Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-16 / 16. szám

tételezhető fel Magyarország volt pénzügyminisz­teréről, hogy mikor a kiadásokat óriási mérték­ben fokozta, ugyanakkor az ország bevételeinek csökkenését tűzte volna ki céljául, mert hisz ez az államfinanciák teljes megromlására s vég­eredményben államesődre vezetne. Minden téren nagy csalódást okozott a koa­líciós parlament, de talán egy téren sem akkorát, mint a belügyi reformok terén, a legfontosabb­nak a választási törvénynek meg nem nlkotá­eával. Ennek a törvénynek megalkotása volt tulajdonképen az állami élet rendes menetének helyre állítása mellett egyetlen célja. E cél megvalósítására épen a nyilt levél irója kevéssel a koalíciós kormány kinevezése után a parlament és kormány életét 2 évre szabta meg. A 2 évbő 1 4-év lett — a választási törvény megalkotása pedig a jövő országgyűlés feladatául maradt. A koalíciós kormány és parlament műkö­désének egyik legszomorúbb eredménye az állam pénzügyeinek teljes megromlása. 1904 ben volt az utolsó koalició előtti törvényesen megállapí­tott budget. Ezen budget szerint Magyarország kiadásai 1190 millió koronára rúgtak. 1910-re a kiadások 1556 millió koronára voltak előirá­nyozva. A kiadások tehát 5 év alatt 366 millió koronával növekedtek. Ezt a nagy mérvű növe­kedést nem szociális alkotások, nem a tömeg nyomor enyhítése, nem hasznos beruházások kamatai, nem a tisztviselők fizetés javítása, ami a fokozódó drágasággal lépést nem tartott, hanem a fényűző építkezések, általában az ország pénzeivel való könnyelmű bánáss főleg nagy számú sine curák felállítása okozták. A hivatal­nokok száma a meg levő tisztviselők érdekeinek rovására 4 esztendő alatt 21 ezerrel növeltetett, nem mintha ezek legnagyobb részére szükséges lett volna, hanem azért mert a kormány egyébb szolgálatokat ezzel jutalmazott. Ez a gazdálkodás magával hozta a deficitet, mely két évtized után a koalíciós kormány és parlament működése következtében jelentkezik először oly hatalmas aráuyokban, hogy megdöb­benéssel kell gondolni mindenkinek az állam pénzügyi egyensúlyának megromlására. 1908-ban, amikor tehát még annexio s az ezzel kapcsola­tos óriási költségekről nem volt szó, a deficit 84 millió koronát tett ki, 1909 három első negyedében a deficit 171 milló korona. Ehhez járul az az eléggé nem kárhoztatható eljárás, hogy egyes minisztériumok a költségvetés kere tein minden skrupulus nélkül tultették magukat és pl. 1908-ban 86 millió korona olyan kiadást utalványoztak, mely költségvetésileg megszavazva nem volt. A deficit 8 az állam pénzügyeinek ilyen kezelése mellett államhitelünk is megromlott Az elmúlt évben bocsátott ki a koalíciós kormány asszonyok egész télen, sőt nyáron át is fonják a saját juhaiktól nyert fehér, vagy fekete gyapjút. A férfiak leginkább fehér gyapjúból szőtt fehér daróc-nadrágot, vagy az u. n. harisnyát és rövid, báránybőrrel bélelt mellényt — tyeptárt, — e felett pedig bő újjast, vagy zekét hordanak. Oldalukról elmaradhatatlan a tüsző, ami nem egyéb, mint egy jó arasznyi széles bőr öv, mibe késüket, bicsakjukat, pénzüket, dohányukat stb. teszik. Kalapjuk kis kerek, vagy óriási szélű posztó, vagy szalma ; télen pedig irtózatos nagy bárány­bőr sapkát hordanak. Némely havasi mócon még a legforróbb júliusi napokban is látni lehet. E sapkával s az alóla kilógó hosszú, nyirat­lan hajukkal, zekével, tüszővel, daróc-harisnyá­val és szíjjas bocskorral valósággal ijesztő kinézésük van; ha az ember először látja őket, hajlandó vadaknak tekinteni. Ha azután meggyő­ződik jámborságukról és butaságukról, inkább kacagja s szívesebben hasonlítja egy megszelí­dített medvéhez, mint egy vad emberhez. 