Pápai Hírlap – VII. évfolyam – 1910.

1910-04-09 / 15. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. „Testvéries érzések." Nem keressük, nem kutatjuk, hogy a bécsi községtanács ép úgy sietett volna tettben nyilatkozó részvétét kifejezésre juttatni, ha Bécs városa élén ma is Lueger állana. Lueger meghalt, Luegert eltemet­ték, de mortuis nil, nisi bene. Hogy az öreg Neumayer, aki ma áll a nagy metropolis élén, nem Lueger, az nekünk jóleső módon kiderült. És ha a magyar miniszterelnök a testvéries ér­zés dicséretét zengi, akkor ebben az ember­szeretet mindeneket összekapcsoló nagy eszmé­jén kívül, az egymásra utaltság elháríthatlan kötelékéből származó egyéb következmények is bennfoglaltatnak. Kezünket szivünkre téve mond­hatjuk, hogy e .következmények ellen sohasem mi lázadoztunk. A magyar mindig béketűrő, mindig konciliáns volt, s története első év­századain túl alig akart többet, minthogy ez ősi jusson birt földet egészen a magáé gyanánt bírhassa. Elnyomók soha mi nem voltunk, soha mi nem voltunk, akik felkínált békejobbot visszataszítottunk. De ne szemrehányás tüskéje sebezze meg a most valóban testvériesen köze­ledőt. Vajha inkább a megértés virága sarjadna a földből, melynek ölébe 300 magyar oly na­gyon időnek előtte hanyatlott alá rettenetes halál testvéri érzést fakasztó áldozata gyanánt. Tankönyv és tudományos mű. A buda­pesti kir. ítélőtábla illustris bírói testületében nyilvánvalólag egyetlen tankönyvíró sem foglal helyet. Mert ellenkező esetben valószínűleg nem vették volna enyhítő körülménynek a Létmányi Nándor főgimnáziumi igazgató úr esetében, hogy ö csak tankönyvek javára plagizált vagy 20 ivecs­két az ősz Lázár Gyula — a Franklin Törté­neti Könyvtára régi írójának — nagy művéből. A tábla érdemes bírái abból a felfogásból in­dultak ki, hogy mivel a tankönyvgyártás alsóbb­rendű mesterség, mint a tudományos mü írása, tehát az — vulgárisan szólva — kevésbbé is fizetődik ki. Alapos tévedés. A tankönyvirásnál jobb üzlet kevés van a világon, csak jó össze­köttetésekről, jó reklámdobosokról kell gondos­kodni s akkor egy iv tankönyv 10-szer annyit jövedelmez, mint egy iv olyan tudományos kéz­irat, melynek összeállításához talán évek hosz­szú munkája volt szükséges. Létmányi jól tudta mit csinált, mikor csak tankönyv szá­mára plagizált. Igazi tudományos munkát nálunk annyira nem fizetnek meg, hogy ilyent még plagizálni sem érdemes. Akik mégis megteszik, j azok megható szerénységről tesznek tanúbizony­ságot. Ha Létmányit kevésbbé büntették meg, az ilyeneket egyszerűen futni kell hagyni. Sze­rénységük — pláne, ha akadémikussá sem let­tek a plágiumuk révén — ennyit legalább is megérdemel. Választási mozgalmak. Még ugyan az általános választások határideje megállapítva nincs, mégis már az egész országban erős hullámokat vet­nek a választási mozgalmak. így van ez Pápán is. A múlt hét végén s e hét vasár­napján egy nagyobb szabású értekezlet s egy nagy nyilvános beszámoló gyűlés mintegy bevezetői voltak a meginduló választási háborúnak. Ez a választási háború — amint a kilátások mutatják — ezúttal meglehetős hosszú ideig fog tartani. Minden valószínű­ség szerint két teljes hónap telik bele, míg egészen le fog zajlani. Hosszú idő, amely épen hosszúságánál fogva alkalmat nyújt minden pártnak a kölcsönös meg­győzésre, a hangulat megteremtésére, az erők összegyűjtésére. S ha ez mind a törvényes keretek közt fog lefolyni, ha az eltnaradhatlan korteskedés a szenve­délyeket nem fogja felkelteni, ha