Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-09 / 15. szám

állam egysége, a magyar nemzet magyar jellege ellen való izgatás miatt indíttattak. Nem hagyhatom, úgymond, szó nélkül azt, hogy az új kormány igazságügyminisztere, midőn a nemzetiségi izgatók ellen folyamatban levő sajtópöröket beszüntette, többek között arra is hivatkozott, hogy e pörök egy része annak a hitoktatási nyelvrendeletnek köszönheti eredetét, amely ellen a nemzetiségi izgatók sajtója kikelt, és azt mondja, hogy ezt a rendeletet maga Apponyi gróf sem akarta komolyan végrehajtani. Tisztelettel kérem az új kormányt és annak minden támogatóját, hogyha nekik az a szándékuk, hogy az országnak belső ellenségei előtt meghátrálnak, tegyék ezt a maguk számlájára, de én rám ennek a hadműveletnek végrehajtásában kegyeskedjenek nem hivatkozni. Én igenis ezt a rendeletet végre akartam hajtani. Én nem tudom azt a kormányzati bölcsességet elfogadni, mely nagyokat rendel, de semmit végre nem hajt, mondom, ezt a rendeletet igenis végre akartam hajtani, minden előintézkedést megtettem annak végrehajtására és csak azért nem vihettem keresztül, mert időközben a kultuszminisztérium vezetésétől távoztam. Én tehát a szabadelvüpárt föltámasztásának más jogosultságát, mint azt, hogy föltámadni akartak, nem látom, és esetleges sikerétől a válságnak továbbtengetését, nem pedig annak megoldását várom. A szép beszédért, melyet többször félbeszakított a tetszés zaja, dr. Kende Ádám mondott a válaszlók nevében lelkes köszönetet. Végül Ságh Manó tartott beszédet. A gyűlés keretében megválasztották a párt vezetőségét is. Sürgönyileg üdvözölték a gyűlésből Kossuth Ferenc pártvezért, ki a következő választ küldte : „Igen tisztelt Elvbarátom! Bensőséges hazafias örömmel és legmelegebb köszönettel vettem szives üdvözlő táviratukat, melyben Hoitsy Pálnak, országos pártunk érdemekben gazdag alelnökének beszámolójáról és újbóli jelöléséről értesítenek. Szivemből óhajtom és meg is vagyok győződve, hogy Hoitsy Pál ismét fényes diadalra fogja vinni pártunk szeplőtelen zászlóját. Ismételt köszönettel és hazafias üdvözlettel vagyok igen tisztelt Pártelnök urnák kész hive 1910 április 5. Kossuth A gyűlés, mely mindvégig teljes rendben folyt le, 5 óra után ért véget. Apponyi Albert gróf este a 1/J-es gyorsvonattal utazott el Pápáról, míg Hoitsy Pál képviselőjelölt másnap délutánig városunkban tartózkodott s hétfőn d. u. Y

23 órakor utazott vissza a fővárosba. A munkásbiztosító pénztár közgyűlése. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében. A gyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődős nyilatkozott meg nemcsak helyből, hanem vidékről is. A pápai járás, Zircz, Devecser, Ajka, Városlőd közgyűlési kiküldöttei csaknem teljes számban képviselve voltak, s mindvégig élénk részt vettek a sokszor hevessé vált vitában. A közgyűlésen, amelyről alább részletesen beszámolunk, a 120 kiküldöttből körülbelül 80-an voltak jelen. Nánik Pál elnök szivélyes üdvözlő szavakkal kevéssel 2 óra után nyitotta meg a gyűlést. A határozatképesség konstatálása s az ügyrend előterjesztése után a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kis Ferenc, Kocsis Pál, Langráf Zsigmond munkaadókat; Bognár Sándor, Laufer Ignác, Tóth József alkalmazottakat. Azután kezdetét vette a tanácskozás. Az igazgatóság jelentését, amely a zárszámadásokkal kinyomatva kellő