Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-02-27 / 9. szám

lapunk tárcarovatában találhatják olvasóink. Majd Szabó Sándor zongorajátéka következett. Moszkowszki és Tóth egy-egy darabját játszotta szépen , könnyedséggel. Ezután Weisz René szavalta Balla Ignáo „A tolvaj" cimü költeményét. A hatásos szavalatot zúgó tapsvihar jutalmazta. Végül népdalokat énekelt Bidegh János. Kellemes tenorját hegedű-kvartett kiséret tette még élvezetesebbé. ' = Az eV. leányegylet vasárnap este tartott hangversenyével ismét igazi művészi élve zetet szerzett annak a nagy közönségnek, amely a gyülekezeti tanácstermet felekezeti különbség nélkül zsufolás'g megtöltötte. Az est változatos műsorát a leányegylet énekkara vezette be, összhangzatosan elénekelvén egy műdalt, később pedig népdalokat adott elő zajos sikerrel. Teljes elismerés illeti meg a kart s vezetőjét Szutter Dániel tanítót. A műsor 2. és utolsó pontját az állán i tanítóképző növendékeinek zenekara töl tötte be. Úgy a vonós négyes, mint a teljes zenekar, azzal a precizitással játszott, amelyet már megszoktunk a tanítóképző kitűnően fegyelmezett gárdájától. Külön dicsérettel kell megemlítenünk a zenekarok vezetőjét Csaplitzky Albert tanítójelöltet, aki olyan temperamentumosán dirigált, mintha máris hivatásos karmester volna. Két szavalat is volt. Kér/nyer Ida „A rab asszony" szomorú históriáját szavalta ei érzelmesen, szívhez szólóan, Dezső Jolán pedig a „Cinka Pannát" nemes páthosszal é- lelkesítőén. Az estnek nagy irodalmi becűet Kapi Béla körmendi ev. leikés/ felolvasása adott. Leányegyletben lévén, a nagy részben női hallgatóság előtt „A divatról" értekezett. Gyönyörű stílusban, bölcselkedő formában, sok szellemességtől élénkítve ostorozta felolvasásában a divatnak mai félszegségeit, káros irányát. Akik a felolvasónak ,,Ad astra" cimü jeles munkáját ismerik, ebből a felolvasásból joggal következtettek a nagy érdeklődést keltett mű második második kötetére, amelynek ez a 1 elolvasás egyik ékessége lesz Két tiatal leányka : Gyurátz Linus és Ma tus Linus zongoraszámot adtak elő négy kézre, rutinosan és a legszebb reményekre jogosító ügyességgel. Tóth Annus keresetlen egyszerűséggel, ép ezért nagy hatást keltve énekelt egy műdalt, majd ráadásul egy népdalt behízelgő Bzoprán hangján, melynek lágy tónusa, tiszta csengése egyaránt kedves a fülnek. Énekéhez méltó zongorakísérettel Gáty Lenke szolgált. Igen jól mulatott a közönség fíachó Mancika és Bélák Rózsika dialóg előadásán. Előbbi a ,,modern" leány temperamentumos élénkségével, utóbbi szeretetreméltó naivságával s mindketten az előadói pódiumon otthonosságukkal, rutinos játékukkal tehetséges műkedvelőknek bizonyultak. Utoljára hagytuk, amit az elsők között kellett volna említenünk : Gyémánt Miklós tanítóképezdei zenetanár bravúros hegedüjátékát. A Kremonai hegedűst, majd ráadásul a Repülj fecskémet játszotta olyan tisztán, olyan biztos gyakori. Ez a hegy- vagy földcsuszamlás. Megtörténhetik, hogy a begyek belsejében nagy üregeket ás ki a viz. Ezek néha beomlanak és megrázzák a közvetlen környéket. Ilyenféle volt most két éve a jamaikai földrengés is. Itt egy nedves, lejtős völgyben épített város dőlt