a poli­tikai ellentétek társadalmi téren nem érez­tetik bomlasztó hatásukat, akkor — ám legyen — elviseljük ezt a különben igen hosszú kortes-idöszakot. Bizunk benne, hogy városunk hig­gadt érzületű választói, intelligens lakói méltósággal, nyugalommal fogják kiállani a választási hadjárat izgalmait s e bizal­munkban nem tántorít meg az, hogy a vasárnapi bevonulás alkalmával spora­dikuson bár olyan jelenségeket észleltünk, amiknek elharapódzása veszedelmessé lehetne. Nem a záptojások, de az érvek döntenek. Az érveket mindkét fél részéről nyugodtan hallgassuk meg s azután dönt­sünk legjobb hitünk és meggyőződésünk szerint. Egyébként a bevonulás lényeg­telen megzavarásán kivül ez-ideig semmi bántó momentumot nem jegyezhetünk fel s hisszük, hogy ezután sem válik szomorú kötelességünkké ilyesmit feljegyezni s el­lene városunk jóhirneve érdekében állást foglalni. * A nemzeti munkapárt értekezlete. A holnap, f. hó 10-én megalakuló nemzeti munkapárt tagjait szombat este 8 órára a szer­vezőbizottság előkészítő értekezletre hívta meg a Griff-szálló nagytermébe. Az értekezletre a. A „PAPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. Versek. I. Sirályok keringnek Ezüstös hab felett, Vijjogva hasítja Szárnyuk a gyors szelet. Beh jó a sirálynak, Ostoba madárnak: Van megosztó-párja Bújának, bajának! S hány emberfiának Szemébe ha szöknek, Letörletlen hullnak Orcáról a könnyek! II. Fent álltunk a hajóhídon Egymást karolva át Es bámultuk az üstököst, A „kilencszáztíz A l l~t. S minél tovább-tovább rohant A fénylő tünemény, Annál közelebb vontalak Lánykám, magamhoz én. — Ugy-e, szerelmünk nem vesz eZ, Mint üstökös, soha ? Ugy-e, te lész az én egem Hü álló csillaga ? Timár József. A borbélynál. Irta: Csehov Antal. Kora reggel. Még alig van hét óra és a Mokar Kuzmics Blestkin borbélyüzlete már nyitva van. A gazda, egy kicsi, huszonhárom ­éves ember, gigerli-módra öltözködve, bár már fényeere kopott ruhában, a helyiség rendbe­hozásával foglalatoskodik. Valójában nincs mit rendbe hozni; mindazonáltal alaposan megizzad. Itt letörli a ruhával a port, ott arrébb tol valamit, emitt meg észrevesz egy poloskát é gyorsan Iesöpri a falról. A borbélyüzlet kicsi, szűk, piszkos. A deszkafalakat ezinehagyott tapéta fedi. A két homályos, megvakult ablak között keskeny, nyikorgó ajtó, amely fölött egy rozsdamarta kiB csÖDgetyü hol élesen, hol akadozva C30nget. És nézzetek csak bele a tükörbe, amely az egyik falon lóg és arcotokat könyörtelen szívvel eltorzítja. Ez előtt a tükör előtt folyik a borbélyi tevékenység. A kis asztalkán, amely ép olyan mosatlan és zsírtól fényes, akár maga Mokar Kuzmics, mindenféle borbélyeszközöket találni : ollót, beretvát, olcsó púdert és jól fel­hígított kölni vizet. Megszólal a caengő és az ajtón egy férfi lép be, már javakorban levő; durva bekecs rajta, nemez csizma a lábán. Fejére női ehawl van kötve. Erast Ivanics Jahotov ő, a Mokar Kuzmics egyik atyafia. Valamikor portás volt a konzer­vatóriumban. Most a Vörös Folyónál lakik és lakatoekodik. — Adjon Isten, Mokaruska ! — üdvözli Mokar Kuzmicsot, aki javában takarít. Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfl-divatkelmék T T Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. Ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gondot fordítok, VÁGÓ DEZSŐ = ezabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító, Pápán, Fö-tér 19-ib szám alatt. Lapunk mai gzáma ÍO oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents