Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-09 / 15. szám

) Griff zsúfolásig megtelt. A megjelent választók száma 4— 500-ra volt tehető. Az értekezletet Sült József nyitotta meg. Utalással arra, hogy négy év előtt s azóta is ismételten nyilvánosan kifejezte aggodalmát, hogy a 67-es alaptól való eltérés az ország boldogulását meggátolhatja konstatálta, hogy a 48-as politika — részben a párt kebelében támadt viszálykodások miatt is — csődöt mondott s így minden lehetőt el kell követnünk, hogy a Deák-inaugurált a politikának visszahódítsuk az országot s á békés munka korszakát megteremtsük. Indítványozta, hogy a naggyülés előtt a pápai nemzeti munkapárt megalakítását hozzák javaslatba s a nagygyűlésen a párt tisztikarát és végrehajtóbizottságát is válasszuk meg. A javaslat közhelyesléssel elfogadtatván, Mészáros Károly polgármester emelkedett szólásra. Azokból az irányelvekből, mik polgármesteri működését mindig vezették, merít jogcímet arra, hogy a város egy kiváló polgárát, dr. Antal Gézát, ki 10 éves önzetlen, tevékeny közéleti működésével méltóvá tette magát a közbecsülésre s kit tehetsége, jelleme egyaránt méltóvá tesznek arra, hogy Pápa városát az országgyűlésen képviselje, ajánlja a párt jelöltjéül. Az ajánlatot megújuló zajos éljenzéssel fogadták s az értekezlet egyhangúlag dr. Antal Géza jelöltségét hozza a naggyülésnek javaslatba. Végül dr. Lakos Béla szólalt fel s általános figyelem között fejtegette az okokat, amik őt és barátait, kik a 48-as pártot támogatták, arra birták, hogy a párttal szakítsanak. A 48-as párt mindannak ellenkezőjét tette, mint amit hirdetett. A kvótát felemelte, rossz kiegyezést kötött s minden téren sokkal engedékenyebb volt az udvarral szemben, mint bármely 67-es párt valaha. A demokrata haladást, az igazi munkát sem mozdította elő s a közterheket megnövelte. Mindezeknél nagyobb baj, hogy kiölte a párt önzetlen közkatonáiból az eszményekbe vetett hitet, mikor a vezéreket meghunyászkodni s a szép elveket feladni látták. Lelkes éljenzés mellett jelentette ki, hogy bár független érzelmű, szívvel lélekkel támogatja a munkapártot, amely zászlójára a demokrata haladást, a közterhek könnyítését s a nemzeti munkát tűzte. A köztetszéssel fogadott felszólalás után az értekezlet dr. Antal Géza zajos éltetésével ért véget. Hoitsy Pál beszámolója. Apponyi Albert gróf Pápán. Hoitsy Pál, városunk volt országgyűlési képviselője vasárnap, f. hó 3-án tartotta beszámoló beszédjét. A beszámolónak különös érdeklődést biztosított az a körülmény, hogy volt képviselőnk társaságában az előző kormány kultuszminisztere, Apponyi Albert gróf is Pápára érkezett, hol még ez ideig nem fordúlt meg. Fogadtatására a d. e. 11 órai gyorsvonatnál megjelent a pályaudvaron a függetlenségi párt vezetősége. A pályaudvar előtt zászlós kocsik és bandéristák vártak az érkezőkre. A vonat berobogván, a vendégeket: Apponyi grófot, Hoitsy Pál és Ságh Manó volt orsz. képviselőket, Hajnóczky Béla pártelnök meleg szavakban üdvözölte, melyekre Apponyi gróf igen szívélyes hangú választ adott. 