időben megküldetett a tagoknak, ^ egyhangúlag tudomásul vették, s Kerbott Alajos indítványára az igazgatóságnak, felügyelő-bizottságnak és tisztviselői karnak lelkiismeretes működéséért köszönetet szavaztak. A vita a második pontnál, az 1909. évi zárószámadások tételénél indúlt meg. Magát a zárószámadást egyhangulag tudomásúl vették, s a felmentvényt minden irányban megadták, de e tárggyal kapcsolatban Kerbott Alajos, Szabó Ferenc, Varga Lajos éles szavakkal elitélték azoknak a munkaadóknak eljárását, akik — takarékossági szempontból — alkalmazottaikat tényleges fizetésüknél sokkal alacsonyabb napibér-osztályba jelentik be a pénztárnál, megrövidítvén ezáltal a táppénzre szorúló tagokat, s magát az intézményt is. A munkaadó közgyűlési kiküldöttek az állítást gyanúsításnak véve, nagy zajt provokáltak s tiltakoztak a feltevés ellen, de az alkalmazottak megmaradtak állításaiknál s a visszaélések megszüntetésére valami intézkedést kértek. A szenvedélyes vitát, melynek folyamán elnöknek a rendreutasítás és szómegvonás jogával is kellett élni, elnök azzal a figyelmeztetéssel, illetve kijelentéssel csillapította le, hogy a helytelen osztályba sorozott alkalmazottak kérjenek jogorvoslást a pénztárnál, mely esetben a megfelelő napibérosztályba hivatalból áthelyeztetnek, — más eszközök nem igen állván a pénztárnak rendelkezésére a tényleg élvezett fizetés ki puhatolásánál, j Az elnöki kijelentésben mind a két fél megnyugodott. A pénztárt illető 1907 II. félévi egyharmadrész maradványnak, 1324 K 89 f-nek, s az 1909. — Hát hogyne tudnék róla. Igenis. De hát mondd csak Mokar, micsoda vőlegény lennél te ? Pénzed ninos, nem is tanultál semmit, ez a buta mesterség . . . — Hát Sejkinnek van vagyona ? — Sejkin tagja a munkások szövetkezetének. Másfélezer rubel kauciót kellett neki letenni, így áll a bál, öcsikém ! Mondj csak, amit akarsz, de ami megtörtónt, az megtörtént ! Te már nem másíthatsz semmit a dolgon, Mokaruska ! Keress magadnak más menyasszonyt . . . Azért nem szakad ki a világ feneke ! De hát nyírjál tovább ! Miért állsz? Mokar Kuzmics hallgat és mozdulatlanul állva marad, majd kiveszi a zsebkendőjét és elkezd sírni. — Ugyan menj már, te bolond fiú, — vigasztalja Erast Ivanics ... — Ugyan hallgass már! Úgy bőgsz itt mint egy vénasszony. Gyere, fejezd be a munkádat, aztán marad időd elég a sírásra. Vedd elő az ollódat ! Mokar Kuzmics a kezébe veszi, percekig érzéketlenül bámul rá, majd hirtelen visszaejti az asztalra. Kezei remegnek. — Nem tudok, most képtelen vagyok, nincs erőm hozzá ! Jaj nekem szerencsétlennek ! Ő is milyen sajnálatramóltó, szegény! Mi szerettük egymást. Mi szerelmet esküdtünk egymásnak és moBt szívtelen emberek elválasztanak bennünket egymástól. Távozz Erast Ivanics! Rád se tudok nézni többé. — Hát akkor eljövök majd holnap, Mokaruska. Akkor majd megnyirsz egészen. — Jó! — Nyugodj csak meg; holnap reggel korán itt leszek. Erast Ivanics félig meg van nyírva és egy évi egyharmadrész-maradványnak, 1939 K 87 fnek hova fordítása iránt — a törvény ide vágó intézkedéseinek tekintetbe vételével — a közgyülés az igazgatóság javaslata értelmében úgy határozott, hogy abból 100 K a Gömör vármegyében felállítandó Munkáskórház és Tüdőbajos munkások szanatóriuma javára, 10% a pénztári tisztviselők és szolga jutalmazására, a fenmaradó összeg pedig a pénztárnál felállítani szándékolt orvosi rendelő-intézet alapjának növelésére fordíttassék — elutasítván Ádám János azon indítványát, hogy a maradványösszeg ne „ajándékokra

