem akkorát, mint a belügyi reformok terén, a legfontosabbnak a választási törvénynek meg nem nlkotáeával. Ennek a törvénynek megalkotása volt tulajdonképen az állami élet rendes menetének helyre állítása mellett egyetlen célja. E cél megvalósítására épen a nyilt levél irója kevéssel a koalíciós kormány kinevezése után a parlament és kormány életét 2 évre szabta meg. A 2 évbő 1 4-év lett — a választási törvény megalkotása pedig a jövő országgyűlés feladatául maradt. A koalíciós kormány és parlament működésének egyik legszomorúbb eredménye az állam pénzügyeinek teljes megromlása. 1904 ben volt az utolsó koalició előtti törvényesen megállapított budget. Ezen budget szerint Magyarország kiadásai 1190 millió koronára rúgtak. 1910-re a kiadások 1556 millió koronára voltak előirányozva. A kiadások tehát 5 év alatt 366 millió koronával növekedtek. Ezt a nagy mérvű növekedést nem szociális alkotások, nem a tömeg nyomor enyhítése, nem hasznos beruházások kamatai, nem a tisztviselők fizetés javítása, ami a fokozódó drágasággal lépést nem tartott, hanem a fényűző építkezések, általában az ország pénzeivel való könnyelmű bánáss főleg nagy számú sine curák felállítása okozták. A hivatalnokok száma a meg levő tisztviselők érdekeinek rovására 4 esztendő alatt 21 ezerrel növeltetett, nem mintha ezek legnagyobb részére szükséges lett volna, hanem azért mert a kormány egyébb szolgálatokat ezzel jutalmazott. Ez a gazdálkodás magával hozta a deficitet, mely két évtized után a koalíciós kormány és parlament működése következtében jelentkezik először oly hatalmas aráuyokban, hogy megdöbbenéssel kell gondolni mindenkinek az állam pénzügyi egyensúlyának megromlására. 1908-ban, amikor tehát még annexio s az ezzel kapcsolatos óriási költségekről nem volt szó, a deficit 84 millió koronát tett ki, 1909 három első negyedében a deficit 171 milló korona. Ehhez járul az az eléggé nem kárhoztatható eljárás, hogy egyes minisztériumok a költségvetés kere tein minden skrupulus nélkül tultették magukat és pl. 1908-ban 86 millió korona olyan kiadást utalványoztak, mely költségvetésileg megszavazva nem volt. A deficit 8 az állam pénzügyeinek ilyen kezelése mellett államhitelünk is megromlott Az elmúlt évben bocsátott ki a koalíciós kormány asszonyok egész télen, sőt nyáron át is fonják a saját juhaiktól nyert fehér, vagy fekete gyapjút. A férfiak leginkább fehér gyapjúból szőtt fehér daróc-nadrágot, vagy az u. n. harisnyát és rövid, báránybőrrel bélelt mellényt — tyeptárt, — e felett pedig bő újjast, vagy zekét hordanak. Oldalukról elmaradhatatlan a tüsző, ami nem egyéb, mint egy jó arasznyi széles bőr öv, mibe késüket, bicsakjukat, pénzüket, dohányukat stb. teszik. Kalapjuk kis kerek, vagy óriási szélű posztó, vagy szalma ; télen pedig irtózatos nagy báránybőr sapkát hordanak. Némely havasi mócon még a legforróbb júliusi napokban is látni lehet. E sapkával s az alóla kilógó hosszú, nyiratlan hajukkal, zekével, tüszővel, daróc-harisnyával és szíjjas bocskorral valósággal ijesztő kinézésük van; ha az ember először látja őket, hajlandó vadaknak tekinteni. Ha azután meggyőződik jámborságukról és butaságukról, inkább kacagja s szívesebben hasonlítja egy megszelídített medvéhez, mint egy vad emberhez. 215 millió 4 V