romba, mert hosszú esőzés után az átázott, meglazult földréteg megindult alatta és a várossal együtt csúzni kezdett a tenger felé. Az ilyen földrengést állandó reszketés jellemzi, amely végeredményében ugyan ledöntheti a várost, mert a falaknak végtére mindegy, hogy 10 méter, vagy 10 km. vastag földkéreg mozdult meg alatta; de a Föld életében jelentéktelen dolog, hatása esetleg már néhány kilométer távolságban sem érezhető. És az ember is könnyebben menekülhet, mert nem váratlan erős lökésekben nyilvánul, A tulajdonképpeni erős földrengések mind a harmadik csoportba tartoznak. Ezeket tektonikus földrengéseknek szokták nevezni; vagyis olyanoknak, amelyeket a földkéreg szerkezetében végbemenő átalakulások idéznek elő. Az elmélet szerint az egész Földgömb réges-régen izzón-folyó anyagból állott. Az izzó gömb felülete folytonos sugárzás útján mind jobban lehűlt, végre a felülete megkeményedett, szilárd kéreg képződött rajta. De ez a szilárd kéreg akkor még teljesen sima volt. Azonban a fokozatos lehűlés azóta íb, bár lassabban, de tovább tart. A sziiárd kéreg is folyton vastagodik; azonkívül a folytonos kihűlés következtében a belső meg összehúzódik ; hiszen lehűlés közben minden test kisebb térfogatúvá lesz. Most már technikával, ami csak művészemberek sajátja. Gyönyörű játékához diszkréten simuló finom tónusu zongora-kiséretet Jankó László tanítóképe zdei tanár szolgáltatta. A közönség minden egyes szeieplőt zajos ovációban részegített. Az estély tiszta jövedelme 2'

1240 K volt. = A vöröskereszt köréből. Mint értesülünk, gróf Eszterházy Pál nagybirtokos, a Pápa városi vöröskereszt választmánynak felkérésére, háború esetén 100 sebesült és lábbadozó katona, köztük 10 tiszt, elhelyezését és ingyenes ellátását vállalta el. A nemes intenció és ajánlat újabb bizonyítéka a főúr nagylelkű áldozatkészségének. — A polgári kor f. hó 28 án (vasárnap) d. u. 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. = Az iparos ifjak Önképző egylete, városunk ezen csendben munkálkodó kulturális intézménye, mólt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését. A gyűlést Faragó János, az egye sülét fáradhatatlan buzgóságu elnöke, lendületes besz éddel nyitotta meg, melyben vázolván az elmúlt egyesületi esztendő fontosabb eseményeit, kiemelte azt a nevezetes mozzanatot, hogy az egyesület az 1908 ik esztendőben fennállásának 25-évbs jubileumát ünnepelhette meg. Hálával emlékezvén meg az egylet ma is életben levő alapító tagjairól, akik jó és r.'esz napokban sziiárdan kitartottak az egylet lobogója mellett, kérte az ifjúságot, hogy legyenek ők is hűséges tagjai az egyletnek, ápolják annak falai között a békét s a tagtársi szeretetet. Az elnöki meg nyitót a jelenvoltak zajos éljenzéseel fogadták, amelyből kitetszett az elnök személye iránt érzett szeretet. Majd Kocsis Pál pénztáros terjesztette elő az 1908. évi számadásokat, amely szerint bevétel volt 2244 28 K, kiadás 2208-72 K. A folyó év költségvetését 1935-56 K bevétellel s ugyanannyi kiadással irányozták elő, egyben elnök ajánlatára Kocsis Pálnak a pénztár pontos és lelkiismeretes kezeléséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Ez után a választásokat ejtették