8, hanem a beteg tagok segélyezésére fordíttassék. Az orvosi rendelő-intézet alapja ezzel 5764 K 26 f-re fog növekedni, rövid idő múlva tehát megvalósítható lesz a rendelőintézet üdvös eszméje. Az 1910. és 1911. évi költségelőirányzatokat a pénztár által összeállított tételekben elfogadták. Ugyancsak vita nélkül elfogadták az alapszabályok 7. §-ának módosítását az elnök által előterjesztett következő szövegezésben : 1. ipari alkalmazottaknál a természetben nyújtott lakás havi értéke 10 korona, az élelmezés havi értéke 30 korona; 2. a kereskedelmi alkalmazottaknál a természetben nyújtott lakás havi értéke ugyancsak 10 korona, az élelmezés havi értéke 40 kor. A legrészletesebb megvitatás tárgyát az orvosok miként való alkalmazásának kérdése váltotta ki. Az ügy tárgyalása a panaszok hosszú sorozatából állott. Általánosan kifogásolták, hogy a pénztári orvosok sem helyben, de főként vidéken nem részesítik a tagokat megtelelő orvosi ellátásban, megvonják a táppénzeket, értéktelen orvosságokat írnak stb. Gzobor Béla (Zircz), Réder Imre (Devecser), Böhm József (Devecser), Kováts Ferenc (Ajka) konkrét esetből kifolyó panaszokkal állottak elő, s követelték a szabad orvosválasztást, vagy legalább a vidéki központokon is két pénztári orvos alkalmazását. Részt vettek még a vitában Szabó István, Szabó Ferenc, Breuer Miksa stb. A felhangzott panaszokra elnök kijelenti, hogy azokról a pénztárnak hivatalosan tudomása nincs. Konstatálja, hogy az igazgatósághoz egyetlen-egy esetben sem tétetett jelentés az orvosok kötelességmulasztása miatt, így azoknak megszüntetésére a pénztár semmiféle intézkedéseket nem is tehetett. Kéri a tagokat, hogy jövőben esetleges panaszaikkal fordúljanak az illetékes fórumhoz, az igazgatósághoz, s biztosíthatja őket, hogy ügyük igazságos elbírálásban részesül. A kivül hangoztatott panaszok eredményre nem vezethetnek, csak a pénztár ellen terjesztik ok nélkül az ellenséges indúlatot. Elnök közmegnyugvást keltő felszólalása után határozatilag kimondatott, hogy az eddigi tagonkénti átlagos díjazás mellett Pápán továbbra is négy orvos alkalmaztassék fegyenchez hasonlatos. Nagyon fura lesz, ha így emberek közé megy, de hát mit tegyen ? Becsavarta fejét és nyakát a shawl-ba és elkotródik. Mikor Kuzmics egyedül marad, lehanyatlik egy székbe ós csöndesen sirdogál magában. Másnap reggel, jó korán újra megjelenik Erast Ivanics. — Mit akarsz ? — kérdi tőle Mokar Kuzmics hidegen. — Kedves Mokarus, nyirj meg most már egészen. A fél fejem még hajas. — Fizess előbb! Potyára nem dolgozom. Erast Ivanics szót sem szólt, elmegy. A fél feje kopaszra van nyirva, a másik fele tele hajjal. De mert egész fölösleges pénzpocsékolásnak tartja, hogy hajnyirásért még pénzt is adjon, inkább meg akarja várni, míg a feje megnyírt felén is kinő a haja. Ilyen fejjel volt a lánya lakodalmán is. • • Poralakban előállított limonádé* • • Egy adag 6 fillér. =• Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fillér. = Kirándulásokon, sport-turákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. => Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. = :: Főlerakat: KISS LAJOS úrnál PÁPÁN. :: Készíti: KERTÉSZ ERNŐ gyógyszerész krístálylímonádé-gyára SZABADKÁN. - Mindenütt kaphatói =