8% os függő adósságot. Ez a iutrgő adósság a valóságos kamatot s a kölcsön kibocsátása körül fölmerült költségeket tekintve terhesebb minden kölosönnél, melyet az ország az utolsó három évtized alatt contrahált s az 1873-iki gazdasági válságot követő időkre kell visszamennünk, hogy még egy ilyen terhes kölcsönre találjunk országunk fioanciájának történetében. A koalíciós parlament és kormány működésének eredménye nemcsak az állami élet ziláltságában mutatkozik, hauem ami még veszedelmesebb, mutatkozik a társadalmi élet minden terén. A csalódás a koalíciós vezérférfiakban a nemzet széles rétegeinél egy jelentőségű volt az eszmény elvesztésével. Pedig a nemzet eszmény nélkül époly kevéssé lehet el, mint az egye*. A nagy eszmények helyét önző törekvések, osztályérdekek hajszolása foglalta el, a felekezeti súrlódás mellett a különböző foglalkozási ágak külön törekvései okozta súrlódások bénítják meg a nemzet egyetemének előbb vitelére munkáló erőket. Azoknak, akik a nemzetet abból a sűlyos anarchiából, melybe a koalíciós parlament döntötte, kiakarják ragadni, össze kell fogni, hogy a nemzeti dissolució tovább terjedését meggátolhassák. A munkapárt ellen két ellenvetést hoznak fel ; egyik, hogy a munkapárt a lemondás politikáját követi, másik, hogy a munka nem öncél. A lemondás politikáját csak az követi, aki előtt nincsenek eszményi célok, de azok, akik a nemzetet a törvényes alapon tovább fejlesztenis azokat a nagy időket visszavarázsolni akarják, amikor a magyar nemzet neve Európaszerte tisztelt volt, nem a lemondás, hanem a fejlesztés politikáját követik. Különben is munka és lemondás ellentétes fogalmak. Aki dolgozni akar, annak céljának kell lenni, aki a nemzet érdekében akar dolgozni, annak a nemzet nagy céljai kell, hogy szemei előtt lebegjenek. Lemondás az volna ha meglevő jogainkból adnánk fel bármit is, vagy ha Bzem elől tévesztenők, hogy a nemzeti élet nem stagnálás, hanem folytonos továbbfejlődés. Lendületes szavakkal köszöni meg a jelöltetést, melyet különösen becsessé tesz rá nézve az, hogy a polgártársak szivéből önként külső indítás nélkül jött. ígéri, hogy önzetlenül, legjobb tehetsége s tudása szerint igyekszik a haza b a város érdekeit munkálni s kéri, hogy a zászlót ne az ő személyéért, hanem azért az tlvért, mely körül oly impozáns számban tömörültek, vigyék diadalra. Dr. Antal Gézának rendkívüli szónoki vervvel előadott beszéde a legmélyebb hatást gyakorolta a hallgatóságra. Nem volt olyan passzusa beszédének, amit a választó közönség élénk heA nők is kevés ruhát viselnek. A szegényebbek bocskorban, a módosóbbak csizmában járnak, — természetesen vasárnaponként és nevezetesebb alkalmakkor. — Ezen nevezetesebb alkalmak egyike az országos vásár, hol a leányok és legények ismerkednek. Ennek a céltudaatos ismerkedésnek, vagy kultúr nyelven szólva : ennek a zsúrozásnak legtöbbször házasság a vége. Felső öltözetük egy bő, hímzett újju újjas, fehér viganó, derékon öv, kötény és katrinca. A katrinca sajátságos öltönydarab. Fél méter széles, bokáig érő ruhadarab, leginkább vörös alapú, melyen keresztben gyönyörűbbnél gyönyörűbb, nem közönséges színezést és műízlést eláruló, pompás színes csikók vannak hímezve, vagy beleszőve. Itt-ott látni lehet már bársonyalapra arany- és ezüst hímzéssel mintázott katrincákat is. Ebben fejtik ki fényűzésüket. Minél szebb a katrincája a fátának, annál jobban érvényesül a szépsége, annál hódítóbb. — A katrincát hátra kötik, melynek elől ugyanolyan szinü és lyeslése ne kísért volna, több helyen a tetszés tapsokban nyert kifejezést. Végezetül peroekig tapsolta, éljenezte, ünnepelte a közönség dr. Antal Gézát. A nagyszabású beszédért, melynek fentebb osak vázlatát közöltük, dr. Steiner József mondott a választók nevében köszönetet. Soha