meg. Megválasztattak választmányi rendes -tagoknak : Barthalos István, Hokhold Ferenc, Horváth Béla, Király Miklós, Kocsis Sándor, Korpics Gyula, Koritschoner Ignác, Ludvig József, Németh János, Keskeny István, Takács József, Oroszi János, Vince János, Győrök Károly, Zakots István, Beke Péter, Simoni ts Márton, Grácsman Béla, Polgár Ferencz ; póttagoknak . Csizmadia István, Böröc/ky Sándor, Wendler János, Németh Rezső, Gold Ferenc. Számvi zsgálók lettek : Tóth József, Kozma Bálint, Barthalos István. Az in dítványok során több, az egylet beléletét érintő határozatot hoztak. — Gyűlés végeztével az elnökség engedelméből Kerbolt Alajos kéményseprőüzletvezető ismertette ós ajánlotta a tagok figyelmébe a „Magyarországi munkásuk rokkant és nyugdij-egyletét", mire többen kijelentették, hogy belépnek az áldásos intézmény kötelékébe. (Np) — A Leány egyesület f. hó 28-án vasár nap d. u. 5 órakor tartja előadó ülését, a KÖveta külső szilárd héj nagyobb magra van szabva, üredékek, hézagok támadnak tehát alatta. A feszültség folyton no -a Föld kérgében, végre nem birja ki a nyomást, gyűrődések, törések következnek be. Egyes földrétegek leszakadnak, egymáshoz képest eltolódnak; ezeket a jelenségeket nevezzük vetődéseknek. Tehát a Föld kérge megráncosódik ; így keletkeznek a hegyek. Régebbeu e folyamat gyorsabban haladt, amikor még a szilárd kéreg vékonyabb volt, tehát a kihűlés könnyebben ment végbe. De a hegykép ződós azért ma is tart. Többnyire lassan alakul a Földkérge, de néha nagy üregek támadnak, nagy zökkenéssel szakad le a fölöttük lévő földtömeg ós ezek idézik elő a legerősebb földrengéseket. Mint a földrengést jelző érzékeny műszerek mutatják, nem telik el egy óra sem, amikor a Jb öld valamely helyén földrengés nem volua. Néha ugyan oly kiosiny, hogy az ember észre sem veszi, de azért a földkéreg mozgása egy pillanatra sem szünetel. A földrengés keletkezése tehát a Föld életének szükséges következménye. Vannak a Földön egyes területek, ahol ez a kéregmozgás a legerősebb, ahol tehát a legtöbb földrengés keletkezik. Különösen két hosszú sorozatban helyezkednek el a Földön e helyek. Az egyik a Csendes óceánt körülvevő óriási hegyrendszer, beleértve Ázsia, Amerika és Ausztrália partjait! E hegyláncolat még folytonosan alakul, a Csendestenger medencéje még folyton lefelé sűlyed. Ezt mutatják a kicsiny gyűrűs korall-szigetek is, amelyek oly nagy számmal találhatók ezen óceán kező programmal : 1. A rab madár. Feleki Sándortól. Szavalja Rosenberger Szeréna. 2. Magyar ábránd. Párvaytól. Zongorázza Steiner Róza 3. Felolvasás. Tartja dr. Scheiber Jenő. 4. Dialóg. Előadja Kohn Olga és Nuszbaum Szabin. Az egyesület legközelebbi előadó ülése márc. hó 6-án este 8 órakor lesz a következő műsorral: 1. Népdalok. Cimbalmon játsza Weiler Etel. 2. Az anya. Vida Józseftől. Szavalja Kaizer Gizella. 3. Liszt Ferenc: Le Rossignol. Zongorán játsza Trauner Margit. 4. Felolvasás. Tartja C-cipott. Géza. 5. A bakfis. Monológ. Előadja Hindler Á. 6. Népdalok. Énekli Villmann József, zongorán kíséri Szentgyörgyi Sándor. Nem tagoknik a belépődíj 40 fillér. = A Perutz-gyári önképzőkör február 28-án, vasárnap délután 5 órakor tartja előadóülését a „Jókai l. őr" helyiségében a következő műsorral : l. Dal k. Énekli Tóth Annus, zongorán kíséri Gáty Lenke. 