215 millió 4 V 8% os függő adósságot. Ez a iutrgő adósság a valóságos kamatot s a kölcsön ki­bocsátása körül fölmerült költségeket tekintve terhesebb minden kölosönnél, melyet az ország az utolsó három évtized alatt contrahált s az 1873-iki gazdasági válságot követő időkre kell visszamennünk, hogy még egy ilyen terhes köl­csönre találjunk országunk fioanciájának törté­netében. A koalíciós parlament és kormány mű­ködésének eredménye nemcsak az állami élet ziláltságában mutatkozik, hauem ami még vesze­delmesebb, mutatkozik a társadalmi élet minden terén. A csalódás a koalíciós vezérférfiakban a nemzet széles rétegeinél egy jelentőségű volt az eszmény elvesztésével. Pedig a nemzet eszmény nélkül époly kevéssé lehet el, mint az egye*. A nagy eszmények helyét önző törekvések, osztályérdekek hajszolása foglalta el, a feleke­zeti súrlódás mellett a különböző foglalkozási ágak külön törekvései okozta súrlódások bénítják meg a nemzet egyetemének előbb vitelére mun­káló erőket. Azoknak, akik a nemzetet abból a sűlyos anarchiából, melybe a koalíciós parlament döntötte, kiakarják ragadni, össze kell fogni, hogy a nemzeti dissolució tovább terjedését meg­gátolhassák. A munkapárt ellen két ellenvetést hoznak fel ; egyik, hogy a munkapárt a lemondás politi­káját követi, másik, hogy a munka nem öncél. A lemondás politikáját csak az követi, aki előtt nincsenek eszményi célok, de azok, akik a nemze­tet a törvényes alapon tovább fejlesztenis azokat a nagy időket visszavarázsolni akarják, amikor a magyar nemzet neve Európaszerte tisztelt volt, nem a lemondás, hanem a fejlesztés poli­tikáját követik. Különben is munka és lemon­dás ellentétes fogalmak. Aki dolgozni akar, annak céljának kell lenni, aki a nemzet érdeké­ben akar dolgozni, annak a nemzet nagy céljai kell, hogy szemei előtt lebegjenek. Lemondás az volna ha meglevő jogainkból adnánk fel bármit is, vagy ha Bzem elől tévesztenők, hogy a nemzeti élet nem stagnálás, hanem folytonos továbbfejlődés. Lendületes szavakkal köszöni meg a jelöl­tetést, melyet különösen becsessé tesz rá nézve az, hogy a polgártársak szivéből önként külső indítás nélkül jött. ígéri, hogy önzetlenül, leg­jobb tehetsége s tudása szerint igyekszik a haza b a város érdekeit munkálni s kéri, hogy a zászlót ne az ő személyéért, hanem azért az tlvért, mely körül oly impozáns számban tömö­rültek, vigyék diadalra. Dr. Antal Gézának rendkívüli szónoki verv­vel előadott beszéde a legmélyebb hatást gya­korolta a hallgatóságra. Nem volt olyan passzusa beszédének, amit a választó közönség élénk he­A nők is kevés ruhát viselnek. A szegé­nyebbek bocskorban, a módosóbbak csizmában járnak, — természetesen vasárnaponként és nevezetesebb alkalmakkor. — Ezen nevezete­sebb alkalmak egyike az országos vásár, hol a leányok és legények ismerkednek. Ennek a céltudaatos ismerkedésnek, vagy kultúr nyel­ven szólva : ennek a zsúrozásnak legtöbbször házasság a vége. Felső öltözetük egy bő, hímzett újju újjas, fehér viganó, derékon öv, kötény és katrinca. A katrinca sajátságos öltönydarab. Fél méter széles, bokáig érő ruhadarab, leginkább vörös alapú, melyen keresztben gyönyörűbbnél gyönyö­rűbb, nem közönséges színezést és műízlést elá­ruló, pompás színes csikók vannak hímezve, vagy beleszőve. Itt-ott látni lehet már bársonyalapra arany- és ezüst hímzéssel mintázott katrincákat is. Ebben fejtik ki fényűzésüket. Minél szebb a katrincája a fátának, annál jobban érvényesül a szépsége, annál hódítóbb. — A katrincát hátra kötik, melynek elől ugyanolyan szinü és lyeslése ne kísért volna, több helyen a tetszés tapsokban nyert kifejezést. Végezetül peroekig tapsolta, éljenezte, ünnepelte a közönség dr. Antal Gézát. A nagyszabású