15 kocsin vonult be azután a társaság, melyet a pályaudvaron egybegyűlt tömeg élénk éljenzéssel köszöntött. Minthogy szocialista tüntetés hirét kolportálták, a fogadtatásnál nemcsak a rendőrség jelent meg teljes számban, de fél szakasz csendőr is kivonúlt. A kivezényelt közbiztonsági közegeknek azonban kevés dolguk akadt, mindössze két, záptojással és kővel dobálódzó iparossegédet tartóztattak le, akiknek azonban elitélésre méltó viselkedésükkel nem sikerült a bevonúlás hangúlatát megzavarni. Apponyi gróf a Hungáriában szállt meg, majd ismét kocsira ült s több tanintézetben, így a bencés gimnáziumban, a főiskolában, az áll. polg. leányiskolában, az izr. polg. fiúiskolában, a r. kath. elemi iskolában s az áll. tanítóképezdében tett látogatást. Útjában Hoitsy Pál, Hajnóczky Béla és dr. Kende Ádám, a függetlenségi párt ügyvezető alelnöke kisérték. Délben szűkebb körű társaságban ebédeltek előkelő vendégeink, majd ebéd után több társaskörben tettek látogatást. A beszámoló d. u. fél 4 órakor volt a városi ovoda udvarán, hova rengeteg közönség gyűlt egybe, főkép, hogy Apponyi grófot, az ország legkiválóbb szónokát meghallgassa. A gyűlést Hajnóczky Béla nyitotta meg, elismerő szavakban méltatván Hoitsy Pál volt képviselőnknek parlamenti és a város javát célzó tevékenységét. Ezután Hoitsy Pál mondotta el beszámoló beszédét. Ebben a város fejlesztésére irányuló munkásságának érintése után a parlament működésével foglalkozott. Részletesen szólalt az adótörvényekről, melyeket a sajtóban is felhangzott vádakkal szemben védelmébe vett. A tetszéssel fogadott beszámolóért a választók nevében Mátz József r. kath. el. isk. igazgató mondott köszönetet s felkérte egyszersmind Hoitsyt a jelöltség újból leendő elvállalására. Szavaiért Hoitsy meghatva mondott köszönetet s a jelöltséget elvállalta. Nagy érdeklődés mellett s mondanunk sem kell, hogy szónoki sikerrel szólt ezután Apponyi Abert gróf. Beszédének vázlatát a következőkben közöljük: Azzal kezdte beszédét, hogy a régi szabadelvüpárt föltámasztásáról beszélnek a nemzeti munkapárt próbálkozásával kapcsolatban. A régi szabadelvüpárt föltámasztásának jogcímét abban látja a munkapárt egyik előkelő tagja, hogy az események, az eredmények igazolták a szabadelvüpárt politikáját. Az igazolás egyfelől abban állhatna, hogy a koalíció kormányzása eredménytelen volt. Ebből a szempontból vizsgálva a dolgot, rámutathat arra, hogy a koalíciós kormány mennyit tett a kis exisztenciákért, ingyenessé tette a népoktatást és a szociális követelményeknek megfelelően reformálta az adótörvényeket és behozta a 800 koronás létminimumot. De a szorosabb értelemben vett nemzeti érdekeink istápolása szempontjából sem szégyenli az összehasonlítást. Azzal a tehetetlenséggel szemben, amely nemzeti szempontból a régi szabadelvüpártot jellemezte, hivatkozhatik arra, ami törvénykönyvünkbe szóló kezdésére Íratott s ami, ha azzal kormányférfiaink élni tudnak, a magyarországi nemzetiségi iskoláknak föltétlenül nemzeti irányban való fejlődését biztosítja. Hivatkozik arra, hogy a nemzeti kormány alatt a kormány a függetlenségnek minden ünnepén résztvett. Katonai téren azt a megegyezést a királlyal, amelyet 1909 elején majdnem elértnek tekintett a kormány, nem tudta véglegesíteni, de ennek le is vonta konzekvenciáját s ezzel elérte legalább azt az eredményt, hogy a nemzet számára sértetlenül fönntartotta összes pozícióit. A nemzeti kormány nem tudott megegyezni a királlyal, mert megelőzte egy 30 esztendős korszak és e korszak újra való föltámasztásának lehetősége mindig mögötte állott, amely a lemondás árán tudta vinni az ország ügyeit oly hosszú , időn át. Tehát a koalíciót megelőző politikának köszönhető, hogy a koalició sem tudta előbbre vinni a nemzet ügyeit. De ha oly nagyon eredményesnek tartják a szabadelvű pártiak politikájukat, hogy ebből jogcímet faragnak a föltámadásrá, akkor miért kellett a nevüket megváltoztatni. Miért nem bontották ki a régi zászlót, miért kerestek új nevet ? De ha már elfogadta a nemzeti munkapárt uj cimét, be kell vallania, hogy ez a nemzeti munka igen gyanús