2. A huszár. Irta Sárosy. Szavalja Marton Kristóf. 3. Magyar népdalok. Cimbalmon játsza Rass Margit. 4 Oh ! azok a nagyságák. Monológ. Irta Gottier Lajos. Előadja Drach Gizella. 5. Uránia-előadás vetített képekkel. Belépődíj nemtagoknak 20 fillér. Egyesületi tagok által bevezetett vendégeket szívesen látunk. HETI ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága március hó 8-án és a következő napokou tartja meg rendes tavaszi közgyűlését. — A közgyűlést megelőzőleg március 1-én a vármegyei állandó választmány ülésezik. — Új püspökhelyettes. Hornig Károly báró, megyéspüspök az elhunyt Palotay Ferenc dr. helyébe püspök-helyettessé és általános ügyhailgatóvá Jánosi Ágoston c. püspök, apát és olvasókanonokot nevezte ki. — Tisztelgés. A gróf Esterházy Pál pápaugodi hitbizományához tartozó plébániák plébánosai és káplánjai múlt hétfőn délelőtt 1 i órakor tisztelegtek a grófi párnál. A beszédet Csóthi Géza, pápai kamarás, országgyűlési képviselő mondotta. A grófi pár igen szívesen fogadta a patronátusbeli papok tisztelgését. — A főiskolai igazgató tanács folyó hó 25 én Őzike Lajos főiskolai gondnok és Barthalos István elnöklete alatt időszaki ülést tartott. Az ülésen jelen volt Antal Gábor püspök is. A megalakulás formaságai után a theol. akadémiai, főgimnáziumi és tanítónőképezdei igazgatók tették meg jelentésüket. A jelentések adataiból kiragadunk egy érdekeset : A theol. akadémia tanrendjén ezúttal először helyet foglal a társadalom-tudomány, melynek; köréből A szocíálieta rendszerekről dr. Antal Géza tanár tart előtropikus vidékén. E kiosiny szigetek lassanként egészen elmerülnek ; csak a kerületükön építik folyton magasabbra a korall-szigeteket e kicsiny állatok. Építenek mindig annyit, amennyivel a sziget lesűlyed, úgyhogy végre csak a korallgyűrű marad ki a vízből. Ennek a folyton sűlyedő medencének főképpen a szélein lépnek föl erős földrengések; ott, ahol a szilárd tábla a. környező hegyekre támaszkodik. Olyanforma jelenség ez, mint amikor egy tó befagy és a jég alól a víz lassan kiapad. Á jégtábla elébb sűlyed, de míg e sűlyedés a közepében folytonosan, minden nagyobb rázkódás nélkül megy végbe, és a jégtábla épen marad, addig a szélein, ahol a jég a parthoz támaszkodik, törések, szakadátok következnek be. A Csendes óceán talajának ez a folytonos leszakadása idézte elő a legutóbbi san-franciscoi, valparaisoi földrengéseket, és Japánnak is ezen oknál fogva van oly sok része a földrengésekben. A másik vonalba, amelyen a földrengés gyakori, mi is beletartozunk. Ide tartoznak a Földközi-tenger partjai, azután az Alpesek, Kárpátok láncolata, végre e vonal a Balkánon, KisÁzsián és Ázsia óriási hegylánoain át a keletindiai szigetekre húzódik. Ide tartozik déli Itália is. A Tyrrheni tenger medencéje, amelyet Itália, Corsica, Sardinia éa Sicilia határolnak, folytonosan sűlyed ós ez az oka a gyakori földrengéseknek. Általában ez a vidék rendkívül ingatag. Mint geológiai szerkezete mutatja, maga a messinai csatorna is egy folyton leszakadó árok. Az egész környék kőtalaja össze-vissza van törve,