beszédért, melynek fentebb osak vázlatát közöltük, dr. Steiner József mon­dott a választók nevében köszönetet. Soha köny­nyebb szerepe nem volt, úgymond, mert mind­azok, akik eddig akár a városházáról, akár a kulturális egyletekből dr. Antal munkásságát ismerik, tudják, hegy nála különb jelöltet nem találhatott volna Pápa városa. De a maga ré­széről nem hiszi, hogy az új országgyűlésen a 450 közül csak 100 is legyen, aki vele tudásra, munkabírásra versenyezzen. E mostani beszédje, amint dr. Antal mondta, nem programmbeszéd volt, szóló arra kíváncsi, hogy mit mond ezután programmbeszédjében. (Élénk derültség és tet­szés.) A nemzeti munkapárt nevét dr. Antalról vehették, aki valóban nemzeti érzésű és valóban munkás. (Lelkes éljenzés.) Sült József elnök indítványozta ezután, hogy a programmbeszéd napjául május l-jét, helyéül az ovoda udvarát tűzzék ki, továbbá, hogy a kormányt és a pártvezetőséget táviratilag üdvözöljék. Az indítványok elfogadása után a mindvégig emelkedett hangulatban lefolyt nagy­gyűlés a jelölt zajos éltetésével véget ért. II. Jákói Géza programmbeszéde. Jákói Géza, urodalmi igazgató, az ugodi Nemzeti Munkapárt jelöltje, múlt vasárnap tar­totta Ugodon progra mm beszédjét. A gyűlésen, melynek keretében a programmbeszéd elhangzott, Ugodból és a kerület összes községeiből a vá­lasztók nagy tömegben jelentek meg. Jelen volt a gyűlésen gróf Esterházy Pál is, ki egyike az új párt leglelkesebb híveinek. A gyűlést, melyet a nagyvendéglő tágas udvarán tartottak, Du/ek Pál, az ugodi nemzeti munkapárt elnöke tartalmas beszéddel nyitotta meg, melyben kiemelte annak szükségét, hogy a nemzetre békés, életerős munka napja virrad­jon. A munka harcosául kívánja az ugodi kerü­let az országgyűlésbe Jákói Gézát felfogadni, ki negyedszázados vármegyei közéleti működésével az általános szeretet és beosülést kiérdemelte. Indítványára Mihályi Sándor vezetésével Balla Dezső, Wertheimer Pál, Gyimóthy Dániel, Berzsenyi József, Török József és Kovács Zsig­mond tagokból álló küldöttség ment Jákói Gézáért, akit hosszantartó lelkes éljenzés foga­dott. Az elnök üdvözlő szavai után megtartotta Jákói Géza programmbeszédjét, mely becsületes nyíltságával, hazafias érzésével és a kerület érde­keinek istápolására irányuló buzgó készségével a mintájú kötény felel meg. Hajukat elől fonják be és egy fonadékban oldalt, a fül mellett húzzák hátra. Hajukba színes szalagokat fonnak. — Gyász esetén azonban nemcsak hogy nem fon­nak szalagot hajukba, de még hajukat sem fonják be teljesen. Szépítő szerekre nagyon sokat költenek. A patikában többet adnak szappanra, kenőcsre és festékre, mint orvosságra, vagy otthon a konyhára. Egy-egy szépítő szer használatában és hatásában bámulatosan hisznek. — Nyáron nagyszélü, 10—20 krajcáros szalmakalapot hor­danak, hogy a nap meg ne süsse őket. Erősebb munkát nem végeznek. Az a férfiak vállára nehezedik. Igaz ugyan, hogy végtelen kis munka az, amit el kell végezniök; — hiszen oly szegé­nyek, hogy alig van egy pár négyszögöl, ritkán pár hold földjük, aminek a megmunkálása, to­vábbá a barmok őrzése nem sok fáradsággal jár, de az oláh nagyon lusta, kényelmes munkás, épen azért nem is kapós. Dologhoz nincsenek szokva, épen azért * • • • Poralakban előállított limonádé. • • • • Egy adag 6 fillér. = Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fillér. «= Kirándulásokon, sport-turákon, had­gyakorlatokon kitünö szolgálatot tesz. = Bármely vízben oldva kitünö limonádét ad. ­:: Fölerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készítit KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész kristálylimonádé-gyára SZABADKÁN. = Mindenütt kapható! =

Next

/
Thumbnails
Contents