körülmények között kezdődik. Ennek a munkának bevallottan alapfeltételéül tűzték ki a lemondást. A lemondást mindazokról az igényekről, amelyeknek megvalósítása nehézségbe ütközik. Ez a lemondás pedig főleg kettőre vonatkozik : a közgazdasági önállóság eszméjére és a nemzeti katonaság követelésére. Hirdetik, hogy azok az intézkedések, amelyeket a koalició kormánya tett a magyar nemzeti egységnek megóvása szempontjából, csak haszontalan bosszantás, tyúkszemre lépésnek politikája. Egyúttal beszüntetik azokat a pöröket, amelyek nemzetiségi izgatás miatt a magyar Megcsókolják egymást. Jahotov leveszi a shawl-t a fejéről, keresztet |vet magára és leül. — Jó messzire van biz ez! — kezdi lihegve. — Jó kis mulatság volt biz ez. A Vörös Folyótól a Sáros kapuig ! — Hogy megy sorod ? — Hosszúi, testvér I Lázam volt. — Mi? Lázad? — Igen, lázam. Egy egész hónapig nyomtam az ágyat. Azt hittem, már meg is halok. A halotti szentséget is fölvettem már. Most megy a hajam. A doktor rámparanosolt, hogy nyírassam le. „A haja — mondta — megint sürün ki fog nőni !" így aztán gondoltam magamban : elmész a Mokarovhoz. Inkább rokonhoz, mint idegenhez. Jobban is megteszi, aztán meg pénzt sem vesz el érte. Kicsit meszire van ugyan, de hát mi az? Egy kis séta. — Szívesen. Kérem ! Mokar Kuzmios csuszantott egyet a lábával és rámutatott a székre. Jahotov beleül, belenéz a tükörbe ós láthatólag meg van magával elégedve. A tükörből puffadt, lelógó ajkú, széles, tompa orrú és kidagadt szemű eltorzúlt arc néz rá vissza. Mokar Kuzmios ráterít vendége vállára egy fehér kendőt, mely tele van sárga foltokkal és elkezdi ollóját csattogtatni. — Egész kopaszra nyirlak ! — mondja. — Persze. Hogy olyan legyen a fejem, akár egy tatáré. Annál jobban nő majd a hajam. — Hogy van a néni ? — Nemrég az őrnagynénál volt kisegíteni. Egy rubelt adtak neki. — Úgy, egy rubelt ? így tartsd a füledet ! — Igen . . . Vigyázz, nehogy megvágj. Jaj, jaj. Ez fáj, te. Hiszen te téped a hajamat. — Nem tesz semmit. A mi mesterségünknél ez már nem megy máskép. Hát az Anna Erastowna, hogy van ? — A leányom ? Jól 1 Sok a dolga. Szerdán múlt egy hete, hogy jegyet váltott a Sejkinnel. Miért nem jöttél el te is ? Az olló-csattogás egyszerre megszűnik. Mokar Kuzmicsnak lehanyatlik a karja és ijedten kérdezi : — Ki váltott jegyet ? — Az Anna. — Az Anna? Kivel? — Prokop Sejkinnel. A nénje a Blatoustenskautcában gazdasszony. Nagyon derék aszszony. Örülünk is mindnyájan, hála legyen a jó Istennek Egy hét múlva meg lesz a lakodalom is. Gyere el te is, csinálunk majd egy jó kis estét. — Hogy-hogy, Erast Ivanics ? — kérdi Mokar Kuzmios, halványan és csudálkozva vonogatja a vállát. — Hát, bogy lehet ez ? Anna Erastowna . . . hisz én . . . én szeretem őtet . . . nekem tisztességes szándékaim voltak . . . hogy történhetett ez ? — Hát csak úgy. Megkérték. A fiú nagyon derék, jóravaló ember. Mokar Kuzmicsnak hideg verejték ül a homlokára. Leteszi az ollót az asztalra és dörzsölni kezdi az orrát. — Nekem tisztességes szándékom volt .. . * Ez lehetetlenség. Erast Ivanics! Én . . . én szerelmes vagyok belé ós a szivemet odatettem a lábai elé. A néni is nekem igérte már. Mint az apámat tiszteltelek téged . . . És mindig ingyen nyirlak téged . . . Mindig kéregettél tőlem kölcsön ós az apám halálakor is elvitted a diványt meg tiz rubelt, amivel még most is tartozol. Tudsz még róla ? Lakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. Csakis^elsőrendü száraz anyagból dolgozom. =zm=zz Javításokat is elfogadok. bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt. DRACH ADOLF