könynyebb szerepe nem volt, úgymond, mert mindazok, akik eddig akár a városházáról, akár a kulturális egyletekből dr. Antal munkásságát ismerik, tudják, hegy nála különb jelöltet nem találhatott volna Pápa városa. De a maga részéről nem hiszi, hogy az új országgyűlésen a 450 közül csak 100 is legyen, aki vele tudásra, munkabírásra versenyezzen. E mostani beszédje, amint dr. Antal mondta, nem programmbeszéd volt, szóló arra kíváncsi, hogy mit mond ezután programmbeszédjében. (Élénk derültség és tetszés.) A nemzeti munkapárt nevét dr. Antalról vehették, aki valóban nemzeti érzésű és valóban munkás. (Lelkes éljenzés.) Sült József elnök indítványozta ezután, hogy a programmbeszéd napjául május l-jét, helyéül az ovoda udvarát tűzzék ki, továbbá, hogy a kormányt és a pártvezetőséget táviratilag üdvözöljék. Az indítványok elfogadása után a mindvégig emelkedett hangulatban lefolyt nagygyűlés a jelölt zajos éltetésével véget ért. II. Jákói Géza programmbeszéde. Jákói Géza, urodalmi igazgató, az ugodi Nemzeti Munkapárt jelöltje, múlt vasárnap tartotta Ugodon progra mm beszédjét. A gyűlésen, melynek keretében a programmbeszéd elhangzott, Ugodból és a kerület összes községeiből a választók nagy tömegben jelentek meg. Jelen volt a gyűlésen gróf Esterházy Pál is, ki egyike az új párt leglelkesebb híveinek. A gyűlést, melyet a nagyvendéglő tágas udvarán tartottak, Du/ek Pál, az ugodi nemzeti munkapárt elnöke tartalmas beszéddel nyitotta meg, melyben kiemelte annak szükségét, hogy a nemzetre békés, életerős munka napja virradjon. A munka harcosául kívánja az ugodi kerület az országgyűlésbe Jákói Gézát felfogadni, ki negyedszázados vármegyei közéleti működésével az általános szeretet és beosülést kiérdemelte. Indítványára Mihályi Sándor vezetésével Balla Dezső, Wertheimer Pál, Gyimóthy Dániel, Berzsenyi József, Török József és Kovács Zsigmond tagokból álló küldöttség ment Jákói Gézáért, akit hosszantartó lelkes éljenzés fogadott. Az elnök üdvözlő szavai után megtartotta Jákói Géza programmbeszédjét, mely becsületes nyíltságával, hazafias érzésével és a kerület érdekeinek istápolására irányuló buzgó készségével a mintájú kötény felel meg. Hajukat elől fonják be és egy fonadékban oldalt, a fül mellett húzzák hátra. Hajukba színes szalagokat fonnak. — Gyász esetén azonban nemcsak hogy nem fonnak szalagot hajukba, de még hajukat sem fonják be teljesen. Szépítő szerekre nagyon sokat költenek. A patikában többet adnak szappanra, kenőcsre és festékre, mint orvosságra, vagy otthon a konyhára. Egy-egy szépítő szer használatában és hatásában bámulatosan hisznek. — Nyáron nagyszélü, 10—20 krajcáros szalmakalapot hordanak, hogy a nap meg ne süsse őket. Erősebb munkát nem végeznek. Az a férfiak vállára nehezedik. Igaz ugyan, hogy végtelen kis munka az, amit el kell végezniök; — hiszen oly szegények, hogy alig van egy pár négyszögöl, ritkán pár hold földjük, aminek a megmunkálása, továbbá a barmok őrzése nem sok fáradsággal jár, de az oláh nagyon lusta, kényelmes munkás, épen azért nem is kapós. Dologhoz nincsenek szokva, épen azért * • • • Poralakban előállított limonádé. • • • • Egy adag 6 fillér. = Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fillér. «= Kirándulásokon, sport-turákon, hadgyakorlatokon kitünö szolgálatot tesz. = Bármely vízben oldva kitünö limonádét ad. :: Fölerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készítit KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész kristálylimonádé-gyára SZABADKÁN. = Mindenütt kapható! =